Ugyan ma csodájára jár a világ a kazanlaki „királyok völgyéből” előkerült leleteknek, a páratlan bulgáriai temetkezések nagy részét már kifosztották a kutatók megérkezése előtt.
„Nehéz megbecsülni, hogy a fantasztikus thrák kultúra temetkezésekhez kapcsolódó leleteiből mennyi került sírrablók, majd orgazdák tulajdonába, de valószínű, hogy a nagyobbik részről van szó” - mondta el a műemlékem.hu-nak a nagykanizsai Kanizsai Kulturális Központ Magyar Plakát Házának igazgatója az intézményben látható „Thrák királyok völgye” kiállításán. Kőfalvi Csilla muzelológus hozzátette: a bulgáriai királysírok épségének aligha tett jót, hogy viszonylag későn fedezték fel azokat, ám így is fontos részleteket lehetett megismerni általuk a hellenisztikus kultúráról.
Mint arról a műemlékem.hu-n már beszámoltunk, a bulgáriai Kazanlakban 1944-ben bukkantak az első, tumulusz, azaz halom alá rejtett sírkamrára egy óvóhely építése közben. A Kr. e. 4. századból származó kamra megtalálását újabbak követték, ám a többségüket kifosztva találták a kutatók.
A sírrablás persze nem új keletű jelenség, ha úgy tetszik, egyidős a civilizációval. Szerte a világban a sírok nagy részét kifosztották a temetés után. A temetkezések fosztogatását persze majd mindig szigorúan büntették, ám a busás haszon reménye általában erősebbnek bizonyult. Nem véletlen, hogy a régészet hajnalán, a 19. század közepéig a tudományos munka is szinte kizárólag az értékesebb (lehetőleg nemesfém) leletek összegyűjtését jelentette, megsemmisítve az akkor még értéktelennek ítélt egyéb maradványokat.
„Nagykanizsán most azokból a leletekből látható válogatás, amelyek Kazanlakban az elmúlt évtizedben kerültek elő” - mondta Kőfalvi Csilla. Ezek a tárgyak korábban nem hagyták el Bulgária határát, hiszen azok a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeumban láthatók. Az értéküket mi sem bizonyítja jobban, mint a hétszáz millió forintos biztosítási érték, amelyre a magyar állam vállalt garanciát. A március 19-én nyílt kiállítás leglátványosabb leletei III. Seuthus aranymaszkja, az uralkodó gyűrűje, sisakja és lábszárvédő vértje. A temetkezési kellékekből is láthatunk ízelítőt, ezek többsége szintén nemesfémből készült.
Az ókori civilizációt bemutató tárlat április 30-ig látható a nagykanizsai múzeumban.
Előzmény a magazinban:
Titokban érkezett a thrák királyok kincse
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
