Megújulásunk támogatója:  

Gschwindt-Tőry-villa

azonosító:
11594
törzsszám:
16157
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
villa
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
villa
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
10914 <span class="gray">(környezet: 10913, 10916)</span>
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
rövid leírás:
Gschwindt Ernő és neje, Tőry Edith megbízásából 1912-ben Szuchy János tervei szerint épült, nagyméretű, háromszintes historizáló jellegű részletekkel kialakított későszecessziós villa hatalmas, tájképi jellegű villakerttel (1850-70 k. és 1920-40 k.), értékes faállománnyal. Kertjében 1850-70 körül épült, 1910 előtt átalakított, részben favázas, historizáló nyaralóépület áll.
külső leírás:
Gschwindt Ernő pezsgőgyáros és neje Tőry Edith megbízásából 1912-ben, Szuchy János tervei szerint épült négyszintes nagypolgári villa. Az épület az 1910-es évek stíluselemeinek jellegzetes keveréke: a historizáló részletek jól megférnek a népies és a modern szecesszió elemeivel.
A homlokzatokat (az É-i kivételével) szimmetrikus nagyobb egységek, és ezekhez illeszkedő, additív alakultság képzetét keltő "bővítmények" alkotják. Az erősen összetett tetőidom kontytetős egységekből áll, a hangsúlyos pontokon bádogvolutákkal, sárga klinkertégla burkolatú kéményekkel. Valamennyi homlokzaton egyaránt előfordulnak modern szecessziós és historizáló ablakformák (elnyújtott, egyszerű álló téglalapok és felköríves vagy kosáríves lezárású, profilált keretezésű ablakok), historizáló díszrácsok és népies szecessziós formákat idéző díszítőelemek. Az É-i homlokzat különösen vegyes összképet mutat: valamennyi ablakforma eltérő formájú és méretű, a különböző egységek (zárterkély, teraszbejárat, félköríves homlokfalú ablakfülke, a terméskő homlokzatú alagsoron mint lábazaton nyugvó, kőkorlátos terasz, a sugárkváderes keretezésű alagsori bejáratok) elhelyezkedése ? a tengelyes kapcsolatok megléte ellenére is ? teljes aszimmetriát idéz elő.
Az 1890-1910-es évekre jellemző mészkő cikloplábazaton emelkedő homlokzatokat a favázas legfelső emelet és annak faragott díszítésű konzolokkal képzett, hangsúlyos ereszpárkánya koronázza. A D-i homlokzat az alagsori szintet nem láttatja; az É felé ereszkedő lejtőn épült villa alagsora csak az É-i oldalon kerül felszínre. A D-i oldalon földszintet, első emeletet, és favázas, a tetőtérbe is átnyúló második emeletet mutat a homlokzat. A szimmetrikus "középrészhez" K-en két toszkán jellegű oszloppal és favázas szerkezetű felépítménnyel kialakított előcsarnok, Ny-on pedig nyolcszögű sarokpavilon csatlakozik: historizáló alapforma, amelyhez a kertből lefelé szélesedő lépcsőkar vezet. Az előcsarnok és a sarokpavilon egyaránt a ráhelyezett terasz tulajdonképpeni alépítménye.

"Melléképület":
Első formájában 1850-70 körül épült, 1880?1910 között kissé átalakított, részben favázas, kontytetős, apró, földszintes nyaraló. Romos állapota ellenére historizáló, "svájci jellegű" formáit, díszítőelemeit őrzi, a típus kisszámú fennmaradt emléke közé tartozik.
A 2. világháború utáni bővítések ellenére felismerhető eredeti kialakítása.

Kert:
Ny-i részén az 1910-es években, főként vadgesztenyékkel, magas kőrissel, juharokkal, feketefenyővel telepített tájképi jellegű villakert, K-i részén a XIX. század utolsó harmadában, a meglévő erdő fáinak (tölgyek) felhasználásával kialakított tájképi villakertből fennmaradt idős faállomány. A K-i kertrész D-i részének tájképies térkompozíciója ma is jól felismerhető: a kerti terek és a növényállomány a korabeli kert hiteles és látványos összképét őrzi. (A századforduló után ide is vadgesztenyék kerültek.) A Ny-i kertrész újabb, az 1915?1930 körüli divatváltozatok szerint kialakított kert formáját mutatja, dekoratív és a korábbi korokénál erőteljesebb tereprendezési formákkal. A kert mesterséges terepformái (rézsűk, teraszok) a kert területének nagy részén sértetlenek (eltekintve a villa É-i homlokzata előtti magas feltöltéstől), a tájképies vonalvezetésű úthálózat helyenként fennmaradt. A Ny-i kertrészben az 1915-40 közötti időből származó kerti elemek (maradványai) találhatók: mészkő lépcsők (az É-i részen), homokkő támfal (a Budakeszi út felől), egy teniszpálya maradványai (a telek ÉNy-i sarkában), és egy különösen értékes, hippodrom-alapformájú vasbeton úszómedence (az É-i részen).
Az egykori villakert telepítésének idejéből igen jelentős idős faállomány maradt fenn:
a Ny-i kertrészben: tiszafák (Taxus baccata, d=10-90 cm), korai juhar (Acer platanoides, d=40-80), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum; fasor a D-i telekhatár mentén, d=35-55 cm), mezei juharok (Acer campestre; fasor ? egykori sövény maradványa ? a teniszpálya körül, d=35-95 cm), vérbükk (Fagus sylvatica 'Atropunicea', d=2x65 cm), feketefenyő (Pinus nigra; csoportok a medencétől K-re és az É-i telekhatárnál, d=35-60 cm);
mindkét kertrészben: magas kőris (Fraxinus excelsior, d=60-75 cm), kislevelű hárs (Tilia cordata, d=60-65 cm);
a K-i kertrészben: kocsánytalan tölgyek (Quercus petraea; d=35-65 cm) és törökmogyoró (Corylus colurna, d=75 cm).
Az idős cserjeállományt főként jezsámen (Philadelphus) alkotja.
(Ld.: a 2003. évi műemléki kert-értékleltári felvétel mellékelt jegyzőkönyvét és helyszínrajzát!)
állapot leírása:
Épület (Gschwindt?Tőry-villa): 1999-től az ingatlan bejegyzett tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. A villában ma a Fővárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Ügyosztályának intézménye működik: állami gondozásban felnőtt fiatalok utógondozó intézete, amely 18-24 éves korú fiataloknak ad otthont. Az ingatlan "intézményi zöld" besorolású terület.
A helyi (fővárosi) védelem alatt álló villa telke (a 19/2003. (XII. 19.) NKÖM sz. rendelet szerint) a szomszédos Széher-villa műemléki környezetét képezi.
A villa épülete jó állapotú, lakható. A homlokzatok képe a rendszeres homlokzati tatarozásoktól eltekintve nem változott (ma nagy részét vadszőlő futja be). A felújítások során a homlokzati tagoló- és díszítőelemeket változatlanul hagyták. A tetőidom változatlan, a cserépfedést helyreállították, a tető bádog volutáit eredeti helyükön hagyták, az épület azonban új tetőablakokat kapott (bukóablakok az 1980-as évekből). A tetőtér-beépítés előzményeiről nem tudunk. Az épületbe ma 4 alagsori és 3 magasföldszinti bejárat vezet, valamennyi eredeti helyén. Az ÉNy-i sarokpavilon kerti bejáratának díszrácsát és a két É-ra nyíló alagsori bejárat díszrácsát kicserélték, de az új darabok sem zavarják túlzottan az összképet.
Melléképület: Romos állapotú, a tetőcserepek több helyen hiányoznak, az eresz leszakadt, a D-i és K-i bővítmény teteje beomlott. Az épület jelenleg életveszélyes, de még helyreállítható.
Kert: Az idős faállomány és az épített elemek nagy része fennmaradt. Az összképet egyetlen átalakítás érinti súlyosan: a villa É-i homlokzata előtt kialakított, 1945 utáni, igen magas feltöltés. A villától D-re eső kertrészek idős faállományának elhelyezkedése jól láthatóan kirajzolja az egykori kertszerkezetet, a vadgesztenyéket azonban súlyosan károsítja az aknázómoly és a gombabetegség; permetezés hiányában hamar elpusztulhatnak. A kert É-i része bozótos, átláthatatlan és alig járható, fiatal, főként juharokból (Acer) álló, fiatal erdő borítja. Az úszómedence nehezen hozzáférhető, az üvegháznak és a teniszpályának pedig csupán szerény maradványai állnak a cserjés bozótban. Az É-i kerítés erősen sérült, a terület védtelen.
átfedő műemlék:
ifjúsági nevelőotthon (2009.10.24 16:02 klo)

Állapotjelentések

2013.04.16 09:47 prozak01 állapot: 3 - pont: 13

Épp eladásra kínálják, üresen romladozik az elhanyagolt, őserdőszerű kerttel együtt. Sajnos a tágabb környéken számos hasonló, rossz állapotban lévő villaépület van, amelyeknek máig nem megoldott a hasznosítása.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.