Megújulásunk támogatója:  

Páratlan nemzeti kincs Herenden

Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el.
Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130612tondachherend/02.jpgHazánk nem csak a gulyáslevesről, pálinkáról és a gémeskutakról híres. Gyönyörű tájain, kulturális és történelmi gazdagságán túl számos olyan hungarikum található az országban, melyre joggal lehetünk büszkék. E különlegességek egyike a világon egyedülálló, speciális porcelán ablak, ún. litofánia, mely a herendi római katolikus templomban található.

 

Herend

Herend neve fogalommá vált és világszerte ismerősen cseng a településen található Porcelánmanufaktúrának köszönhetően. Herendet legkorábban egy 1326-ból származó „kegyes adomány” említi. A középkor­ban több kisebb falu létezett itt egymás mellett, melyek a török hadjárat következtében elpusztultak és csak Herend éledt újjá. A település német és magyar telepesekből álló lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztés­ből, fakitermelésből éltek. 1826-ban indult el Stingl Vince szervezésében a kerámia-üzem, melynek fellendülése a XX. század elejére tehető. 1890-ben százak vándoroltak ki Herendről az "Újvilágba". 1893-96 között a porcelángyárat is bezárták értékesítési nehézségek miatt. A porcelángyár a II. világháborút követően újra fellendült, s a világhírű kézi festésű porcelán révén a település ismét fejlődésnek indult. A Porcelánmanufaktúrában készülő dísztárgyak s étkészletek egyedi remekművek, melyek számos elismerésben és díjban részesültek, s ott vannak számos uralkodó és híresség asztalán. A település másik büszkesége a világ egyetlen, felbecsülhetetlen értékű porcelán ablakával rendelkező Szent Euszták templom.

 

A Szent Euszták templom

A templomot a barokk kor vége felé 1779-ben építették kőből és fából, majd 1828-ban némileg átépítették a meglévő barokk formák egyszerűsítésének szándékával. Nevét a Hadrianus által kivégeztetett vértanúról, Szent Eusztákról kapta.

Szent Euszták a tizennégy segítő szent egyike, pártfogó a reménytelen helyzetekben. A szent, eredeti nevén Placidus, római parancsnok volt kr. u. a II. században. Két gyermekével és gyönyörű feleségével tisztességben élte életét. Egy vadászat során szarvascsordával találkozott és üldözőbe vette a legpompásabb gímet. A szarvas közelébe kerülve két agancsa között aranyló keresztet és Krisztus képmását látta meg. Placidus és családja azonnal megkeresztelkedett. Ezt követően különböző csapások érték, de hite tartotta benne az erőt. Amikor Hadrianus császár pogány áldozat bemutatására szólította fel, megtagadta a parancsot és a vértanúhalált választotta. Maga és családja is szörnyű halált halt: a császár tüzes ércbikába záratta őket. Szent Euszták ünnepe szeptember 20. napja.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130612tondachherend/keretes.jpgA felbecsülhetetlen értékű műkincs

A templom legfőbb ékessége egy műalkotás: a Csapvári Csapek Károly által készített porcelánablak. E különleges ablak anyaga üveg helyett fehér porcelán A fehér a fehérben kompozíciók olyan porcelán faliképek, görög eredetű szóval litofániák (kő + áttetsző), melyek áttetsző fényben finoman árnyékolt képet mutatnak.

Csapváry Csapek Károly (1904-1976) festő és iparművész a magyar műkincsgyűjtés színes egyénisége.1923-1927 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1930 után a Herendi Porcelángyárban vállalt munkát, mint festő és tervező művész. Számos stilizált népi figurát tervezett, mint a Matyó Madonna, a Japán Gésa, porcelánszobrai pedig (Déryné, Búsuló Juhász, Fogfájós Kutya) az iparművészet legtöbbet vitatott alkotásai közé tartoznak.

Csapek 1935-ben megalkotta a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. II. András király lányát, árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, mint a szegények jótevőjét. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el. A második világháborúban egy tank felrobbanása okozta légnyomásban elpusztult. A most látható ablak is "eredeti," mert a tönkrement helyére az addig kiállításokon szereplő másodikat építették be.

 

Legújabb kori helyreállítás

A templom és vele együtt az ablak restaurálására 2009 és 2011 között került sor. A tetőszerkezet megújulásához a TONDACH Magyarország Zrt. szállította a kerámia tetőcserepet. A Veszprémi Érsekség és a TONDACH Magyarország Zrt. között évek óta fennálló jó viszony, s egy egyházi szerződében biztosított kedvezményrendszer által a templom s a felbecsülhetetlen értékű műkincs biztos védelmet kapott.

Az igazi finom porcelán titka abban rejlik, hogy a négy őselem (a föld, a víz, a tűz és a levegő) harmóniáját testesíti meg. Éppúgy, mint a kerámia tetőcserép.

 

 

A TONDACH honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

Szöveg, fotó: TONDACH Magyarország Zrt.
2013.06.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (2) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (24) felújítás (19) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (6) királytemetkezés (7) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (1) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)