A BTM a főváros területén az eddigi legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A leletanyag egy részét tavasszal kiállítják az Aquincum Múzeumban.
2009. július végétől október végéig a múzeum megelőző régészeti feltárást végezett Soroksárott az Akácos dűlőben, ahol összesen 84 a Kr. e. 5. századból származó szkíta kori sírt sikerült feltárni, melyek közül 33 hamvasztásos és 51 csontvázas rítusú volt.
A hamvasztásos sírok esetében a holttesteket máglyán égették el, maradványaikat vagy egy kisebb gödörbe szórták, vagy kerámia urnába helyezték. A csontvázas síroknál a zsugorított helyzet volt általános, három halottat azonban nyújtott helyzetben temettek el.
Mind a csontvázas, mind a hamvasztásos sírtípusra jellemző, hogy az elhunyt túlvilági útjára, néhol becses tárgyai mellett, kisebb edénykékben étel és italmellékletet kapott. A női sírokból apró, személyes tárgyak, azaz orsógomb, kés, csiszoló kő, valamint ékszerek - gyöngysor, karperec – kerültek elő. A férfiak sírjaiban fegyvereket: lándzsákat, nyílhegyeket, használati eszközöket, edényeket, és a ruházat részét képező csatokat találtunk.
A temető egyik legkülönlegesebb sírja egy kettős temetkezés volt, amelyben egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket temettek el együtt. A gyermeket a nő mellkasára oldalt fektették. Lehetséges, hogy a felnőtt nő erőszakos halált halt, mivel jobb oldalán az utolsó bordaívnél egy jó állapotú három élű, klasszikus szkíta kori bronz nyílhegy került elő.
A gyermek egykori viseletéből három gyöngy volt megfigyelhető, mellékletként egy felhúzott fülű bögrét, egy lapos tálat, illetve egy csiszoló követ helyeztek a sírba. A különleges kettős sírt faládába csomagolva eredeti helyzetében sikerült felszedni, markoló segítségével kiemelni és a múzeumba szállítani.
A temető antropológiai vizsgálatát Bernert Zsolt a Természettudományi Múzeum munkatársa végezte el. A hamvasztásos maradványok vizsgálata alapján, az urnába temetetteknek legalább a fele gyermek volt. Általánosságban elmondható, hogy a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. További érdekesség, hogy az agy- és arckoponyák többnyire keskenyek voltak és gracilis, azaz mediterrán népességre utalnak.
Forrás: Budapesti Történeti Múzeum
Kapcsolódó cikkek:
Avar kori temető az M0-ás nyomvonalán
Ősi sírok Szigetszentmiklósnál
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
