Megújulásunk támogatója:  

Baja-Bezdán tápcsatorna műtárgya

azonosító:
-16156
szélesség (lat):
N 46° 9,909'
hosszúság (lon):
E 18° 56,330'
védettség:
Helyi védelem
eredeti kategória:
Plasztika
megye:
Bács-Kiskun
helység:
helyrajzi szám:
10204
rendelet:
55/2003

Állapotjelentések

2009.11.18 10:34 QnJ állapot: 5 - koordináta: N 46° 9,909' E 18° 56,330' - pont: 5

"A város legdélibb, a Ferenc-csatorna rendszer legészakibb pontján, a Sugovica-Duna-ág és a Szeremlei Holt Duna találkoztatásánál, nyugodt, csendes természeti környezetben. patinás épületek és óriási platánfák között találjuk e hajó- és tápzsilipből álló, kettős hasznosítású vízügyi létesítményt.
A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízlevezető-hajózó-öntöző csatorna, a Ferenc-csatorna köti össze. Ez Kiss József és Gábor mérnökök tervező-szervező munkája eredményeként épült 1794 és 1801 között. A csatorna döntő eszköze lett Bácska meggazdagodásának. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált (eliszaposodás). A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ez sem biztosította az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna, a Baja-Bezdáni tápcsatorna megépítése kínálta. Erre és a teljes csatornarendszer felújítására és bővítésére Türr István olasz királyi altábornagy vállalkozott, kapott megbízást.
Az 1870-1875 között folyó munkálatok során a kor élvonalába tartozó műszaki színvonalon épült meg ez az Európában egyedülálló, téglafalazatú zsilip is, amely üzembehelyezésekor, 1875 augusztusában - Türr javaslatára - Deák Ferenc nevét kapta. Szerkezetileg az építmény egybeépült, egymástól közös fallal elválasztott hajó- és vízbeeresztő zsilip. A hajózsilip 9.50 m széles. a kapuk egymástól 61 m-re vannak. A kamrába a víz be- és kibocsátása a kapuszárnyakon lévő tiltós táblák segítségével történik. A műtárgy teljes hossza 96,00 m.
A csatorna megfelelő vízellátása érdekében a dunai vízjárás egyenetlenségeit a zsilip mellett épített (1914-1916) szivattyútelep üzemeltetésévei próbálták kiegyenlíteni. A mesterséges vízbetáplálás azonban a laza talajszerkezet és a nagy párolgás miatt nem hozta a remélt eredményt. Az első világháború és következményei jelentősen befolyásolták a létesítmény funkcióját (a hajózás például teljesen megszűnt).

A Deák Ferenc-zsilip a Baja-Mohács (Margitta)-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része. A zsilip a legnagyobb megpróbáltatást az 1956-os tél végi, kora tavaszi dunai jeges árvíz idején élte meg. Akkor, a mindeddig legnagyobb dunai árvíz során (március 13-án a bajai vízmércén a csúcsmagasság 1037 cm volt) a jeges víz szintje - összetorlódó jégtábláival, hihetetlen terheléssel - 60 cm-rel meghaladta a zsilip legmagasabb pontját. A műtárgyat, több települést és nagy mezőgazdasági területeket a szakszerű védekezés, az emberfeletti erőfeszítés mentette meg a pusztulástól. A múzeumban állandó kamara kiállítás idézi fel e tragikus napokat. A zsilipet erősítő-védőbetonfal rézsűjén gránit emléktábla mutatja a jeges ár helyi szintjét.
Az igényesen felújított szivattyúépület alsó része a beépített szivattyúkkal együtt 2001 óta múzeum, amelynek belső falán - kortörténeti dokumentumként is - az építkezések egy-egy mozzanatát, helyszínét ábrázoló óriás poszterek láthatók. A felső szint a Türr István nevét viselő kulturált kialakítású, 100 fős konferenciateremnek ad helyet.
Az országosan is kiemelt jelentőségű vízi-létesítmény táji-természeti környezetével, a hozzá csatlakozó szépen felújított épületegyüttesei nem csupán muzeális, hanem esztétikai élményt is nyújt.

Tűrr István (1825 augusztus 11. Baja - 1908. május 3. Budapest) fáradhatatlan ügybuzgalommal, szívós eltökéltséggel, hazai és külföldi szakemberek, nemzetközi er6források bevonásával, kormánykörök és a közvélemény megnyerésével, nagy dinamikával azon tevékenykedett, hogy az ország és benne szülőföldje fejlődését felgyorsítsa. Tapasztalataival, tekintélyével, kapcsolataival magabiztosan, rugalmasan igazodott el a nemzetközi és hazai gazdasági-politikai események folyamatában, tenni akart és tenni tudott (vízgazdálkodás, mezőgazdaság, közlekedés, közművelődés). Tűrr a polgárosodás-európaiság agilis előmozdítója. Munkásságával kiérdemli az utókor megkülönböztetett tiszteletét."

forrás : Dr Faludi Gábor- Adukövizig - Baja. 2008. kiadványa



Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

lakóház (1.157 km)
lakóház (1.167 km)
lakóház (1.233 km)
lakóház (1.248 km)
lakóház (1.298 km)
óvoda (1.300 km)
Lakóház (1.356 km)