Visegrád ismét beszédtéma lesz a műemlékesek és a látogatók körében. A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombi rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy titokzatos sírhelyet is találtak.
„Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutatás, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába” - mondta el a műemlékem.hu-nak a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Szőke Mátyás hozzátette: a rekonstrukciót kutatási adatokkal tudják alátámasztani, így kétségkívül hitelesen érzékelteti az egykori belsőt.
A templomrom, amelyet szeptember 19-től a látogatók is megtekinthetnek, a 11. század Magyarországának értékes szakrális emléke. A Sibrik dombon már a római korban is erőd állott, amelyet a honfoglalás után ismét használatba vettek, s a 11. század elején épült fel a jelenlegi rom helyén az első templom. Az ispáni székhely néhány évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, annyira, hogy már a 11. század második felében új, főesperesi templomot építettek a régebbi helyén. Túl sokáig azonban ez sem állt: az ispáni vár és a templom is elpusztult a tartárjárás idején. A megmaradt falakból és a hetvenes években folytatott régészeti kutatásokból azonban sok adatot nyertek a szakemberek, így adatokhoz jutottak a templom bemutatásához.
„Annak idején én vezettem az ásatásokat és a templom környezetében sikerült feltárnunk a temetőt” - jelentette ki Szőke Mátyás. „A templomon kívülre temették a közrangúakat, míg azok, akik fontosabb szerepet töltöttek be, a templom déli oldalához emelt épületben, előtérben kaptak helyet.”
Ám találtak a templomon belül is temetkezést: a szentély elülső részében egy gyermeksírra bukkantak, amelyet sajnos nem sikerült azonosítani, hiszen a középkor folyamán feldúlták. „Nem tudjuk, ki volt az a gyermek, akit ott temethettek el, de fontos személy lehetett, az biztos” - tette hozzá a régész-múzeumigazgató.
Az egykori főesperesi templom feltárása során kiderült, hogy a korszakban ugyancsak rendhagyó épület lehetett. A fából készült szentélyrekesztője csaknem felébe „vágta” a templomot, így viszonylag kevesebb hely jutott volna a híveknek, ám a korszakban ritka karzatot építettek nekik, amelyet kőoszlopok tartottak.
„A maradványok alapján rekonstruáltuk az oszlopokat és elkészítettük analógiák alapján a szentélyrekesztőt is” - mondta Szőke Mátyás.
A templom feltárása után védőtetőt emeltek a romok fölé, a mostani rekonstrukció ennek megtartásával készült el. Az ásatások során törmelékként előkerültek a falak freskótöredékei is, ám ezek évtizedek óta a múzeum raktárában vannak, mert az összeállításukra még nem került sor.
A főesperesi templom rekonstrukciójának megtekintésére szeptember 19-től a Mátyás Király Múzeumban lehet jelentkezni.
Épül az új bemutatóhely: még több kép
Kapcsolódó cikk:
Ládák rejtik az egyik legkorábbi magyar freskót
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
