Megújulásunk támogatója:  

Városháza

azonosító:
11375
törzsszám:
11212
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Középület
eredeti főtípus:
közigazgatási épület
eredeti típus:
városháza
jelenlegi kategória:
Középület
jelenlegi főtípus:
közigazgatási épület
jelenlegi típus:
városháza
megye:
Békés
helység:
helyrajzi szám:
1471, 1473/1, 1473/2, 1474 <span class="gray">(környezet: 1470)</span>
település KSH kódja:
29531
földhivatal:
Szeghalom Körzeti Földhivatal
állapot:
Felújítás / átépítés alatt
rövid leírás:
A városháza a település központjában, nagyobb saroktelken áll. A tagolt tömegű, összetett U alaprajzú épületet téglapilléres kerítés és fákkal beültetett előkert választja el az utcavonaltól. Főhomlokzata zárt, tizenhárom tengelyes központi épülettömbje kétszintes, melyhez L alakban hátranyúló földszintes oldalsó szárnyak csatlakoznak. A főhomlokzat középrészét ötaxisos rizalit emeli ki, a földszinten boltozott kapualjba vezető félköríves portál nyílik. Az emeletet pilaszterek tagolják, s közöttük nagy félköríves ablakokkal. Középsőből konzolos alátámasztású erkély nyílik, amely felett barokkos - a város címerével díszített oromzat - koronázza a főpárkányt. A keleti homlokzat két oldalán kéttengelyes rizalitok, középütt a portál két oldalán pedig hangsúlyos lépcsőháztornyok emelkednek. Az emelten az öttengelyes középrizalit mögött tükörboltozattal fedett tanácsterem.
külső leírás:
Az 1897-1903 között épült vésztői község-, utóbb városháza a település központjában, a városkát észak-déli irányban átszelő Kossuth Lajos utca és a Rákóczi utca sarkán emelkedik. Az épületet a főútvonaltól és az azzal párhuzamos, fákkal és sövénnyel szegélyezett járdától és kerékpárúttól az épülettel egykorúan épült, alacsony téglalábazaton ülő, téglapillérekkel tagolt kerítés választja el. Erről három kapu (egy középső nagyobb, és két kisebb oldalkapu) nyílik, melyek az épület különböző funkciójú részeibe (óvoda, polgármesteri hivatal, okmányiroda/volt rendőrség) vezetnek. (A kerítés téglából felfalazott részei vörössel vannak lefestve /helyenként vizesedés figyelhető meg/, a pillérek közötti szakaszokat homorú ívvel lezárt /zöldre festett/ fémrács tölti ki. A kapuk esetében a lezárás félköríves, és a főkaput egyszerűbb kovácsoltvas díszítés illeti.)
A városka egyik legreprezentatívabb épülete nagyméretű saroktelken fekszik. Az épület alaprajza és tömegformája szimmetrikus kialakítású. A városháza funkcióját ténylegesen is ellátó központi épülettömb kétszintes, U alaprajzú, melyhez kétfelől egy-egy L alaprajzú, az udvar irányába lépcsőzetesen hátranyúló földszintes épületszárny csatlakozik. Így a város felé a tagolt tömegű épület zárt főhomlokzatát mutatja, a tágas, de körülkerített hátsó udvar felől pedig egy cour'd honneur-ös elrendezés tárul fel. Az épületet cseréppel borított, az alaprajznak megfelelően tagolt, lapos vonalú nyeregtető fedi.
Külső:
(Nyugati-,) Főhomlokzat:
A városháza főhomlokzatának tömegalakítása és faltagolása is szimmetrikus. A kétszintes középső épülettömb Kossuth Lajos utcára néző főhomlokzatát tizenhárom axis tagolja. Középrésze előtt enyhe kiülésű, ötaxisos rizalit tűnik fel. Az oldalsó szakaszok négyaxisosak. A rizalit középső axisa hangsúlyosabb: ezt a földszinten boltozott kapualjba nyíló kétszárnyú portál, az emeleten konzolokon nyugvó erkély tagolja. A földszinten egységes kialakítású félköríves lezárású, keresztosztós ablakok sorakoznak (12), melyek közül a délről számított harmadik vaknyílás. Az emeleten, az oldalsó szakaszok esetében a földszintiekkel megegyező szélességű és magasságú, ám téglalap alakú és egyszerű, egyenes szemöldökkel lezárt keresztosztós ablakok láthatóak. A rizalit emeletét öt, nagyméretű, reprezentatív kialakítású nyílás (a középső, ablakokkal megegyező formájú erkélyre kivezető ajtó) tagolja.
Az épületen alacsonyabb, világosszürke kőlapokkal borított lábazat fut körbe. A rizalit emeleti részétől eltekintve az épület vakolata mindkét szinten sávozott. A két szintet kisméretű, kubus-szerű konzolokkal alátámasztott övpárkány választja el egymástól. Az övpárkány két oldalán szélesebb, tagolatlan felületű és vékony keretléccel leválasztott vakolatsáv húzódik. Az alsó övpárkány részeként, a felső az emeleti ablakok vakolatmellvédjeit is befogadó lábazati sávként jelenik meg. Az épülettömb két szélét, mindkét szinten egy-egy pilaszter tagolja. Törzsük sávozott vakolatú, az alsók fejezetrészét a golyvázott övpárkány, a felsők lábazatát a hasonlóképp körbevezetett mellvédsáv alkotja. Az emeleti pilaszterek törzsén továbbá vakolatdísz, fejezetükön virágornamens jelenik meg. A földszintet az ablakok között szélesebb, enyhén előugró falsávok tagolják, az ablakok mellvédjeit e falsávok között fennmaradó mélyebb, eltérő színezésű, geometrikus motívumokkal is hangsúlyozott mezők alkotják. Az emeleten a mellvédek tükrös kialakításúak, tagoltabbak. A rizalit és az oldalsó szakaszok ablakai között e tekintetben is eltérés mutatkozik. A klasszicizáló koronapárkányt szintén vakolatsáv előlegezi meg. A főpárkány lezárását akantuszlevelekkel díszített konzolok hordozzák, a konzolsor alatt tojásléc húzódik. A rizalit esetében a főpárkány felett alacsony attika tűnik fel. A rizalit emeleti részét három-három pilaszter tagolja. A pilaszterek a mellvédzónába illeszkedő bázison ülnek, lábazatuk attikai, artikulált korinthoszi-jellegű fejezetüket a nyakgyűrű felett három rozetta díszíti. Törzsüket eltérő színezésű tükör tagolja. Az osztópárkány alatti sávban a párkányt hordozóknál nyújtottabb arányú konzolpár készíti elő a pilasztereket. A főpárkány alatt húzódó vakolatsáv a rizalit középső szakasza esetében megszakad. Itt a középső, erkéllyel is összefüggő nyílást övező vakolatkeret záradékába (és az ablak puttófejes konzolára) illesztett, barokkos keretbe foglalt címábra látható. Ugyanezt a szakaszt alacsony (Városháza feliratos) attikán ülő törtvonalú, barokkos oromzat koronázza, melynek közepében nagyméretű medalion s benne Vésztő festett címere látható. Az erkélyt nagyméretű volutás, levéldíszes konzolok hordozzák, mellvédjét törpepillérek közé erősített öntöttvas korlát alkotja. A rizalit emeleti ablakait a pilaszterek oldalához illeszkedő alacsonyabb pillérek fogják közre, melyekről az ablak félköríves lezárását övező vakolatkeret indul. A pillérek fejezetrészét három-három rozetta díszíti. A földszintet és a rizalit emeleti részét tagoló félköríves ablakokat zárókövek koronázzák. A plasztikus záróköveket a földszinten levél, az emeleten puttófej díszíti. Az utóbbiakról vékony, kétfelé hajló drapériadísz indul. Az oldalsó szakaszok emeleti ablakait eltérő színezésű vakolatkeret és magasabbra helyezett egyenes szemöldökpárkány koronázza. Az ablak és a szemöldök közötti felületen geometrikus motívumok vannak. A központi épülettömb nyugati részének két oldalán a korona-, és az osztó párkányok motívuma folytatódik, a mindkét homlokzatrész kéttengelyes, két-két félköríves, illetve egyenes lezárású ablak tagolja. Az épület külső festését a fehér (tagozatok, vakolatkeretek, ornamensek) és a vajszín (összefüggő falfelületek) uralja.
Központi épülettömb, keleti homlokzat:
A keleti homlokzat képét az épület középtengelyében nyíló kaput közrefogó erősen kiülő kétszintes épületrészek határozzák meg. Ezek a zárt, csupán keleti oldalukon ablakokkal megnyitott toronyszerű tömbök a városháza lépcsőházait rejtik magukban. A nyílások a lépcsőházak keleti oldalának középrészén nyújtott arányú, közös vakolatkeretbe is foglalt ablakpár. Felettük profilált keretű üres medalion. A déli lépcsőházat tagoló nyíláspár vak. A portál felett szélesebb, háromosztatú ablak látható. A lépcsőházak két oldalán három-három axissal tagolt falfelületek láthatók, a széleken a csatlakozó épülettömbök falsíkjáig előugró rizalitok pedig kétaxisosak. A keleti homlokzaton a főhomlokzaton láthatónál sematikusabb alakítású koronapárkány fut körbe, az osztópárkányt azonban a lépcsőházak kiugró tömbjei megszakítják. Az övpárkány csak a lépcsőházak külső oldalain, valamint a közrefogott szakaszban (a kapu felett) tűnik fel. A rizalitok és a háromaxisos szakaszok ablakai a főhomlokzaton látható egyenes szemöldökű (emelet), illetve félköríves (földszint) keresztosztós formáknak felelnek meg. A központi épülettömb mögött betonozott parkoló fekszik.
A déli és az északi épülettömb:
A déli és az északi épülettömb - bár eltérő rendeltetésű intézmények kaptak benne elhelyezést - homlokzataik nagyjából megegyező kialakításúak. Nyugati homlokzatuk négy-négyaxisos, tükörképes kialakítású. A széleken egy-egy hangsúlyosabban kiugró, egyaxisos rizalit látható, melyek mögött az épülettömbök hátranyúló, az udvart keretező szárnyai húzódnak. Az északi épülettömb északi homlokzatának keleti részét egy további kiülő (esetleg későbbi?) épületrész bővíti, így ez a tömb L alaprajzúvá egészül ki. Mindkét épülettömb homlokzatainak vakolata sávozott. A nyugati homlokzaton a rizalitok széleit egy-egy - szintén sávozott vakolatú - lizéna tagolja. Az épülettömbök sekély tagolású, kétzónás koronapárkánya a főépület övpárkányának magasságában fut körbe. A kétzónás koronapárkány felső része lényegében attika. Az alsó zónában minden egyes nyílás fölött azzal megegyező szélességű, eltérő színezéssel kiemelt lefelé fordított U-alakú tábladísz látható. Ezeket a falkorona alatt futó vékony, profilált léc felülről megkerüli. Az attika sávjában pedig fekvő téglalap alakú, az adott nyílás és a közbenső szakasz szélességének megfelelő táblák sorakoznak. A rizalitok esetében pedig törpepillérek (4-4) is helyt kapnak a tagolásban. A két földszintes épülettömböt a központi résszel összekötő szárnyakat a nyugati homlokzaton két-két álló téglalap alakú, szegmensíves lezárású ablak tagolja. Az nyíláskeretek itt is keresztosztósak, egyszerű tagolású zárókőben végződő vakolatkeret és vakmellvéd keretezi őket. Az ablakok könyöklőmagasságában profilált párkány fut körbe. Míg a központi épülettömb földszintjén az ablakok között megjelenő falsávoknak köszönhetően a nyílások mélyebben, faltükörben helyezkednek el, addig itt a nyílások egy sekély kiülésű, sávozatlan felületű falmezőbe vannak foglalva. Mindkét épülettömbön a rizalit belső oldala mellé egy-egy lépcsőn keresztül megközelíthető bejárati ajtó illeszkedik. A szegmensíves lezárású, kétszárnyú, felülvilágítós ajtókat egyszerű vakolatkeret és zömök zárókő keretezi. A mindkettő előtt ornamentális kovácsoltvas védőrács látható. A rizalitokat a középtengelyükben tagolja egy-egy, szélesebb háromosztatú ablak. A szegmensíves lezárású ablak előbbi nyílásokéval megegyező kiképzésű vakolatkeret két vékony, sávozott törzsű lizéna keretezi, amelyek a koronapárkány alsó zónájába is belenyúlnak, ott egy-egy körmotívum díszíti őket. A rizalit két szélén megjelenő, enyhe kiülésű lizénákat (a koronapárkány alatt és a koronapárkány alsó zónájában) egy-egy lefelé néző félköríves motívum díszíti. A déli épülettömb déli homlokzata hétaxisos, a széleken egy-egy lizéna és egyenlő kiosztással hét egyező méretű szegmensíves lezárású ablak tagolja. Az ablakok keretezésmódja, a koronapárkány-attika, a mellvédzóna kiképzése, a vakolatarchitektúra részletmegoldásai az épülettömb nyugati homlokzatának északi szakaszát idézik. Az épület keleti része alá van pincézve. Az épülettömb déli homlokzatát egy (+1 mellékhelység-ablak), az udvarra, északra néző homlokzatot négy (3 ablak+1ajtó), a kelet felé nézőt szintén két ablak tagolja. Az udvari homlokzatra néző ablakok formája a (a déli kivételével) eltér az utcai ablakokétól: itt egyszerű egyenes lezárású nyílások tűnnek fel. Az északi oldal nyílásai mögött folyosó húzódik, amelyet a nyeregtetőhöz illeszkedő, de laposabb vonalú félnyeregtető fed. Az északi épülettömb északi homlokzata négyaxisos, a déli oldalon kiülő, valószínűleg (részben) másodlagosan kiépített épületrészt egy ablak tagolja. A keleti homlokzat északi oldalán mellékhelységek kisméretű ablakai sorakoznak, a déli oldalon újabb kiképzésű négyzetes ablakok (3) és bejárati ajtó, a dél felé néző falon pedig két szegmensíves, vakolatkeretes (a főhomlokzaton szereplőkkel megegyező formájú) ablak látható. Az óvodaként szolgáló északi épülettömb befüvezett, néhány dió-, és gesztenyefával beültetett játszótérnek kialakított kertjét közepes magasságú kerítés választja el a városháza udvarától.
állapot leírása:
A városháza a település központjában, nagyobb saroktelken áll. A tagolt tömegű, összetett U alaprajzú épületet téglapilléres kerítés és fákkal beültetett előkert választja el az utcavonaltól. Főhomlokzata zárt, tizenhárom tengelyes központi épülettömbje kétszintes, melyhez L alakban hátranyúló földszintes oldalsó szárnyak csatlakoznak. A főhomlokzat középrészét ötaxisos rizalit emeli ki, a földszinten boltozott kapualjba vezető félköríves portál nyílik. Az emeletet pilaszterek tagolják, s közöttük nagy félköríves ablakokkal. Középsőből konzolos alátámasztású erkély nyílik, amely felett barokkos - a város címerével díszített oromzat - koronázza a főpárkányt. A keleti homlokzat két oldalán kéttengelyes rizalitok, középütt a portál két oldalán pedig hangsúlyos lépcsőháztornyok emelkednek. Az emelten az öttengelyes középrizalit mögött tükörboltozattal fedett tanácsterem.
átfedő műemlék:
városháza (2009.06.21 22:43 Zerind)

Állapotjelentések

2018.05.27 07:19 Emese62 állapot: 5 - pont: 25

Hibátlan, csak a festék szine kopott meg egy kicsit, a tető ép a csatornák jó állapotban vannak nem vizes.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.