Királysír, kolostor, kilátások
Hogyha valaki dél, azaz Pest felől közelíti meg Vácot, majd lekanyarodik a Duna partjához, rögvest megérti, miért itt született meg a város egykori magja: a várdomb érezhetően kimagaslik a tájból, rajta a barokk ferences templom és kolostor mindinkább pusztuló együttesével. A várat a folyó felőli támfal idézi, ám ha megkerüljük a dombot, a másik oldalon már első pillantásra sehol erődítés nyoma – teret találunk, délkeletre tőle egy szakiskola épületét és aligha jutna eszünkbe, hogy annak udvarán egy 17. században kialakított bástya monumentális romjára bukkanhatunk.
A kolostort dél felől kerítő kertben igazán vigasztalan a kép: az iskola sportpályáját kivéve gazos, rendezetlen terep, az épület fala tövében még befejezetlen régészeti ásatás roppant gödre.
„Az itt látható falak, falkiszedések, sírgödrök a középkori váci székesegyházhoz tartoztak, amelynek maradványait már több ütemben a város és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával tártuk, tárjuk fel” - mondja Batizi Zoltán régész. „Azonosítottuk az első, 11. századi templomot, majd a későbbi átépítéseket is, hiszen a székesegyházat több ütemben bővítették, még a reneszánsz idején is a 15-16. század fordulóján. Legérdekesebbnek talán a nyugati, Duna felőli rész bizonyult, hiszen arról a félköríves építményről, amelyet korábban török kori bástyaként azonosítottunk, Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója megállapította, hogy egy nyugati szentély, amely a 12. századi épületnek már része volt. A Kárpát-medencében roppant ritka az ilyen kettős szentélykialakítás, a pannonhalmi apátság templomában sikerült még ilyennek a nyomára bukkanni. Sajnos a legfontosabb temetkezést egyelőre nem tudtuk azonosítani, ezért is folytatni kellene a munkát. A hagyomány szerint ugyanis ide temették I. Géza királyt, Szent László bátyját, aki előtte uralkodott három éven át, s akihez a templom alapítását is kötik. Minden bizonnyal az egykori hajó közepén, a szentélyhez közel nyugodott, talán éppen azon a helyen, ahol a ma álló, részben ráépített barokk kolostor közelsége miatt még nem folytattuk a feltárást. Az utókor által kevésbé ismert uralkodó volt, akit persze elhalványít öccse, I. László emléke, ám valójában Géza, másik nevén Magnus utódaival folytatódott az Árpád-házi királyok sora, hiszen Könyves Kálmán és Álmos herceg is az ő fia volt.”
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
Hiába nincsenek még készen, a szemünk előtt kibontakozó romok így is impozánsak. A falak többsége már nincs meg, azok köveit kitermelték, nagy részüket valószínűleg a kolostor 18. századi felépítése során, azonban a kiszedések nyomait jól látni. Ezt a rommezőt a maradványok védelmének céljával visszatemetni tragédia lenne, hiszen ezzel elpusztítanák a falkiszedések nyomát, vagyis éppen hogy megsemmisítenék a középkori katedrálist. Egy védőtetőt azonban mindenképp érdemelnének, legalább addig, amíg az ásatás befejeztével megkezdődhet valamiféle helyreállítás, bemutatás.
Helyreállítást sajnos nem csupán a középkori templommaradvány, de a barokk kolostor is megérdemelne. Régóta nincs már benne élet, a levéltár is kiköltözött több mint egy évtizede. Más részében nyomda volt (ezt még maguk a ferencesek rendezték be), némely helyisége egyéb vállalkozásoknak adott korábban helyet. Bár pusztul, hanyatlik az állapota évről évre, a nagy részét nem lakták le, át sem alakították – az egykori kifestés ott lapul a meszelés alatt némely helyiségben, s tán az emeletre felvivő lépcső fa fellépői zömét is több mint negyed évezrede tapossák az újabban ugyancsak ritka látogatók.
A kolostor és a templom a ferences rendtartomány tulajdona. Ám hiába kapták vissza, kezdeni pénz híján semmit nem tudtak vele. A városban azt beszélik, hogy szívesen bérbe adnák annak, aki értelmesen, jó célra tudja hasznosítani, ám ehhez nyilván pályázni kellene, hiszen a teljes felújítás – amihez célszerű lenne hozzákapcsolni a középkori székesegyház bemutatását is – minden bizonnyal elérné a milliárdos költséget. Szövetkezni kellene hát, úgy pályázni, ám mivel Vác a központi régióhoz tartozik, uniós forrásra nemigen lehet számítani. Állami segítség kellene, netán magántőke, olyan befektető, aki elfogadja: az itt felhasznált forintjai, eurói sohasem jönnek majd vissza. De hát a múltunk, a gyökereink, az identitásunk megőrzése nemigen lehet klasszikus vállalkozás.
A kolostor a kisebb gond a várakozás szempontjából: még évtizedekig is elállhat egyre pusztulva. A mellette feltárt maradványok hátralévő életét azonban – amennyiben késik a segítség, ha helyreállítás nem is, legalább egy védőtető – legfeljebb években, rosszabb esetben hónapokban mérhetjük.
Rádióriport a Közkincs-keresőben a váci várról, a feltárásról és a kolostorról
Az egykori váci váron belül ma álló védett objektumok a műemlékem.hu adatbázisában