Megújulásunk támogatója:  

Törley-palota

azonosító:
11430
törzsszám:
16177
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
palota
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
palota
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
36527 <span class="gray">(környezet: 36534, 36526, 36529, 36530)</span>
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
rövid leírás:
Zártsoros beépítésben álló, kétemeletes, historizáló városi palota. Épült Ray Rezső tervei alapján 1894-ben, Törley József részére. Homlokzatának és belső tereinek kiképzése különösen gazdag.
külső leírás:
A palota (8. kép) öt épületszárnya egy közel téglalap alaprajzú telken helyezkedik el. Az épületegyüttes három párhuzamos, kelet-nyugati tengelyű tömbből, illetve az azokat összekötő, két, észak-déli tengelyű keresztszárnyból tevődik össze. A főépület a déli szárny, mely közel négyzetes alaprajzú, lapos tetős, alápincézett, kétemeletes, díszes, neobarokk utcai és udvari homlokzatokkal (9-15. kép). A déli épületszárny földszintjének keleti sávját foglalja el a kapualj. A kapualjat (16. kép) kétszakaszos keresztboltozat fedi. A boltozat hevederívei lépcsős alaprajzú pilasztereken nyugszanak, melyeket gazdagon tagozott párkány koronáz. A pilaszterek közötti falfelületeket egy-egy, félköríves alaprajzú és záradékú falifülke díszíti (17. kép). A kapualj nyugati oldalán, az északi boltszakaszban nyílik a főlépcsőház bejárata (18. kép), mögötte a díszes előcsarnok és a főlépcső (19. kép). Az első emelet utcai frontját az épület három reprezentatívabb helyisége, az egykori szalonok foglalják el (20-24. kép), s hasonlóan gazdag belső díszítésű terek vannak a második emeleten is (25-29. kép).
A főépületet a telek nyugati szegélyén húzódó, keskeny, öntöttvas szerkezetű, kétemeletes, lapos tetős átjáró kapcsolja össze a nyugati szárnnyal (30. kép).
Az udvart nyugat felől határoló, délnyugati sarkán visszaugratottan élszedett sarkú, sárga, höbörcsös vakolatú, téglalap alaprajzú, műpalával fedett kontyolt félnyeregtetős épületszárny keleti homlokzata 2+2 tengelyes, nívós kialakítású (31. kép). A szárny helyiségeinek belső kialakítása sokkal szerényebb a főépület tereinél.
Az udvart észak felől egy téglalap alaprajzú, kelet-nyugati tengelyű, egy félemelettel együtt négyszintes, cserépfedésű nyeregtetős (32. kép) épületszárny határolja. Homlokzatának alsó három szintjén a tengelyszám három, a legfelsőn négy. Vízszintesen sávozott falszakaszok a földszinten és a félemeleten, valamint a homlokzat keleti sarkát követő széles falsávon vannak, ez utóbbi helyen teljes magasságig. A földszinti szakasz tengelyeiben azonos formájú és méretű, széles, egyenes záradékú nyílások állnak, azonban a három nyílás közül a nyugati a hátsó udvar felé vezető átjáró bejárata, míg a másik kettő ablak, földig futó kávákkal. A keresztszárny északi homlokzatának nyers téglafalazatú földszinti (a magasabb homlokzatszakaszokat sárga, höbörcsös vakolat fedi) szakasza (33. kép) négytengelyes. A középső tengelyben található az átjáró szegmentíves záradékú kapuja. A szárny helyiségei jelenleg irodaként funkcionálnak.
A hátsó udvarban álló egykori istálló homlokzatai mára teljesen átalakítottak, s a belsőben sem őriztek meg semmit egykori kialakításukból.

Részletes külső leírás
(Forrása: Keresztessy Csaba-Simon Zoltán: Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 16. (Törley-palota). Építéstörténeti dokumentáció. Kézirat. Bp., 2003.)
Az arab 2. számra emlékeztető alaprajzú, historizáló, díszítőelemeiben döntően neobarokk elemeket használó palota öt épületszárnya egy nagyjából észak-déli tengelyű, közel téglalap alaprajzú telken helyezkedik el, oly módon, hogy a téglalap déli rövidebb oldala a Bródy Sándor utca északi házsorába esik. Az épületegyüttes három párhuzamos, kelet-nyugati tengelyű tömbből, illetve az azokat összekötő, két, észak-déli tengelyű keresztszárnyból tevődik össze. A közel négyzetes alaprajzú, lapos tetős déli szárny (a 2. szám talpa) képezi a főépületet. A szárny alápincézett, kétemeletes építmény. Déli homlokzata a Bródy Sándor utcára néz. A kétemeletes homlokzat közepén - a földszinti és az első emeleti szakaszokon - íves alaprajzú, középrizalit látható. Kis kiülésű rizalitok alkotják a homlokzat keleti és nyugati végeit is. A homlokzat háromtengelyes, azonban a pinceablakok szintjén, valamint a második emeleten a középső tengelyekben hármas ablakcsoportok találhatóak.
A homlokzat lábazati szakaszát tagozott, vörös mészkőből készült burkolat fedi a nyugati, igen rövid, kissé visszaugratott szakasz kivételével, ahol csupán az alsó kősor fut végig lábazatként. A lábazatban élszedett kőkeretű, kovácsoltvas rácsozatú pinceablakok nyílnak. A nyugati tengelyben található pinceablak szegmentíves záradékú, a záradék felső pontján zárókő-imitáció látszik. Az íves alaprajzú homlokzatrészbe eső lábazati szakaszon hármas pinceablak nyílik. Az ablakcsoport nyílásai itt is szegmentíves záradékúak, élszedett keretűek, azonban zárókő-imitáció nem díszíti azokat.
A lábazat feletti földszinti homlokszakasz felülete kőburkolatú, a felületet - az íves homlokzatszakasz és a sarkok kivételével - mély, vízszintes sávok tagolják. A nem sávozott felületű keskeny, nyugati szakaszban élszedett keretű, kör formájú szellőző található.
A nyugati tengelyben álló ablak félköríves záradékú. A homlokzatot tagoló vízszintes sávok a záradéknál sugárirányba törnek vissza. Maga az ablaktok lépcsőzetesen visszaugratott fülkében foglal helyet. Az ablak alatt szíma- és lemeztagozatokból álló könyöklőpárkány húzódik, alatta egyszerű köténydísszel. Az ablak záradéka felett gyümölcsfüzérrel díszített maszk található. Az ablak asztalosszerkezetének alsó része kétosztatú, a függőleges osztót karcsú, alul, középen és felül profilozott pálcatagozat díszíti (az alsó tagozat ma már hiányzik). Az alsó részt a felső, félköríves résztől elválasztó vízszintes osztó felületét tojáslécet, vagy szívlécet imitáló - azonban csak körvonalaiban jelzett - motívum fut végig. A keret sarkait negyedköríves, gombokkal díszített elemek gazdagítják.
A földszint íves szakaszába eső tengelyben nagy méretű, rézsűs bélletű, félköríves záradékú ablakot találunk. Az ablak előtt kovácsoltvas mellvéd húzódik. A szimmetrikus elrendezésű mellvéd szélső szakaszaiban levél- és szalagdíszű, csigavonalban hajlított vaspálcák, míg középső szakaszát hadi jelképek (sisak, kürt, Gorgófejes pajzs, kard) láthatóak ornamentikus környezetben. Az ablak rézsűjének záradékba eső szakaszát korongmotívumokkal egybekapcsolt szalagok díszítik. A szalagok alsó részén függönyrojt-szerű csüngődísz látható. Az ablakszerkezetnek mind az alsó, mind a felső része háromosztatú. A kovácsoltvas mellvéd mögötti szakaszon levő fa mellvédet sekély tükrökben elhelyezett, homorúan lekerekített sarkú táblák díszítik. A lekerekített sarkokban gombok láthatóak. Az alsó ablaktáblák közül a középső szegmentíves záradékú, a két szélsőnél magasabb. A keretek díszítése alapvonalaiban hasonlít a félköríves ablakéhoz, azonban a részletek jóval kidolgozottabbak, díszesebbek. Itt a keret alsó és felső része között tagozott párkányok húzódnak, melyet a középső - magasabb - elemnél fakonzolok is alátámasztanak. A középső elem legmagasabb szakasza felett, a szemöldökpárkány helyén volutás díszítmények láthatóak.
A keleti tengelyben áll a palota kapuja. A nyílás részletei a nyugati tengelyben álló félköríves földszinti ablakéval egyeznek meg, azonban a méretek természetesen jóval nagyobbak. Az egykori kerékvetők ma már hiányoznak. A kapuszárnyakat többszörösen ívelt vonalú, ornamentikus szegélyezésű kazetták díszítik, a szárnyak közötti rést takaró osztó felső részén pikkelydíszes volután nyugvó gyermekfej látható. A kapuszárnyakat a felette levő résztől többszörösen ívelt vonalú, levéldíszes, volutás párkány választja el. A párkányszakaszok között torzfej látható, szája alatt a házszámot jelző 16-os számmal. A kapuszárnyak feletti mezőben szív, illetve halhólyag alakú nyílások vannak, közülük a középső, szív alakú nyílásban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat címerét mutató üvegtábla van. A nyílások közötti ívmezőket rácsmotívumok töltik ki. A burjánzóan díszített zárborítás még megvan, az eredeti kilincs azonban ma már hiányzik.
A homlokzat földszinti szakaszát igen gazdagon tagozott párkány választja el az első emelettől. Ezt a középső, íves szakaszon gyöngysorral díszített gipszkonzolok "támasztják alá". A konzolok között füzérdíszek láthatóak. Középen egy levelekkel övezett, csengettyűszerű díszítménnyel és harántirányú szalaggal osztott címerpajzs található.
Az első emelet falazatát is kőburkolat borítja, melynek felülete - az íves rész kivételével - sekélyebben, mint a földszinten, de szintén vízszintesen sávozott. A homlokzat nyugati végén itt is kerek szellőzőnyílást találunk, ennek azonban vakolatból kiképzett, tagozott kerete van.
A szint két szélső nyílása azonos formájú: egyenes záradékú, álló téglalap alakú ablakok. A tagozott keretet kívülről pálcatagok kísérik, melyek a szemöldök tengelyében voltába fordulnak. A profilozott könyöklőpárkány alatti, két oldalról volutadísszel kísért kötényben sávozott felületű, mélyített kazetták láthatóak. A kávákat felfelé némileg szélesedő pilaszterek kísérik, melyeket gipszfejek koronáznak. A pilaszterek homloksíkját gyümölcsfüzérek díszítik. A pilasztereken visszaugratottan félköríves záradékú, igen gazdagon tagozott szemöldökpárkány nyugszik. A szemöldökpárkányok vállain vázák állnak. (A nyugati ablak bal oldali vázájáról ma már hiányzik a felső gömbdísz.) A szemöldökpárkányok íves szakasza alatti mezőt levéldíszekkel övezett üres medaillon tölti ki, melynek felső részét puttófej díszíti.
Az íves homlokzatszakaszban hármas ablakcsoport található. A könyöklőpárkányok alatti kötényekben itt is sávozott felületű kazetták vannak, azonban ezek mindenütt azonos méretűek. A félkörívesen záródó nyílások közötti, négyzetes keresztmetszetű oszlopok díszítése emlékeztet a szélső ablakok pilasztereire, de jóval egyszerűbbek azoknál. Fejezeteiket pikkelymotívum, akantuszlevelek és voluták díszítik. Az ablakok záradéka erősen profilozott, legmagasabb pontjukon levéldíszes zárókő-imitáció van. Az ablak felett konzolokkal alátámasztott, gazdagon tagozott párkány fut, mely felett többszörösen ívelt elemekből álló pártázat emelkedik, mely egyúttal a 2. emelet erkélyének mellvédjét alkotja. A konzolok és a zárókő-imitációk között füzérdíszek láthatóak.
A felületét tekintve az első emelettel megegyező második emeleti homlokzatszakaszt csupán egy alig kiülő, sáv formájú osztópárkány választja el az alatta levő szinttől. Ezen a szinten már csak sarokrizalitok vannak, íves középrizalit nincs.
A két szélső tengelyben azonos formájú, egyenes záradékú, álló téglalap alakú, tagozott, füles megoldású szalagkeretes ablakok nyílnak. A könyöklőpárkány két oldalán rövid guttasorok láthatóak. A szalagkeretek felső része ívelt, legmagasabb pontjukat maszk díszíti. A fülek alatt volutás levéldísz látható.
A középső tengelyben hármas nyíláscsoportot találunk: két ablak között egy ajtót. A nyílások széleit lépcsőzetesen mélyített tükrökkel díszített pilaszterek, illetve oszlopok kísérik. Az íves szemöldökpárkányok középen volutákba fordulnak. A szemöldökpárkányok közepét az ajtó felett maszk, míg az ablakok felett egy-egy ovális formájú, domború, de üres címerpajzs foglalja el.
Az ablakok szemöldökének vonalában kettős párkány húzódik, majd felette látható az épület gipszkonzolokon nyugvó, igen erőteljesen kiülő főpárkánya. A párkány alsó felületét geometrikus ábrák díszítik. A kettős párkány feletti, a konzolok által közrefogott felületeket lépcsősen visszaugratott, felül többszörösen ívelt vonalakkal lezárt tükrök töltik ki.
A palota homlokzatát koronázó attika mellvédje a nyílástengelyek vonalában áttört, másutt tömör. A tömör szakaszok felületeit faltükrök tagolják. A sarokrizalitok sarkai felett 2-2 kőváza áll.
Összevetve a homlokzat mai képét a fennmaradt 1893-as homlokzati tervvel feltűnő, hogy közöttük számos apró, de mégis jelentős eltérés mutatkozik. Így különbség van a tervezett és megvalósult állapot között a falsávozás tekintetében, a pinceablakok formája és keretezése esetében, az íves középrizalit földszinti nyílásának részleteiben, az első emeleti nyílások mellvédjei és díszítményei tekintetében, a második emeleti nyílások részletei esetében, a főpárkány alatti falmezőket kitöltő tükrök formájában, az attikában, és a tetőben is. Ez utóbbi esetben kiemelendő, hogy a szomszédos ház tűzfalán semmiféle, a mai lapos tetőt megelőző szerkezet nyoma nem látható.
Az épületszárny földszintjének keleti szakaszát elfoglaló kapualjon át egy téglalap alaprajzú udvarra jutunk, melyet nyugat és észak felől épületszárnyak, kelet felől pedig csak egy téglából emelt kerítés határol. Az udvaron két kisebb kőváza áll. A nyugati épületszárnyat egy keskeny folyosó kapcsolja a főépülethez.
A főépület sárga színű, höbörcsös vakolatú udvari homlokzata három részre bontható: a keleti, a kapualj feletti háromtengelyes szakaszra, a középső, íves alaprajzú, a lépcsőházat magába foglaló részre, valamint a kissé visszaugratottan felépített nyugati, kéttengelyes szakaszra.
A keleti szakasz vízszintesen sávozott felületű földszintjét szinte teljes egészében a kapualj félköríves záradékú nyílás foglalja el. A vakolatsávok a kapu záradékának környékén sugárirányúak. A homlokzatszakasz alján alacsony, vörös mészkőből készült lábazat fut végig. A kapu két oldalán ugyancsak vörös mészkőből faragott, gömb alakú kerékvetők vannak. A nyílás záradékát lemeztagokból álló keret kíséri, mely a vállaknál levő, volutákkal díszített, egyszerű tagozatú párkányból indul. A kapuszárnyak elemein, a főkapun és a lépcsőház ajtaján és más, eredeti nyílászárón már megismert jellegzetes motívum, a gombbal díszített lekerekítés köszön vissza. A kaputól nyugatra, közvetlenül a lábazat felett sekély mélységű faltükör látható, benne másodlagos vasajtó van. Felette keskeny, álló téglalap alakú, egyenes záradékú ablakot - a portásfülke erre néző ablakát - találjuk.
A kapu felett, az első emelet előtt egy többszörösen tört vonalú, a homlokzatszakasz teljes hosszát elfoglaló erkély látható. Az erkély gipsz konzolokon, illetve ugyancsak gipszből öntött "gyámköveken" nyugszik. A konzolokat alulról csavart pálcatagozat, oldalról pedig voluta díszíti. Az erkély járólapjainak alsó felületén ugyanazt a motívumot találjuk, mint az eredeti nyílászárók kazettáin: lekerekített sarkú tükrök gombdísszel. Az erkély kovácsoltvas mellvédje egyszerű tagozatú kőpárkányon áll. Az erkély mögötti falban hármas nyíláscsoport látható: két ablak között egy ajtó. A félköríves záradékú nyílásokat erősen tagozott, vakolatból készült szalagkeret övezi. Az ajtót az ablakoktól egy-egy pilaszter különíti el, a pilaszterek homloksíkját a vállpárkány alatt mélyített tükör díszíti. Érdekes, hogy a homlokzatszakasznak ezen a szintjén csak a jobb oldali ablak jobb kávája mellett sávozott a falfelület, s ott is csak vállmagasságig. A már ismert részleteket mutató asztalosszerkezetek eredetiek. A vízszintes osztókat levéldíszek ékesítik.
A második emeleten egy újabb, az első emeletivel minden részletében megegyező erkélyt találunk. Az erkély mögött itt is hármas nyíláscsoport áll: két ablak közrefog egy ajtót. Ebben az esetben azonban csak az ajtó záradéka félköríves, az ablakoké egyenes. A nyílásoknak itt nincs szalagkeretük. Az ajtó felett félköríves szemöldökpárkány húzódik, mely vállmagasságban csatlakozik az ablakok feletti vízszintes szemöldökpárkányokhoz. Az ajtókeret fogsordíszes vízszintes osztóján levelek által ölelt üres címerpajzs, felette voluták által közrefogott toronyszerű díszítmény látható. A jobb oldali ablak szemöldökét takaró lécen ugyanilyen címerpajzs van. Valószínűleg hasonló díszítmény lehetett a bal oldali ablakon is, ez azonban ma már hiányzik. A homlokzatszakaszt viszonylag egyszerű, ám erősen hiányos párkány zárja.
A középső, íves alaprajzú, egytengelyes homlokzatszakasz a lépcsőházat fogadja magába. A homlokzat csak az alsó szint (mely természetesen a főépület félemeletének felel meg) tetejéig sávozott vakolatú, feljebb sima.
A homlokzatszakasz földszintjének alsó részén szegmentíves záradékú, füles megoldású kőkeretes pinceablakot találunk. A kőkeret belső szélét pálcatag alkotja. A nyílás záradéka körül a vakolat sávjai sugárirányúak. A pinceablak felett markánsan kiülő övpárkány húzódik.
Az alsó szint tengelyében nagy méretű, félköríves záradékú ablakot találunk. A nyílást vakolatból készült tagozott szalagkeret kíséri. Könyöklőpárkánya gipszkonzolokra támaszkodik, alatta, a konzolokból indított füzérdíszek között elhelyezett kagylómotívumot találunk. Az ablak káváit követő, vakolatból készült, felül levéldíszes volutába forduló lizénákon visszaugratottan íves vonalú, erősen tagozott szemöldökpárkány húzódik. A párkány és az ablak záradéka közötti falmezőt bonyolult ornamentikus keretbe foglalt kerek címerpajzs tölti ki. A címerpajzsban ferdén elhelyezett szalagon az 1894-es évszám olvasható. Az ablak asztalosszerkezete és üvegezése eredeti. A vízszintes osztó díszítése azonos a nyugati homlokzatszakasz második emeleti erkélyajtajának osztódíszével.
A homlokzatszakasz felső szintjén egy újabb, ugyancsak félköríves záradékú, vakolatból készült tagolt szalagkeretes ablakot találunk. Az ablak könyöklőpárkánya közvetlenül az alatta levő nyílás szemöldökpárkányán nyugszik. E felső ablak szemöldökpárkánya is visszaugratottan íves, közvetlenül az ablakzáradékot követi. A szemöldökpárkány legmagasabb pontját gipszmaszk díszíti. Ennek az ablaknak is megmaradt az eredeti asztalosszerkezete (bár kissé hiányosan) és üvegezése is. A maszk felett vakolatból készült, tagolt szalagkeretes körablak nyílik, mely felett a vállnál induló, tagozott, visszaugratottan íves záradékú párkány húzódik.
A középső homlokzatszakasz rövid nyugati oldala teljes magasságáig sávozott felületű. A földszinti szakaszon egyszerű, keretezés nélküli, félköríves záradékú vakablakot, az első emelet szintjén ugyancsak félköríves záradékú, azonban vakolatból készült, tagolt szalagkeretes vakablakot találunk. Ez utóbbinak egyszerűen tagozott könyöklőpárkánya is van. A két félköríves záradékú vakablak záradéka körül a sávozás sugárirányú. A második emelet szintjén egy vakolatból készült, tagozott keretelésű, visszaugratottan ferde sarkokkal kialakított faltükröt láthatunk. A faltükör felett, de még jóval a főpárkány alatt kisebb párkány húzódik.
A főépület északi homlokzatának kissé visszaugratott nyugati szakasza kéttengelyes, a falfelületet teljes magasságig sávozott vakolat fedi. A nyílások záradékai körül a sávok sugárirányba fordulnak. A kő lábazat ezen a szakaszon is végigfut.
A homlokzat földszinti szakaszának alsó részén található két, szegmentíves záradékú, füles megoldású kőkeretes nyílás közül a bal oldali egy pinceajtó, míg a másik egy pinceablak. Nyílászáróik másodlagosak.
A földszinti nyílások egyszerű, félköríves záradékú, lépcsősen visszaugratott kávájú ablakok, eredeti asztalosszerkezettel, sőt, jól látható, hogy egykor redőny is tartozott hozzájuk. Ez utóbbinak ma már csak fémváza van meg. Felette gazdagon tagozott párkány zárja le a földszinti szakaszt.
Az első emeleten két, ugyancsak félköríves záradékú, vakolatból készült tagolt szalagkerettel övezett ablakot találunk. Az ablakok közötti falsáv homloksíkját mélyített faltükör díszíti. Az asztalosszerkezetek itt is eredetiek, itt is megvannak a redőnyök fémvázai. Az ablakok alatti könyöklőpárkány a homlokzatszakasz teljes hosszán végigfut. Az első emeletet újabb osztópárkány választja el a következő szinttől.
A második emeleten ismét két, azonos formájú, félkörívesen záródó ablak nyílik. Az ablakoknak itt nincs szalagkeretük, a kávák lépcsősen visszaugratottak. Az ablakok közötti falsáv homloksíkját itt is tükör tagolja, felette akantuszleveles konzol látható. A konzol felett vállpárkány húzódik, erről indulnak a kis kiülésű, félköríves szemöldökpárkányok. A könyöklőpárkány itt is végigfut a homlokzatszakasz teljes hosszán. Az asztalosszerkezetek eredetiek, megvannak a redőnyök fémvázai is. A szemöldökpárkányok és az itt erősen lepusztult főpárkány közötti ívmezőket vakolt keretű faltükrök töltik ki.
Az eredeti színezés megállapítására kutatóblokkot nyitottunk a déli szárny földszintjének északi homlokzatán, a kapualjtól jobbra. A kutatóblokkban feltárt meszelésrétegek alulról kezdve a következő színűek voltak: barna (nem höbörcsös!) - szürke - szürke - sárga - sárga. Az alsó réteg kivételével valamennyi réteg höbörcsös felületű.
A főépület keleti homlokzata sima tűzfal, csak a világítóudvar nyílásai törik át. Közülük az alsót beépítették, ma modern ablak látszik benne.

állapot leírása:
Az épület fizikai állapota viszonylag jónak mondható, súlyosabb szerkezeti károkról nincs tudomásunk. Rontja ugyanakkor az épület külső megjelenését a második világháború után az udvari homlokzatok elé épített két toldalék, illetve kémény. Az eredeti asztalosszerkezetek többségükben megmaradtak, illetve pótolhatók. A belső díszítő elemek többségének állapota jó, restaurálható.

Állapotjelentések

2010.07.12 20:10 prozak01 állapot: 5 - koordináta: N 47° 29,560' E 19° 3,853' - pont: 5

Gyönyörű, gazdagon díszített palota, a nyelvvizsgaközponton kívül több tudományos folyóirat szerkesztősége is itt működik.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Lakóépület (0.033 km)
Lakóépület (0.041 km)
Lakóépület (0.050 km)
Lakóépület (0.055 km)
Lakóépület (0.065 km)