Megújulásunk támogatója:  

Autóbuszgarázs

azonosító:
1102
törzsszám:
15693
szélesség (lat):
N 47° 28,399'
hosszúság (lon):
E 19° 1,762'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Közlekedési emlék
eredeti főtípus:
közúti közlekedés
eredeti típus:
garázs
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
4568, 4568
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
rövid leírás:
Autóbuszgarázs, Padányi Gulyás Jenő.

Állapotjelentések

2010.06.05 10:48 prozak01 állapot: 4 - koordináta: N 47° 28,388' E 19° 1,698' - pont: 3

Változatlan állapotban van, a bejárati épületen kívül a szerelőcsarnok is figyelemre méltó. Utóbbiról egy érdekesség:

"A csarnok fedését 82 méter fesztávolságú, vasbeton ívekre támaszkodó ; elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik. Építésekor 1938 és 1941 között az ekkora méretű, oszlopok nélküli, feszített héjszerkezetű épület világrekordnak számított".

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kelenföldi_autóbuszgarázs

Érdemes néhány szót ejteni a tervezőkről: az adatlapon csak Padányi Gulyás Jenő van említve, pedig Dr. Menyhárd Istvánnal közösen tervezték az 1997-ben ipari műemlékké nyilvánított autóbuszgarázst.

Padányi Gulyás Jenő: "Az 1930-as évek első felétől politikailag egyre jobbra tolódott, előbb Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla közvetlen tanácsadói köréhez, értelmiségi holdudvarához tartozott. Több forrás szerint 1939–1941 között a Magyar Élet Pártja színeiben kormánypárti országgyűlési képviselő is volt, de az 1940-ben összeállított országgyűlési almanach nem említi a nevét.[1] 1942. március 12-én az országgyűlés jegyzőjévé nevezték ki,[2] 1944-ben pedig tagja lett a háborút támogató, szélsőjobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetségének.

1945-ben politikai okokból az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, s ennek első elnöke is lett.

Padányi Gulyás a második világháború előtti két évtized jeles építészmérnöke volt. Pályája kezdetén a funkcionalista megoldások híve volt, előszeretettel alkalmazott új anyagokat, főként vasbetont. Az 1930-as évektől az organikus népi-nemzeti építészeti hagyományok felkutatását és alkalmazását állította előtérbe, megszervezte a Magyar Ház Baráti Körét, amelynek élén több néprajzi, népi építészeti gyűjtést szervezett és végzett. Tervezőként rugalmasan alkalmazta a különböző korstílusok jegyeit, modern és népi ihletésű épület(terv)ei mellett nevéhez fűződnek a szecessziós mátészalkai vármegyeháza (ma Városi Művelődési Központ) és a debreceni Piac utcai volt Magyar Általános Hitelbank klasszicizáló épületének (1938) tervei is.

Az általa tervezett jelentősebb budapesti épületek közé tartozik például az angyalföldi református templom (1927–1933), a Hunnia Filmgyár stúdióépülete (1930), a Kelenföldi autóbuszgarázs (1941, Menyhárd Istvánnal közösen) és a Kinizsi utcai református főgimnázium (1943, Tóth Imrével, ma Lónyay utcai Református Gimnázium). Ő tervezte az Alsóörs melletti csere-hegyi kilátót (1935) is. Az Egyesült Államokban családi házakat, moteleket, irodaházakat, középületeket, sportlétesítményeket, templomokat, ipari épületeket tervezett".

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Padányi_Gulyás_Jenő

Menyhárd István: "Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol mérnöki oklevelet szerzett 1925-ben. A diploma megszerzése után 3 évig Raichle J. Ferenc építész irodájában, majd 2 évig dr. Enyedi Béla [1] mérnök tervezőirodájában vas- és betonszerkezetek tervezésével is foglalkozott. Enyedi irodájában indult karrierje, utána 1933-tól 1937-ig tanársegédként működött a műegyetem mechanikai tanszékén, később adjunktus lett.

A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz került, itt tervezőként dolgozott a közúti hídosztályon. Ekkortájt (1935) tervezte meg a Magyarországon újnak számító vasvári vonórudas ívhídat, majd Mistéth Endrével közösen a szolnoki felüljárót, mely az első Langer-tartós vasbeton híd volt hazánkban. 1940-től magánmérnöki tervezőirodát nyitott. Ő indította el a második világháborút megelőző néhány évben a Műegyetemen a héjszerkezetek oktatását.

A vasbeton héjszerkezetek elméletével is ekkoriban kezdett foglalkozni; Figyelemreméltó hídszerkezeteken kívül ettől kezdve főleg korszerű acélbeton szerkezeteket tervezett. Első héjszerkezetű csarnokait a csepeli kikötőben és a Kőbányai Sörgyárban építette. Legjelentősebb műve a budapesti Hamzsabégi úti autóbuszgarázs, ahol a főcsarnok fedését vasbeton ívekre támaszkodó elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor (1941) a világ legnagyobb fesztávolságú héjszerkezetű csarnoka volt. Ugyancsak „rekord” fesztávolságú volt a szolnoki dongahéjfedésű repülőgép hangárja is.

Munkái közé tartoznak többek közt a Ferihegyi repülőtérre vezető út vasbeton hídjai, a pozsonyi, eperjesi, és marosvásárhelyi vasbeton ívhidak, a székesfehérvári alumíniummű öntödecsarnoka és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokai.

Szakirodalmi publikációi jelentősek, díjat is neveztek el róla".

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Menyhárd_István





Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Lakóház (0.579 km)
Petőfi-laktanya (0.580 km)
Lakóépület (0.675 km)
bölcsőde (0.710 km)
tűzoltóság (0.878 km)
Lakóépület (0.881 km)
Lakóépület (0.888 km)