Megújulásunk támogatója:  

Nándor-laktanya; Hadtörténeti Intézet és Múzeum

azonosító:
110
törzsszám:
15042
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
lakóház
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
6636
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
rövid leírás:
Kétemeletes klasszicista középület, volt Nándor-laktanya, 1847. Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
külső leírás:
Nagyméretű, közel négyzetes belső udvar körül kiépült kétemeletes épület, melynek négyszögéhez további bástyasétányi szárny csatlakozik. Cseréppel fedett nyeregtetőkkel.
Tóth Árpád sétány felőli homlokzat 15 tengelyes, melyből a középső öt tengely a rizaliton helyezkedik el. A kőborítású lábazat hengertaggal zárul. A földszint és az első emelet között egyszerű, erősen kiülő osztópárkány húzódik. A földszinti és a második emeleti ablakok szalagkeretesek, az első emeletiek profilált keretűek, könyöklővel és három részes szemöldökkel. A földszinti ablakok rácsosak. A rizalit középtengelyében portikuszos bejárat nyílik. A kétoldalt két-két oszlopos, architrávval lezárt portikusz fölött rácsos erkély helyezkedik el. A négyszöges, kőkeretes kapuhoz lépcsősor vezet. A kapuszárnyak táblái üvegezettek. A rizalit emeleti tengelyeit páros ion pilaszterek tagolják, míg a szélein egyszerűbb, széles, vállpárkányos pilaszterek ülnek. A rizalitot felül attikafal hangsúlyozza.
A kaputól balra lévő tengelyekben a lábazaton páros, négyszöges, vasrácsos ablakok nyílnak. A homlokzat a bal oldali sarkon visszalépcsőzött, itt újabb két tengely helyezkedik el, lábazati ablakokkal, a földszinten szalagkeretes, könyöklős, az első emeleten füles kőkeretes, könyöklővel és háromrészes szemöldökkel ellátott, a második emeleten szalagkeretes ablakok vannak.
Kapisztrán téri homlokzat középrizalitos megoldású, 8-7-8 tengelyes kiosztású. A kővel borított lábazat fölött a földszint vakolata kváderosztást imitál. Tengelyében négyszöges, szemöldökgyámos kapu helyezkedik el, táblás kapuszárnyakkal. Három részes szemöldökpárkányát kétoldalt kváderkövekből rakott falpillérek tartják. A földszinti ablakok vasrácsosak, keret nélküliek. Az első osztópárkány háromrészes, a második osztópárkány egyszerűbb, míg a főpárkány újra háromrészes. Az emeletek kőkeretes ablakai az osztópárkányokra ültetettek. A homlokzat és a kissé kiugratott rizalit sarkai az emeleteken vakolatból kialakított armírozással díszítettek. Az első emeleti ablakok fülesek. A rizalit nyílásai fül nélküliek, de szemöldökpárkányosak. A második emeleti rizalit-ablakok füles keretűek, a többi második emeleti ablak fül nélküli. A rizalit fölött attikafal húzódik.
A Kapisztrán téri homlokzat bal oldalára merőlegesen kinyúló szárny nyolc tengelyes. Tagolása mindössze annyiban tér el tőle, hogy a földszint vízszintes sávozással tagolt. A földszinti jobb első tengelyben kétszárnyú, üvegezett ajtó nyílik. A bal oldali tengely sarokrizalit, melynek ablakai ikerablakok. Itt az első osztópárkány egytagos, de jobban kiül, a második elmarad. A földszinti és a második emeleti ablak szalagkertes, az első emeleti profilált keretű, könyöklővel és három részes szemöldökkel. A kőborítású lábazat hengertagos. A merőleges homlokzat is egytengelyes, ugyanolyan tagolású.
Az Anjou bástya felé néző szárny jobb és bal oldali szárnya (un török istálló) között modern téglakerítés húzódik, rajta szegmentíves bejárati nyílással, mely vásrácsos kapuval elzárt.
A jobb oldali 5-8-5 tengelyes homlokzatrész a bástyasétány homlokzatát folytatja. Igen magas, vörösmárvánnyal burkolt lábazatán vasrácsos pinceablakok, továbbá a szélektől számított harmadik tengelyben kőkeretes, szegmentíves, kétszárnyú kapuk nyílnak. A földszinti ablakok kő szalagkeretesek, könyöklővel ellátottak. Az emeletiek könyöklőpárkányos, füles kőkeretűek, minden másodiknak három részes szemöldökpárkánya van. (A rizalit ablakai mind rendelkeznek ilyennel.) A második emeleti ablakok szalagkeretesek. A rizalit enyhén kiugratott, szélein vakolatból kialakított armírozás.
A törk istálló homlokzata magas, kővel borított lábazat fölött félköríves luinettás, kőkeretes földszinti ablakokal tagolt, fölöttük és ráépített attikaszint, alacsony ablakokkal. Az ablaktengelyek faltükrökben helyezkednek el, az attika ablakait kis, vakolatból képzett párkány választja le a földszittől.

Épületbelső (XIV)
Kapisztrán téri kapualj vörösmárvány padozatú, szegmentíves dongával fedett. Kétoldalt, a kapualj első részén középoszloppal alátámasztott, gerendával áthidalt oldalterek nyíltak. A bal oldali fából készült fallal leválasztott; a jobb oldaliban helyezték el a portásfülkét. A kapualj udvarra néző végét kapu zárja el, előtte jobbra-balra a földszinti folyosóra nyílnak ajtók. A kapualj jobb oldalán széles, kétkarú, csehsüvegboltozatokkal fedett, vörösmárvány lépcső vezet az emeletekre.
A Tóth Árpád sétányról nyíló kapuzat is vörösmárvány padozatú és szegmentíves dongaboltozattal fedett, melyet kazettázott hevederek erősítenek. A kapualjból balra nyílik a lépcsőtér. A széles, vörösmárvány lépcső kétkarú, csehsüvegboltozatokkal fedett.
Az udvar körül emeletenként szűk folyosó húzódik, mely a Kapisztrán téri és a Tóth Árpád sétányra néző szárnynál félköríves hevederekkel elválasztott csehsüvegboltozatos szakaszokból áll. Az udvarra néző ablakok szegmentíves fülkékben helyezkednek el, a folyosó vörösmárvány padozatú. Az Anjou szárny és a Tóth Árpád sétnyra néző szárny közti sarokban modern, kétkarú, síkfödémes, vaskorlátos melléklépcső helyezkedik el. Az Anjou bástya felőli szárnyban a folyosó szűkebben, szegmentíves dongával fedetten folytatódik.
A Tóth Árpád sétányra néző szárny földszinti és emeleti helyiségeit a múzeum kiállítótermei foglalják el. Ezek a termek szegmentíves dongával fedettek, padozatuk kövezett. A Kapisztrán téri szárny földsztintjén, a kapualj jobb oldalán helyezkednek el a levéltár kutatótermei. Ugyanitt, az emeleten a irodahelyiségek nyílnak, baloldalt a könyvtár és a térképtár helyezkedik el. A földszinti és emeleti termek csehsüvegboltozastosak, parkettázottak. A Kapisztrán térre néző ablakaik szegmentíves falfülkékben helyezkednek el, ajtóik négyszögesek. A szárny második emeletén raktárak találhatók. A lépcsőház mellett nyílik a padlásföljáró vas ajtaja.
A jobb oldali szárny, mely a török istálló és a Kapisztrán téri szárnyat köti össze, modern. Itt a levéltári raktárak kaptak helyet. Az Anjou szárny és a Tóth Árpád sétány felőli szárny alatt szegmentíves dongaboltozattal fedett pince helyezkedik el.
A téglalap alaprajzú tüzérterem vagy márványterem az Anjou-bástya felőli szárny középrészét foglalja el. A földszinti terem belmagassága az első emeletet is magába foglalja. A földszinten a terem szélesebb; négy pár, vörösmárvánnyal burkolt dór oszlop tagolja három hajóra. A hosszanti falakon, az udvar felé öt, széles, kétszárnyú, szegmentíves franciaablak nyílik, míg a bástyára hét kisebb ablak néz. A rövidebb oldalak falait négy-négy vörösmárvány burkolatú pilaszter tagolja három falmezőre, a középső szakaszban mindkét oldalon kétszárnyú ajtók nyílnak. Az emelet vörösmárvánnyal borított, ion pilaszterekkel tagolt oldalfalai a dór oszlopok fölött emelkednek. Az udvar felé falszakaszonként kettős ablakokkal nyílnak meg, az Anjou bástya felőli falat Vágó Pál: A huszárság története c. képe foglalja el. Az emeleten is háromszakaszos rövid oldalakon középen kétszárnyú ajtók nyílnak, kis, vasrácsos erkéllyel, melyeket kétoldalt vakajtók öveznek. Az Anjou szárny alagsorát műhelyek és raktárak foglalják el.
A tágas belső udvarra kőkeretes ablakok néznek. Az egyes szintek oszópárkánnyal elválasztottak, a homlokzatokat koronázópárkány zárja. A Kapisztrán téri szárny tizenegytengelyes. A kapualj fölötti három, első emeleti ablak félköríves lunettás, a lunettában stukkó rozettával. A Tóth Árpád sétány felőli szárny középrészén három tengelynyit előreugró épületrész látható a jobb oldalon. Homlokoldalán az első emeleten loggia nyílik két kosáríves árkádívvel, melyeket hasábos középpillér támaszt alá. A második emelet háromtengelyes. A homlokzat bal oldala kéttengelyes, ikerablakokkal. A jobb oldal héttengelyes. Itt az első emelet középtengelyében látható kis, vasrácsos mellvédű erkély kőkonzolokon nyugszik. Ajtaja ion pilaszterekkel övezett, fölötte háromrészes párkány. Az Anjou-bástya felőli szárny előtt az un. angol árok húzódik. A tüzérterem két oldalán három-három tengelyes szélső rész helyezkedik el. A nagyterem öttengelyes, földszintjén szegmentíves, kétszárnyú franciaablakok láthatók, az emeleten a terem előtt loggia húzódik, kosáríves, hasábos pillérekre támasztott árkádokkal. A második emeleten, a terem fölötti öt tengely ikerablakos.
A török istálló öttengelyes, tengelyei faltükrösen kialakítottak, nagy kőkeretes földszinti ablakai fölött félköríves lunettával. A jobb oldali első tengelyben ajtó nyílik. Vörösmárvány borítású lábazat, modern emeletráépítés.
A hártó kapu előtti udvarrészen 1987-90 között feltárt, majd szintsüllyesztéssel bemutatott, XIII. századi budai városfalszakasz látható, félköríves toronnyal. A torony bejáratának keret és küszöbköve megmaradt.

Állapotjelentések

2018.04.19 12:49 carmin állapot: 5 - pont: 6

Jó állapotban van.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.