Megújulásunk támogatója:  

Fővárosi Bíróság

azonosító:
11361
törzsszám:
16083
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Középület
eredeti főtípus:
közigazgatási épület
eredeti típus:
bíróság
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
24941
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
rövid leírás:
Fővárosi Bíróság, historizáló, Hauszmann Alajos, 1888-89.
külső leírás:
A Fővárosi Bíróság épülete a mai Alkotmány u., Nagy Ignác u., Markó u. és Bihari János u. által határolt, szabálytalan négyszög alakú területen áll. A téglaarchitektúrás, pinceszint+fszt., +3 emeletes nyeregtetős épület főhomlokzata az Alkotmány u.-ra néz, és szintén hangsúlyos kialakítást kapott a Markó u.- oldal is. Míg ezeket monumentális hatású architektúra jellemzi, az oldalhomlokzatok visszafogott, egyszerű megoogalmazásúak. A főbejáratok a főhomlokzatok középrizalitjain a diadalív-motívumot idézik, ami mindkét oldal esetében az egybevont második-harmadik emeleten megismétlődik.
A fő- és oldalhomlokzatok tehát tömegképzésükben és hatásukban jelentős különbséget mutatnak, ugyanakkor más vonatkozásokban, mint pl. a párkányok kialakítása, vagy az ablakkeretezések az egyes szinteken egységes képet mutatnak. Ezért a leírást az általűánosan jellemző részletekkel kezdem, és a homlokzatonként változó sajátosságokkal folytatom.
A lábazat a fő- és homlokzatok középrizalitján gazdagabb, míg a többi részen egyszerűbb kialakítású. A középrizalitokon az erőteljes kiülésű vörösmészkő lábazatot gazdagon profilozott mészkő lábazati párkány zárja le: bázison astrallagos, felette nagyobb, majd egy kisebb, kima vezet a fal síkjához. E felett a pinceszinten azonnal a téglaburkolat emelkedik.
A többi részen a vörös mészkő lábazatra egyszerű profilú mészkő lábazati párkány került: negyedkörív vájaton magas bázis, melyet kisebb negyedkörív vájat zár le. E fölött a pinceszinten mészkő kváderfalazat emelkedik.
A pinceabblakok álló téglány alakúak, rácsozottak, keretezésük falba mélyített, szemöldökzárásuk a választópárkányhoz csatlakozik.
A pinceszint fölött futó választópárkány profilja: kima tart lemezt, ami negyedkörív vűájatos profilú téglasorral simul a földszinti fal síkjába. A fszt. falburkolata mindenütt nyers tégla. A homlokzaton ez a szint mutatkozik a legmagasabbnak, ami abból is következik, hogy az e szintet lezáró övpárkány az első emeleti ablakok könyöklőjének magasságában húzódik. A fszt. ablakai félköríves záródásúak. Keretezésüket, mely az egyszerű könyöklő felett két téglasorral kezdődik, pálcatag és horony kombinációjából álló profiltégla adja, mely megszakítás nélkül fut körbe, csak a belső káván látunk jelzés értékű boltvállat. Az ívnek sugárirányban rakott álló téglák adnak további keretet. A fszt-i ablakok rácsozottak.
A fszt. és az 1. em. közti könyöklőpárkányt szima és vízorral vésett geison adja, melyet sima lemez zár le.
Az első emelet ablakai szintén félkörívesek, - és az ikerablak kivételével azonos méretűek - azonban a keretezésükben különbségek mutatkoznak, így ezen a szinten négyféle ablakot láthatunk. A legegyszerűbbet a könyöklőpárkányra ülő mészkő bázisról induló, és az ablakokat megszakítás nélkül körülfutó, neygedkörvájat-pálca profilú keret veszi körbe. Ennél díszesebb, amit a könyöklőpárkány felett két téglasorral induló, sarkán háromnegyedpálcát fomáló profiltégla keretez a mészkő vállpárkányig, melyre mészkő keretezés téámaszkodik. Ennek profilozása kívülről befelé haladva a következő: szima, léc, negyedpálca, negyedkörvájat, lemez, háromnegyedpálca, az ívbéllet sima. Az igényesebb kialakítású ablakok az előbbitől annyiban különböznek, hogy profiltégla helyett az ablak oldalát is mészkő keret fogja közre, mely sarkán pálca tagozatot mutat. Az első eme. negyedik típusú nyílása ikerablak, melyet az előző ablakhoz hasonlóan a könyöklőpárkánytól induló és körbefutó mészkő tagozat keretez, abakusza talplemezen álló ion volutás díszű középoszlopra támaszkodik. A hangsúlyos részeken (rizalitokon) az ablakfülke az ikerablakokesetében mélyebb, ami a középoszlopönállósodását, az ablakkerettől való teljes leválását, ill. az ívbéllet kiszélesedését eredményezi. Ilyen esetben az ívbéllet nem sima, hanem kazettás díszű. Valamennyi ablak ívét sugárirányba rakott álló tégla sora keretezi. Az első emeletet záró övpárkány erőteljes kiülésű. Negyedkörvájatos profiltéglasor felett mészkő szima profilú gerendasor fut, felette vízorrvájatos lemez, majd kima következik. Az 1. és 2. emeletet elválasztó övpárkány felett kiemelt, hangsúlyozott mellvédsáv fut körbe az épületen, amit könyöklőpárkány zár le. A mellvédsáv hangsúlyát a kiemelt helyeken megjelenő erkély, Az ablakmellvédekben lévő balusztrád, máshol pedig az ablakmellvédek mélyített tükre adja. Az első emeleti ablakokat a kis kiülésű, egyszerű profilozású könyöklőpárkányra támaszkodó, pálcatagokból, félkörívvájatból álló profilú mészkő keretezés foglalja be. Az ívet itt is élére állított, sugárirányban rakott téglasor keretezi. Azok a falnyílások, melyek előtt erkélyt találunk, ikerablakot foglalnak magukba, ívmezőjükben körablak nyílik, az ablak alsó harmadában vízszintes tagoló borda húzóddik. A bábos korlát két arokpőolllére felett egy-egy kőgömb ül. Az erkélyeket az osztópárkány gerendasorába illeszkedő, erőteljes kőkonzolok tartják.
A 2. és 3. em. között osztópárkány nincs, az előzőekben tárgyalt ablakokkal egyazon falsíkon nyílnak a legfelső szint ablakai. Itt kétféle ablakot különböztetünk meg. A kiemeltebb helyeken, mint a rizalitok, ikerablakok nyílnak, míg az oldalhomlokzatok köztes falmezőiben egyszerű pálcatagot mutató, profiltéglával keretelt ablqakokat látunk. Az ikerablakok külső vonalának keretezése ezzel megegyezik, de a középpillére kő, vállpárkánya feletti megemelt boltválla címerpajzzsal díszített.
A homlokzatokat lezáró koronázópárkány kő és tégla részekből áll. Egyszerű profilozású, kis kiülésű szimában végződő párkány felett a képszéket 8 sor tégla alkotja. Ez a fríza főhomlokzatokon kő. E felett léc, szima, majd mutulus és lécen ülő negyedkör pálcatag zárja. A plasztikusan formált volutás konzolok közt a párkány kazettás díszű. A vízorral alámetszett lemez szabályos geisont támaszt alá, melyet erőteljes szima zár le. A profilok mindenütt dísztlenek.
A Markó utcai homlokzat 17 tengelyes (1+5+5+5+1). Erőteljesen előreugró középrizalitját a kis kiülésű sarokrizalitok egyensúlyozzák. Középrizalitjának jellegét az "arcus triumphalis"-t idéző kapuzata határozza meg. ERzt a motívumot a 2. és 3. emeletet egybefogó ablaksor megísmétli. A három lépcsőfok magas podeszten álló ívsort széles kőprofil keretezi. A pillérek sarkain háromnegyedpálcát formázóprofiltéglát látunk, a vállpárkány egyszerű mutulussort mutat. A széles, kazettás díszű ívbélletek után a kaoualj ismét sajtolt tégla felületű. A három kapu mindegyike szemöldökpárkányának frízében, 1-1 trigliffel közrefogva fekete kőtáblán vésett, aranyozott betűkkel az épületben elhelyezett intézetek nevei olvashatók. A magas szemöldökpárkány feletti ívmezőben rácsozott ablak nyílik A boltozott kapualjban kandeláberek lógnak. Álló kandelábereket látunk a kapu két oldalán a homlokzat előtt.
A középrizalit szélső tengelyében nyíló, a pinceablaksornál magasabb parapettel induló és félkörív záródású ablakokat díszes kovácsoltvas ablakkosarak védik.Ezeket az ablakokat a pinceszint választópárkánya részben körbekeretezi. felettük 1-1 kisméretű ikerablak nyílik. Az első emeleten a középrizalit középső 3 tengelyében, valamint a sarokrizalitokon ikerablakok nyílnak. Ugyanitt a második meleten erkélyeket látunk Az övpárkány és a homlokzatokon körbefutó könyöklőpárkány közt az ablakmellvédek mezőit mindenütt balusztersor díszíti. A középrizalit kétszintes ablakai alatt a mellvédet a balusztrádok felett vörös mészkő táblák magasítják. Ezeket az ablakokat a csak a középrizaliton megjelenő, második emeleti övpárkány is tagolja Az ablakfelületet tagoló pálcák közt az ívmezőben körablakok állnak.
A koronázópárkány felett magas attikafal húzódik, középtengelyében ívesen záródó falmezőben címerpajzs látható. A tégla attikafal homlokoldalát szakaszonként oroszlánfejjel záródó falmezőben címerpajzs látható. A tégla attikafal homlokoldalát szakaszonként oroszlánfejjel díszített kő elemek tagolják, két sarkán kőurnák állnak. A középrizalitotpala héjalású, kontyolt nyeregtető fedi. Az oldalszárnyak feletti tetőszerkezet annak alacsony hajlásszöe miatt az attikafal takarásában megbújik, az utcáról nem látható.
Az Alkotmány utcai homlokzat a telek szabálytalan alakjából következően szélesebb a Markó utcainál. A főhomlokzat monumentalitását az erőteljesen megfogalmazott középrizalités a saroktornyok tovább fokozzák. A homlokzat (a saroktornyok nélkül) 15 tengelyes (5+5+5).
A diadalívet idéző hármas kapuzatnak itt nincs közös kapualja. A kazettás díszű ívbélletek dór féloszlopok által tartott, szemöldökpárkányos, rácsozott ívmezőjű kapukat kereteznek.A frízben itt is az egyes intézetek nevei olvashatók. A középrizalit szélső tengelyében a boltíves pinceablakotg díszes kovácsoltvas ablakkosár védi, felettük 1-1 kis méretű ikerablak nyílik. Az 1. em. középső 3 tengelyében ikerablakok állnak.
A 2. és 3. em. középső 3 tengelyétfalsíktól hátraugró kétszintes erkély nyitja egybe. Ezt a két szintet korinthoszi fejezetű oszlopok és pilaszterek fogják át: az erkély hátrahúzott falsíkját pilaszterek tagolják, előttük a külső falsíkon a pilaszterekkel közös magas podeszten oszlopok állnak. A középrizalit szélső tengelyének sarkain pilaszterek állnak, köztük konzolok tartotta erkélyek ugranak a homlokzat elé. Valamennyi erkély balusztersorát tengelyenként női-és férfifejeket ábrázoló kő elemek díszítik.
A középerkély vonalát követően tört vonalú koronázópárkány felett magas attika emelkedik. Középtengelyében keretezett, szegmensíves záródású kő elem díszes fém címerpajzsot tart. Két oldalán fémből munkált domborművön oroszlánfejek szájából lógó szalagon fegyverek, páncél, címerpajzs és gyümölcsfüzér lóg. Az attika két szélén lévő voluták által közrefogott, keretezett üres vörös mészkő táblák láthatók. A volutákat itt is oroszlánfejes-ornamentikus domborművek díszítik. Az attikafalat konzolsoros párkány zárja.
A középrizalit feltt hajlított szaruzatú kontyolt fedélszék magasodik. A tetőgerinc két végét talapzaton álló karcsú oszlopok díszítik.
A saroktornyok a már említett telek-szabálytalanság miatt nem egyformák. A bal oldali közel háromnegyed kör alaprajzú, míg a jobb oldalon álló kevesebb, mint negyedkör ívű. Mindkét tornyon három tengelyt számolhatunk. A pinceszint, fszt. és 1. em. kialakítása a szomszédos falmezőkével azonos, a 2.-3. em. a középrizalit architektúrájához hasonlóan a finoman visszahúzott falsík előtt állókompozit fejezetű oszlopokkal és pilaszterekkel átfogott. A podesztek közé kő fejdíszes balusztrád feszül. A 3. em. középtengelyében ikerablak nyílik.
A koronázópárkány felett magas, vörös mészkő táblákkal burkolt, volutákkal tagolt, körablakos tambur felett kupola magasodik. A kupolaszélen a fém domborműves díszű voluták felett és a kupolacsúcson kis sisakdíszek emelkednek.
A Nagy Ignác (eredetileg Koháry) utcai homlokzat 37 tengelyes (3+13+5+13+3). Az oldalhomlokzatok egyszerű, szinte puritán megfogalmazásúak. A hosszú falszakaszt kis kiülésű rizalitok tagolják. A középtengelyben és az attól számolt kilencedik tengelyekben kapuk nyílnak. A középső kaput 3 lépcsőfok magas podeszten álló bázisról induló profilozott kőkeret megszakítás nélkül futja körbe. A kapuzatot közrefogó dór fejezetű pilaszterek a főhomlokzatok kapuival azonos módon kialakított szemöldökpárkányt tartanak, melynek frízében két trigliffel közrefogott feliratos táblát látunk. Felette az ívmezőben díszes kovácsoltvas ráccsal védett ablak nyílik. Az oldalkapuk küszöbvonala a járdavonal alatt háro lépcsőfokkal fekszik, az úttesthez enyhe lejtésű rézsűvel csatlakozik. A szemöldök egyenes záródású, dísztelen, egyszerű, mutulussora támaszkodó párkánnyal zárul. Felette az íves záródású, a kapu szélességénél keskenyebb, a pinceszint választópárkánya által körülkeretezettemzőben szalagkeretes ikeerablak nyílik, az ívmezőbenvörös mészkő címerpajzzsal A kapuzatot keretező választópárkányt negyedkör vájatos profiltégla, ill. az ívet sugárirányban rakott álló téglasor keretezi. A kapuzatok íve magasabban záródik, mint az ablaksor szemöldökíve.
Az 1. emeleten a sarokrizalit középtengelyében és a középrizalit 2. -4. tengelyében ikerablakok nyílnak. A 2. em.-i ablakok mellvédjében a rizalitokon balusztrádot, a köztes falmezőkön mélyített tükröt látunk. A rizalitok 3. emeletén ikerablakok nyílnak.
Bihari János (eredetileg Sólyom) u.-i homlokzat 29 tengelyes (3+9+5+9+3). A homlokzat lialakítása a másik oldalhomlokzatéval azonos, azzal a különbséggel, hogy a szabálytalan telekadottság miatt ez az oldal 8 tengellyel rövidebb, ennek megfelelően itt csak a középrizaliton, a középtengelyben nyílik egy kapu, mely szintén hasonló a Nagy Ignác u.-i homlokzat középtengelyében látottal.

Állapotjelentések

2012.02.22 08:25 prozak01 állapot: 5 - pont: 8

Kiváló állapotú továbbra is a bíróság épülete.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bíróság (0.085 km)
Iskola (0.112 km)
Légrády-nyomda (0.174 km)