Megújulásunk támogatója:  

Heinrich-villa és kertje

azonosító:
11595
törzsszám:
16155
szélesség (lat):
N 47° 31,350'
hosszúság (lon):
E 18° 58,143'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
villa
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
villa
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
10919/1 <span class="gray">(környezet: 10917, 10918, 10916, 10919/2)</span>
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
1895 körül épült, neoreneszánsz stílusú villaépület, építtetője Heinrich István. A téglány alaprajzú épület egyemeletes, vöröstégla borítású, vakolt architektúrával. A K-i (fő)homlokzatot kétkarú lépcsőfeljáró, kétszintes, kettős öntöttvas oszlopokon nyugvó loggiás, timpanonos lezárású rizalit uralja és reneszánsz tagozatok (balluszter, aedicula, párkányok) díszítik. A belsőt stukkó díszíti, emeletén Zsolnay cserépkályha áll. 1944 óta az épületben gyermekotthon működik. Tájképi kertje nagyrészt megsemmisült, benne ma is eredeti helyén áll az 1944-48 között épült Lourdes-i Barlang.

külső leírás:
A Heinrich-villa képe építése óta alig változott. Az egyemeletes (pince-alagsort, földszintet, emeletet, padlásteret magában foglaló) épület közel négyzetes (enyhén elnyújtott téglány) alaprajzon emelkedő zárt tömböt alkot. Szimmetrikus homlokzatai egységesen historizáló, neoreneszánsz képet mutatnak: a vöröstégla falburkolatokra falazott, vakolt tagolóelemek vetülnek (erőteljes övpárkányok, könyöklőpárkányok, fogsoros koronázópárkány, sarokarmírozások a földszinten, sarokpilaszterek az emeleten, keretes - oromzatos és egyszerűbb, szalagkeretes és keretes - szemöldökös, lizénákkal szegélyezett ablakkeretek, vakolatdomborműves mezők). Az alagsori homlokzat magas, szintén falazott-vakolt lábazatként jelenik meg. A díszítő- és tagolóelemek klasszikus ízlésűek: az itáliai quattrocento és cinquecento építészeti elemeit idézik a volutás konzolok, a fogsorok, a fogrovatos keretezésű háromszögű oromzat a K-i homlokzaton, a párkányok, a halfarkú oroszlán nyakába kapaszkodó puttófigurát mintázó vakolatdomborművek az É-i és D-i homlokzaton, és egy firenzei quattrocento Madonna műkő másolata a K-i homlokzaton.
A Dénes utcára néző Ny-i homlokzat vakolt középrésze a nyolcszög három oldalával ugrik előre. Ezen az oldalon csak a tömeg szimmetrikus: a nyílások elhelyezkedése szabálytalan, méretük és alakjuk változatos. A földszinti bejárat a középrészből nyílik, hozzá lépcső vezet, historizáló kovácsoltvas korláttal. Az alagsori bejárat ettől kissé északra helyezkedik el, láthatóan eredeti helyén. A homlokzat É-i részéhez egykor talán télikertet és nyitott loggiát magában foglaló, háromszintes, keskeny tömb illeszkedett. (A kataszteri térképek nem ábrázolják a nyilván könnyűszerkezetes, nagyrészt nyitott épületrészt. Ma felfalazva ez is az épület zárt tömbjének része, egytengelyes toldalék benyomását kelti.)
Az tulajdonképpeni főhomlokzat K felé néz. Itt egyesültek az egykori Pálos úti kertbejárattól induló, ovális teret körülölelő felvezető utak is. A fogrovatos keretezésű, háromszögű oromzattal lezárt homlokzat középrésze kétszintes portikuszként ugrik a hátrahúzódó zárt falsík elé. A széleken egy -egy pillér, középen két-két keskeny, kannelúrázott törzsű, korinthoszi jellegű öntöttvas oszloppár tartja a födémeket. Az emeleti loggiát historizáló kovácsoltvas korlátok, a földszinti teraszt pedig műkő balusztrád veszi körül. A földszinti teraszhoz a homlokzat síkjához illesztett egyenes vonalú, kétkarú lépcső vezet, műkő lépcsőbalusztráddal és közbeiktatott posztamensekkel. A sarokarmírozásos tégla alépítményen nyugvó lépcsőkarok a földszinten találkoznak, a terasz előtt. A homlokzat középrésze három, oldalszárnyai egy-egy tengelyesek. A középrész mindkét szintjének középtengelyében egy-egy kétszárnyú ajtó nyílik a zárt falsíkból a kerámiaburkolatos teraszokra. Az emeleti loggia hátfalán faburkolat fut körbe, 1,20 m magasságban. A szárnyak emeleti ablakai keretes-oromzatosak, a háromszögű oromzatokat volutás konzolok tartják. A földszinti záróköves keretes - szemöldökös ablakokat lizénák keretezik.
Az É-i és a D-i homlokzat egymással teljesen azonos: háromtengelyes tömbök, enyhén visszaugratott középrésszel. A saroktömbök szélein a földszint vakolatkváderes lizénáival egyvonalban az emelet magasságát átfogó pilaszterek húzódnak. A szárnyak ablakai a K-i homlokzat megfelelő nyílásaival azonosak. A középrész emeleti ablaka egyszerű, szalagkeretes, felette puttófigurát mintázó domborműves mezővel; a földszinti ablak szintén szalagkeretes, középen zárókővel. Az É-i oldalon alagsori bejárat nyílik.

Kert:
A villakert egykori tájképi jellegére ma csupán maradványok alapján következtethetünk. Az É-D-i lejtőn elhelyezett épületet enyhe rézsű emelte ki, amelynek koronavonala szabályos félköríveket írt le É és D felé, a K-i oldalon pedig egyenes vonalban húzódott. (Az épület körüli terasz alaprajzi formáját az 1871-es kataszteri térkép kiegészítése is jelöli.) Az 1955-től vezetett kataszteri térkép elavult változata még mutat néhány szakaszt a kert egykori útrendszeréből: az épület K-i homlokzata előtt két íves útszakasz ovális rondeau-t fogott közre. A kertbejárat a Pálos útról nyílt, az utak találkozásának vonalához közel, a telek ÉK-i sarkánál. A kert növényállományának összetétele a környék egykorú villakertjeinek példája és néhány fennmaradt idős faegyed alapján képzelhető el: feketefenyő-csoportok (Pinus nigra), korai juharok (Acer platanoides), kislevelű hársak, (Tilia cordata) magas kőrisek (Fraxinus excelsior), nyugati ostorfák (Celtis occidentalis) és az 1930-as években ültetett fehér nyárak (Populus alba) képezhették az állományt. A Ny-i telekhatár mentén eperfa-sövény húzódott (Morus alba). Az egykori tölgyerdő fái itt nem kaptak szerepet a kert-kialakításban, a területet ugyanis a díszkert telepítését megelőzően gyümölcsösként használták.
A kert egykori tájképi szerkezetének és térkompozíciójának néhány eleme ma is látható. Az épület körül egykor mértani szabályossággal kialakított részűk nagyrészt fennmaradtak. A villakert egykori faállományának néhány idős példánya különleges értéket jelent, a kert egykori hangulatának felidézéséhez, az épület méltó környezetének megteremtéséhez nélkülözhetetlenek: egy kislevelű hárs (Tilia cordata, d=50-55 cm), egy vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, d=90 cm), korai juharok (Acer platanoides, d=45-60 cm), egy magas kőris (Fraxinus excelsior, d=75 cm), egy nyugati ostorfa (Celtis occidentalis, d=95 cm) és egy fehér nyár (Populus alba, d=55 cm). A Ny-i telekhatár déli része mentén fehér eper-sövény húzódik (Morus alba, d=40 cm). Ma is eredeti helyén áll az 1944-48 között épült kis Lourdes-i Barlang.
(Ld.: a 2004. évi műemléki kert-értékleltári felvétel mellékelt jegyzőkönyvét és helyszínrajzát: Egyéb mellékletek IV. 11. 1.)

állapot leírása:
Épület (Heinrich-villa): 1998-től az ingatlan bejegyzett tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. A villában ma Budapest Főváros Béke Gyermekotthona és Általános Iskolája működik.
Az épület viszonylag jó állapotú, homlokzatai néhány szakszerűtlen felújítástól, tatarozástól eltekintve sértetlenek, de egyre sürgetőbb a műemléki értékek helyreállításának feladata. A homlokzatok képét rontja az újonnan felhordott "fröcskölt" cementvakolat. A falak erősen vizesednek. A tetőszerkezet tökéletes állapotú, az iskolaként működő épület megmaradt belső értékeit a funkció nem veszélyezteti. Néhány ajtót újabban befalaztak. A Ny-i homlokzat egykor nyitott vagy üvegezett szárnyát felfalazták. A sátortetőidom változatlan, ma síkpala fedi.
A melléképületet mára elbontották.

Kert: A villa kertjének K-i része megsemmisült. A Budakeszi út felé eső D-i kertrészt ma salakos futball- és kosárlabdapálya foglalja el. A pályán kívül eső területsávokon megmaradt néhány idős faegyed. A villa körüli szabályos részűk is fennmaradtak, valamint ugyanitt néhány idős fa. Az idős növényállomány meglévő példányai jó állapotúak, egészségesek. A vadgesztenye aknázómoly elleni permetezésre szorul. A Hárshegyi út felé eső lekerített területsáv gyomos, rendezetlen, funkciója tisztázatlan. A századfordulós keretes drótkerítés ép tábláit 2004 nyarán távolították el.

Állapotjelentések

2014.08.24 12:40 piroska állapot: 4 - pont: 10

Az előző képeken látott hibák kijavítva, újabbak vannak helyettük. Általában véve állapota jó.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.