Ünnepélyesen felavatták a visegrádi királyi palota bejáratának falán azt a táblát, amely tanúsítja: a műemlékegyüttes és rekonstrukció elnyerte az Európai Örökség címet.
Magyarországon a visegrádi palota a második helyszín, amelynek bejáratában az Európai Örökség tábla fogad – az esztergomi vár után csütörtökön ünnepélyes keretek között avatták fel a táblát a múzeum bejáratának falán.
A visegrádi rekonstrukció sokáig megosztotta a szakmát, hiszen a falak Mátyás kori állapotot bemutató visszaépítésére az épületegyüttes szinte teljes elpusztulása után került sor. A Jagelló-dinasztia ugyan még használta a palotát, sőt, Szapolyai Jánosnak is rezidenciája volt, ám a 16. század derekán elhagyták. Két évszázadon át álltak még a falai, azonban a 18. században kiárusították a kövei nagy részét – a többi között Buda és Vác barokk épületeibe falazták be a gótikus, illetve kora reneszánsz stílusban faragó egykori mesterek keze munkáját. A 20. században a felszínen szinte már semmi sem tanúskodott arról, hogy hajdan a terület a magyar királyság hatalmi központja volt.
„Az Európai Örökség díj elismerése annak a munkának, amelyet a 20. század harmincas éveitől kezdve folytattak a helyszínen a szakemberek, s amely során lépésről lépésre sikerült feltárni az egykori palotaegyüttes egy részét” - mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a múzeum régésze. Hozzátette: bár Visegrádon már a magyar műemlékvédelem 19. századi megszületése óta dolgoztak legendás szakemberek, a palota maradványait csak 1934-ben azonosította Schulek János.
Ugyan a most látható épületegyüttes helyreállítása alig egy évtizede kezdődött meg, több mint tíz évig tartó feltáró és tervező munka előzte meg. Szerencsére rengeteg olyan kőtöredék maradt meg, amelyek segítségével kiszerkeszthetők, rekonstruálhatók voltak az elpusztult építészeti elemek.
Bár a visegrádi királyi palota napjainkban késznek tűnik, van még bőséggel munka a területen. Nem csak további rekonstrukciók várhatók, hátra van még egy rész régészeti feltárása is. Itt Anjou-kori faragványok előbukkanására számítanak a szakemberek.
Kapcsolódó cikkeink:
Ládák rejtik az egyik legkorábbi magyar freskót
Visegrád: titokzatos gyermeksír a szentélynél
Európa öröksége a magyar állam bölcsője
Életre keltett magyar reneszánsz
A visegrádi királyi palota a műemlékem.hu adatbázisában
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
