Évszázadokkal a templom után készült el a kolostor

„Türjén a kolostor keleti szárnya épült fel először, feltehetően kevéssel a templom építése után. A templomban megfigyelt és feltárt 13. századi alapozási szint folytatódott itt a templomtól északra eső területen, a 18. században készült Szent Anna kápolna szomszédságában” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Orha Zoltán ásatásvezető régész, a Göcseji Múzeum munkatársa, aki immár évek óta folytatott kutatást a templombelsőben is, miután a Csornai Premontrei Prépostság, mint a türjei épületegyüttes tulajdonosa, egy 2016-os és egy 2017-es kormányrendelet nyomán, összesen 3,17 milliárd forintos támogatást kapott a helyreállításra és fejlesztésre. Ezt természetesen minden érintett területen tudományos kutatásnak és dokumentálásnak kellett megelőznie, s volt, ahol sikerült „túlteljesíteni”: a templombelsőben idén év elején mód nyílt a tervezettnél nagyobb volumenű feltárásra, amelynek eredményeképp azonosították az alapító Dénes bán sírhelyét is.

A kolostor helye már korábban is ismert volt, a területen korábban már Vándor László régész húzott néhány kutatóárkot. Orha Zoltánék már tavaly elkezdték ennek az épületcsoportnak a feltárást, azonban a csapadékos téli időjárás miatt félbe kellett szakítaniuk a munkát és csak idén tavasszal kezdhették újra az ásatást.

„A kolostor teljes kiépítését jól datálták a Luxemburgi Zsigmond kori részek, amelyek az egykori épület nyugati szárnyának feltárása során kerültek elő. Vagyis csak ekkor, a 15. század elején egészítették ki klasszikus négyszöggé az épületet, a közepén kerengővel és udvarral” - tette hozzá Orha Zoltán. „Az udvaron nem kút, hanem egy ciszterna volt. Előkerültek a szerzetesi temetkezések, illetve a hajdani ebédlőt fűtő rendszer téglával kirakott tűztere, valamint a mindenapi életről tanúskodó tárgyi leletek is.”

A teljesen kiépült türjei kolostorban a 16. század közepén szűnt meg a szerzetesi élet. Az épületegyüttest ezután várrá építették át, a török-kor idejéből is sikerült leleteket és temetkezéseket találni. Az új kolostor építésére a 18. században immár a templomtól délre került sor.

„Ugyan a középkori kolostor nagy részét most sikerült feltárni, fogunk még kutatást folytatni a templom mellett álló barokk magtárban is, amelyet részben ráépítettek a legkorábbi, 13. századi kolostorszárnyra” - mondta az ásatásvezető régész. „A későbbiekben a várról, a török-kori kiépítésekről, erődítésekről szeretnék újabb kutatással adatokat nyerni.”