Mire jó a testvérvárosi kapcsolat: az elmúlt évek egyik legrangosabb kiállítása nyílt Nagykanizsán. Az aranykincsek egy több mint kétezer éve letűnt világról mesélnek.
Képgaléria: a kiállítás tárgyai és a festett sírkamra
Szigorú biztonsági előírások mellett, a legnagyobb titokban szállították Bulgáriából Nagykanizsára azt a leletegyüttest, amely eddig még nem lépte át a balkáni ország határát. Az óvatosság nem véletlen: az aranytárgyak biztosítási értéke hétszáz millió forint (amelyre a magyar állam vállalt garanciát), kultúrtörténeti értékük pedig felbecsülhetetlen.
“Tulajdonképpen a véletlennek, a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetjük, hogy bemutathatjuk a thák királyok völgyének, Kazanlak sírkamráinak a páratlan leleteit” – mondta el a műemlékem.hu-nak a rendkívüli tárlatnak otthont adó nagykanizsai Kanizsai Kulturális Központ Magyar Plakát Házának igazgatója. Kőfalvi Csilla muzeológus hozzátette: egy másik leletegyüttes a helyszínről már nagy sikerrel körbeutazta a világot tíz évvel ezelőtt, a mostani leletekre legnagyobb részére viszont azóta bukkantak a nekropoliszban, így ezeket a kincseket Bulgárián kívül elsőként Nagykanizsán láthatják az érdeklődők, hiszen azok eredeti helyükön, a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeumban láthatók.
Az ókorban virágzó, arany és ezüstművészetéről híres Thrákia vesztét az okozta, hogy nagy birodalmak érdekszférájában feküdt. A csaknem az egész Balkán-félszigetre kiterjedő királyság nem tudott olyan egységet teremteni, amely ellenállhatott volna a hódítóknak. A görögök gyarmatokat alapítottak a thrák tengerparton, az Adria-mellékről az illírek és makedónok benyomulása miatt kellett visszahúzódniuk. Előbb a perzsák igázták le a thrák törzseket, majd II. Philipposz (Nagy Sándor apja) a területeket a makedón birodalomba olvasztotta. Innen egyenest a rómaikak kezére került, akik itt alapították meg a thracia provinciát.
A kazanlaki “thrák királyok völgyét” 1944-ben, egy óvóhely építése közben fedezték fel: ekkor bukkantak arra a Kr. e. 4. századból való fejedelmi sírkamrára, amely egy nagyobb temetkezési hely része volt. A thrákok halmok, tumuluszok alá temetkeztek: a hellenisztikus stílusban kifestett sírkamra 1979-ben a Világörökség része lett. Azóta több feltárás is folyt a területen, ahol halomsírok sorára bukkantak: a nagykanizsai kiállításon most azokat a tárgyakat nézhetik meg a látogatók, amelyeket III. Seuthus szarkofágkamrája rejtett.
A thrák királyok kincsét bemutató kiállítást 19-én, pénteken nyitják meg Nagykanizsán és április 30-ig várják a látogatókat.
A nagykanizsai Magyar Plakát Ház honlapja
A kazanlaki világörökségi helyszín az UNESCO honlapján
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
» tovább
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból.
» tovább
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet.
» tovább
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
» tovább
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
» tovább
