„Sajnos elhúzódott az építkezés, ezért a tervezett, tavalyi megnyitást el kellett halasztani” - mondta el a műemlékem.hu-nak Csapláros Andrea, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház igazgatója. Az új megnyitási határidő június 25-e. Jelenleg a belsőépítészeti munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás befejezésére várnak, amely március végén zárulhat le. Ezután kerül sor a tényleges kivitelezésre, majd az ugyancsak hiánypótló állandó kiállítás berendezésére, amely Pannonia provincia vallástörténetét mutatja majd be.

Mint arról a műemlékem.hu magazinjában már beszámoltunk, a szombathelyi Iseum (vagyis Ízisz szentély) rekonstruktív bemutatását Mezős Tamás professzor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnöke tervezte. „A koncepció lényege, hogy messziről érzékelni tudja a látogató az egykori Ízisz-szentély tömegét, azonban közelebb érve világosan látja majd, hogy nem római kori épületről van szó. Az eredeti kváderköves építkezés helyett kőlapokkal csomagoltuk be az épület vázát, amely technológia nyilvánvalóan nem létezhetett még az ókorban” - mondta el portálunknak Mezős Tamás tavaly szeptemberben.

Ennek szellemében felépítették a központi szentélyt, amelynek felmenő falai nem maradtak fenn, hiszen a köveit széthordták, azonban a faragványokból nagyon sok töredékre rátaláltak a régészek. Az épület tömege azonban a római építészet szabályszerűségei alapján szinte teljes bizonyossággal kiszerkeszthető volt. A központi szentély és a hozzá kapcsolódó épületek tömege alapján valószínű, hogy a savariai helyszín volt a Kárpát-medencei Ízisz-kultusz központja.

A központi szentélyt egykor három oldalról ölelő themenoszt nem rekonstruálták (kevés régészeti lelet maradt fenn belőle a helyszínen), helyén az egykori tömegét bemutató, modern üvegfalú épület készült, amelyben a múzeumi terek kapnak majd rövidesen helyet.

„A város öt évre vállalta az intézmény fenntartását, azonban már első pillanattól fogva igyekszünk saját bevételt termelni” - tette hozzá Csapláros Andrea. „Évente legalább 30-40 ezer látogatóval számolunk, amihez természetesen az is kell, hogy az állandó kiállítás mellett vonzó időszaki tárlataink legyenek. Ezért már most tárgyalunk különböző határon túli intézményekkel, s több tárgykölcsönzési megállapodást is megkötöttünk.”

A szakember szerint emellett szükség van arra is, hogy jobban hangsúlyozzák a mai Szombathely római eredetét, s ennek szellemében minél több római kori emléket találjon a városban a látogató. A püspöki palota melletti Járdányi Paulovics István romkert (amelyben a többi között egy bazilika, a Borostyánkő-út, illetve a császári palota, annak fogadóterme, s padlóján Pannonia provincia ma ismert legnagyobb összefüggő mozaikfelülete látható), azonban helyenként már rossz állapotban van. Így annak felújítása lehet a következő, római korral kapcsolatos műemléki beruházás Szombathelyen.

Előzmény a magazinban:

Róma épült Szombathelyen

Láthatóvá válik Ízisz szentélye (képgaléria a beruházás előtti állapotról)

Az iseumi romterület a műemlélem.hu adatbázisában

A Járdányi Paulovics István romkert a műemlékem.hu adatbázisában

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA