Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók, az egykori restaurálás helyenként ma már inkább rombolásnak tűnő nyomai: a türjei templom megmentésére egyelőre nincs remény.
Megrepedt falak, leváló vakolat: még több kép a galériában
„Megdöbbentő a templom állapota, ám hogy pontosan mennyi és milyen súlyos sebből vérzik, felmérés nélkül lehetetlen megállapítani” – mondta el a műemlékem.hu-nak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás, aki a napokban szemrevételezte a 13. századból származó, Magyarországon egyedülálló műemléket, hozzátette: a rendkívül rossz általános állapoton túl az is elszomorító, hogy a falkutatások befejeztével több felület esetében helyreállítás, vagy konzerválás nélkül hagyták sorsára a szakemberek a templomot. Ennek egyik legszembetűnőbb példája az északi mellékhajó szentély felőli zárófala, ahol a boltozat alatt betörték a téglákat, ami így ágyú ütötte lyukként éktelenkedik.
A türjei templom több szempontból is rendkívül fontos eleme a magyar műemlékállománynak. Ritka reprezentánsa az Árpád-kori téglatemplomoknak, amit a premontrei szerzetesek számára alapított kolostorral együtt Türje nembeli Dénes bán a 13. század első felében. A déli mellékhajó falán 14. századi, Szent László legendát feldolgozó falképciklus található, amelyet csak néhány évvel ezelőtt fedeztek fel. A díszítőfestések más része 15. századi, míg az 1760-as években Dorffmaister István festett oltárképet és más ábrázolásokat a templomban.
„Legalább egy olyan vizsgálatra szükség volna, amely pontosan felmérné a jelenlegi károkat a templomban” – mondta Mezős Tamás, ám hozzátette: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak nincsenek forrásai, ráadásul a törvény is köti a kezét, hiszen nem állami, hanem egyházi tulajdonban van a műemlék.
„Nem túlzás több száz millió forintra becsülni a templom helyreállításának költségét, ennél pontosabb számot azonban lehetetlen mondani” – közölte portálunkkal a Veszprémi Főegyházmegye építésze. Rábel István kijelentette: ugyan a templom az egyházmegye területén áll, azonban nincs a tulajdonukban, így a felújítását sem tudják kezdeményezni.
„Ismerjük a templom elszomorító állapotát és keressük a megoldást, az azonban biztos, hogy saját erőből nem, csak pályázati forrásból léphetünk előre” – mondta a tulajdonos Csornai Premontrei Apátság vezetője. Fazakas Márton kormányzó perjel hozzátette: a 2000-es évek elején tízmillió forintot nyertek pályázaton, amelyből azonban csak a falkutatásra és régészeti feltárásra futotta a templom környezetében. „Előteremtettük a Szent László legendát ábrázoló falkép, illetve a barokk oltár restaurálásának költségét, nemrégiben megtisztíttattuk az oltárképet. Ez persze a teljes rekonstrukcióhoz képest nagyon kevés, de igyekszünk mielőbb kész tervekkel előállni, hogy megmentsük a magyarság múltja szempontjából egyedülálló türjei templomot” – jelentette ki Márton atya.
A türjei templom a műemléken.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkek:
A vég kezdete? A lébényi templom kórlapja
Helyreállításra vár a jáki templom
A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
