Megújulásunk támogatója:  

Karoling-kori palotát találtak Zalaváron?

Valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron.
Valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110817zalavar/02.jpgEgy nagyméretű kőépület alapjaira bukkantunk az egykori, Pribina által a 840-as években építtetett erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra. Az eddig feltárt, derékszöget záró falszakaszok két, illetve nyolc méter hosszúak, vagyis tekintélyes épület lehetett, amely reprezentációs célokra is szolgálhatott” - mondta el a műemlékem.hu-nak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész. Hozzátette: a falazási technika egyértelműen Karoling-kori. Azonban a 9. század közepénél mindenképpen később épült, hiszen csak azután kezdhettek hozzá, hogy a Pribina és Kocel udvarházát kerítő erődítési árkot betemették, így bővítve a település területét. „Nagy valószínűséggel a 9. század utolsó harmadában építették, s a fal vastagsága és az épület kiterjedése alapján komoly világi célú épület volt. Hogy templom nem lehetett, arra a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtéréséről) szóló irat a bizonyíték, amely egyértelműen leírja, hogy a településen három templom áll. Ezeket korábban már sikerült azonosítani. A Nyugat-Európából ismert analógiák (például Aachen, Paderborn, Ingelheim, Lorsch) szerint palota lehetett. Az egyetlen kőpalota, amit sikerült eddig megtalálni a Kárpát-medencében sőt Közép-Európában. Kizárásos alapon Karintiai Arnulf keleti frank király és császár palotája volt, aki Mosaburgot utolsó „nyugatiként” birtokolta egészen a 899-ben bekövetkezett haláláig, ami után a magyarok megszállták a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét is” - mondta Szőke Béla Miklós.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110817zalavar/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110817zalavar/04.jpgMint arról már beszámoltunk, Zalavár-Várszigeten, az egykori Mosaburg területén 1948-ban kezdődtek el a feltárások. Előbb Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette a kutatásokat, tőle vette át a stafétabotot Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Két évvel ezelőtt az európai régészet nagy szenzációja volt az itt feltárt, glagolita írással díszített edénytöredék, amely igazolta, hogy ez az írás valóban a Mosaburgban is élt Cirillhez és Metódhoz köthető, hiszen korábban más kutatók azt a feltevést is megkockáztatták, hogy a glagolita ábécé kitalálása csupán a szentek később írt életrajzában szerepelt.

Kocel halála után a zarándokhelyként is virágzó Mosaburg még a 9. század végéig a frank birodalom része volt. „Annyira, hogy Arnulf király regia civitasnak, vagyis királyi városnak nevezte egyik, 888-889-ben kiadott oklevelében. Tudjuk, hogy szívesen tartózkodott itt és valószínűleg nem érte be Pribina és Kocel palotájával, amely a Mária templom mellett állhatott. Más Karoling-kori palotamaradványok alapján valószínűleg kétszintes épület volt, alul a kiszolgáló helyiségekkel, például a konyhával, a felső szinten pedig a reprezentatív terekkel” - jelentette ki az ásatásvezető régész.

Hogy a palota meddig állhatott és miként pusztult el, egyelőre még rejtély. Arnulf nagybátyja, Vastag Károly 888-as halála után (amely az egységes frank birodalom végét jelentette), viszonylag idősen, csaknem negyven évesen szerezte meg a keleti frank királyság trónját és 899-ben bekövetkezett haláláig szinte folyamatosan hadjáratokat vezetett. Harcolt a normannok ellen – eredményesen – Lotaringiában, csapatokat vezetett a morva Szvatopluk megtörésére és több hadjáratban igyekezett az Itáliai félszigeten megerősíteni a hatalmát. Ez annyira jól sikerült, hogy 896-ban a pápa császárrá koronázta. Több hadi vállalkozásában részt vettek a magyarok is, akik az Arnulffal kötött szerződést betartva, a király haláláig nem vették birtokba a Dunántúlt.

A Kárpát-medence egyetlen Karoling kori kőpalotájának teljes feltárására azonban várni kell. A régészek ugyanis csupán a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából végzik az ásatásokat, a másfél millió forint pedig csak öt heti elmélyült kutatást tesz lehetővé. Ismét pályázni fognak az NKA-hoz, hogy jövőre folytatni tudják a tudományos-régészeti szenzációnak ígérkező, 9. század végi palota teljes feltárását.

 

Előzmény a magazinban:

Zalavár: a háborúkat túlélte, de a békét nem

 

A zalavári romterület a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.08.17


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (5) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (4) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (2) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (6) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (14) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (3) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (7) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (10) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (2) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (4) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)