Szapáry-kastély
azonosító:
11674
törzsszám:
11184
szélesség (lat):
N 47° 14,747'
hosszúság (lon):
E 18° 54,327'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
kastély
jelenlegi kategória:
Középület
jelenlegi főtípus:
egészségügyi és szociális épület
jelenlegi típus:
szociális otthon
megye:
Fejér
helység:
helyrajzi szám:
93/1, 93/2 (környezet: 78, 79, 80, 81, 82, 83/1, 84, 89, 90, 91, 92, 95, 96, 130, 131, 132/5)
település KSH kódja:
23603
földhivatal:
Dunaújváros Körzeti Földhivatal
állapot:
Pusztuló
rövid leírás:
A település központjától délre, szabálytalan négyszög alaprajzú, az utca felől falazott kerítéssel határolt telken, szabadon álló, L alaprajzú, földszintes épület. A két szárny udvar felőli homlokzatait 10 tengelyes boltíves (nyugati szárny), illetve 13 tengelyes pilléres-gerendás, mellvédes (keleti szárny) tornác nyitja meg. A főépülettől délre az ún. almapince romos boltozatai láthatók. A kastélyhoz egykor nagy kiterjedésű angolpark tartozott.
külső leírás:
A település központjától D-re, szabálytalan négyszög alaprajzú telken, szabadon álló épület, amelyet az utca felől falazott kerítés határol. Az épület cserép-héjazatos tetőszerkezete felső csonkakontyos, Ny-on a homlokzat lezárása hiányzik. A főépülettől D-re romos épület alapfala található, amelynek csak boltozott pincéje maradt meg (ún. almapince). A kastélyhoz egykor nagy kiterjedésű park tartozott.
A Ny-i szárny feltehetően a 18. század közepén épült; udvari homlokzata előtt 10 tengelyes, árkádíves, mellvédes tornác húzódik. A tengelyek szabályos kiosztásban állnak, az utolsó tengely nyílása keskenyebb (későbbi hozzáépítésből származik), a 2. és 5. tengelyt befalazták, bennük egy-egy egyenes záródású ajtó áll. A 2. tengelyben az ajtó mellett az egykori falazást nagy területen áttörték. A 3. tengely mellvédjét elbontották, a 4. árkádnyílást beüvegezték. A 6., 7. és 9. tengelyben a mellvédet áttörték, bejáratot alakítottak ki.
A homlokzatot pálca és negyedhomorlat tagos párkányzat zárja.
A tornác döngölt és betonozott járószintjét egy lépcsőfok választja el az udvar szintjétől; boltszakaszai hevederekkel elválasztott csehsüvegesek. A tornác véghomlokzatai lefalazottak.
Az épületet szabálytalan kiosztásban álló, eltérő nagyságú, egyenes záródású ajtó- és ablaknyílások törik át.
A Ny-i homlokzat lábazat nélküli, 2 tengelyes. A földszinthez közel elhelyezett könyöklőpárkányos ablakok kőkeretesek, az északi befalazott, a Ny-i üvegezése hiányos.
A hosszan elnyúló Ny-i homlokzat, 20 tengelyes szabálytalan kiosztásban álló, eltérő nagyságú nagyrész szalagkeretes ablakok és ajtók törik át. Az utolsó négy tengely előtt oldalfeljárós, vaskorlátos mellvédű terasz húzódik. Ezen a szakaszon a három ablak tagolt könyöklőpárkányos, szalagkeretes. Itt a homlokzat falsíkja falsávos keretezésű. A főpárkányzat negyedhomorlat-tagos. A toldaléképület párkányzat nélküli.
A K-i homlokzat 2 tengelyes, osztott ablakos. A fal síkja vízszintesen sávozott. A szintén falsávokkal keretezett orommezőben egy szalagkeretes ablak áll.
A K-i szárny valószínűleg a 19. század közepén épülhetett. Az udvar felől az épület előtt 13 tengelyes pilléres-gerendás, mellvédes tornác húzódik. A pilléreket összekötő párkány eltérő közöket ível át, a tengelyek közül kettő befalazott. A tornác síkmennyezetes, járószintje az udvar járószintjétől egy lépcsőfokkal emelkedik.
A homlokzat itt tagolatlan.
Az utcai homlokzat lábazatos, egytengelyes oromzata tagolatlan. A K-i homlokzat 11 tengelyes. A szabályos kiosztásban álló ablakok egyenes záródásúak.
Az L alaprajzú főépület által két oldalról közrefogott udvar elhanyagolt. Az egykori istálló helyén romos melléképületek állnak.
A gazdasági épület
A kastélytól D-re állt egykor a barokk kori gazdasági épület, az ún. almáspince. Ma az épület felépítménye csak romokban látható, amelyet kőből és téglából falaztak. A pince is romos, látható helyiségei boltozottak.
Az ettől D-re álló épületeket elbontották.
A területet az utca felől falazott kerítés határolja.
A telket K-ról határüló út mentén húzódó támfalban egykor az ún. dézsmapincék sorakoztak, amelyeket feltöltöttek, befalaztak.
A korábbi építésű, É-D irányú téglafalazású támfalat később szabályosan faragott kővel burkolták.
D-ről és K-ről dróthálós kerítés zárja az épülethez tartozó gondozatlan parkot és a kiskerteket.
A kastélytól távolabb, D-re áll az egyik magtár. A magtár négyszintes, lábazatos, osztópárkányokkal tagolt, nyeregtetős, cserép-héjazatos. A falsíkot függőleges és vízszintes falsávok tagolják. Fektetett téglány alakú ablakai szabályos kiosztásban állnak, szalagkeretesek. (Ez az épület a kastélytól már teljesen elszakadt, külön helyrajzi számon áll. Az épületek között lakóházakat, utcasort alakítottak ki.)
A Ny-i szárny feltehetően a 18. század közepén épült; udvari homlokzata előtt 10 tengelyes, árkádíves, mellvédes tornác húzódik. A tengelyek szabályos kiosztásban állnak, az utolsó tengely nyílása keskenyebb (későbbi hozzáépítésből származik), a 2. és 5. tengelyt befalazták, bennük egy-egy egyenes záródású ajtó áll. A 2. tengelyben az ajtó mellett az egykori falazást nagy területen áttörték. A 3. tengely mellvédjét elbontották, a 4. árkádnyílást beüvegezték. A 6., 7. és 9. tengelyben a mellvédet áttörték, bejáratot alakítottak ki.
A homlokzatot pálca és negyedhomorlat tagos párkányzat zárja.
A tornác döngölt és betonozott járószintjét egy lépcsőfok választja el az udvar szintjétől; boltszakaszai hevederekkel elválasztott csehsüvegesek. A tornác véghomlokzatai lefalazottak.
Az épületet szabálytalan kiosztásban álló, eltérő nagyságú, egyenes záródású ajtó- és ablaknyílások törik át.
A Ny-i homlokzat lábazat nélküli, 2 tengelyes. A földszinthez közel elhelyezett könyöklőpárkányos ablakok kőkeretesek, az északi befalazott, a Ny-i üvegezése hiányos.
A hosszan elnyúló Ny-i homlokzat, 20 tengelyes szabálytalan kiosztásban álló, eltérő nagyságú nagyrész szalagkeretes ablakok és ajtók törik át. Az utolsó négy tengely előtt oldalfeljárós, vaskorlátos mellvédű terasz húzódik. Ezen a szakaszon a három ablak tagolt könyöklőpárkányos, szalagkeretes. Itt a homlokzat falsíkja falsávos keretezésű. A főpárkányzat negyedhomorlat-tagos. A toldaléképület párkányzat nélküli.
A K-i homlokzat 2 tengelyes, osztott ablakos. A fal síkja vízszintesen sávozott. A szintén falsávokkal keretezett orommezőben egy szalagkeretes ablak áll.
A K-i szárny valószínűleg a 19. század közepén épülhetett. Az udvar felől az épület előtt 13 tengelyes pilléres-gerendás, mellvédes tornác húzódik. A pilléreket összekötő párkány eltérő közöket ível át, a tengelyek közül kettő befalazott. A tornác síkmennyezetes, járószintje az udvar járószintjétől egy lépcsőfokkal emelkedik.
A homlokzat itt tagolatlan.
Az utcai homlokzat lábazatos, egytengelyes oromzata tagolatlan. A K-i homlokzat 11 tengelyes. A szabályos kiosztásban álló ablakok egyenes záródásúak.
Az L alaprajzú főépület által két oldalról közrefogott udvar elhanyagolt. Az egykori istálló helyén romos melléképületek állnak.
A gazdasági épület
A kastélytól D-re állt egykor a barokk kori gazdasági épület, az ún. almáspince. Ma az épület felépítménye csak romokban látható, amelyet kőből és téglából falaztak. A pince is romos, látható helyiségei boltozottak.
Az ettől D-re álló épületeket elbontották.
A területet az utca felől falazott kerítés határolja.
A telket K-ról határüló út mentén húzódó támfalban egykor az ún. dézsmapincék sorakoztak, amelyeket feltöltöttek, befalaztak.
A korábbi építésű, É-D irányú téglafalazású támfalat később szabályosan faragott kővel burkolták.
D-ről és K-ről dróthálós kerítés zárja az épülethez tartozó gondozatlan parkot és a kiskerteket.
A kastélytól távolabb, D-re áll az egyik magtár. A magtár négyszintes, lábazatos, osztópárkányokkal tagolt, nyeregtetős, cserép-héjazatos. A falsíkot függőleges és vízszintes falsávok tagolják. Fektetett téglány alakú ablakai szabályos kiosztásban állnak, szalagkeretesek. (Ez az épület a kastélytól már teljesen elszakadt, külön helyrajzi számon áll. Az épületek között lakóházakat, utcasort alakítottak ki.)
állapot leírása:
Az épületben jelenleg szociális lakások vannak. A lakások létrehozásakor az eredeti kialakítás jelentősen megváltozott. Az épület egésze romos állapotú, sok helyen életveszélyes. Külső- és belső felújítására az utóbbi ötven évben nem került sor. A vakolat az épület nagy részén hiányos, a falakat több helyen áttörték. A tető szerkezete rossz, cserép-héjazata hiányos. Az ablakokat részben befalazták, áthelyezték, a kőkereteiket kibontották, vagy új helyre falazták be.
Az egykori tornác nyílásait befalazásokkal, beüvegezésekkel átépítették. Az újabb szárny egykori belső udvari portikuszát elbontották. A tornác elé több helyen fából ácsolt építményeket emeltek. A belső helyiségek elhanyagoltak.
Az udvaron közös mellékhelyiséget építettek.
Az egykori dézsmapincéket befalazták.
Az egykori istálló-magtárt és almapince épületét elbontották. A pince megmaradt, állapota elhanyagolt.
Az épülethez kapcsolódó park gondozatlan.
A kastélyhoz tartozó majorsági épületek közül a magtár és a többi majorsági épület átalakítva, de állnak.
Eredeti kialakítása:
A KÖH Regionális Irodájában található 1959-es műemléki vizsgálat mellékleteként csatolt helyszínrajz alapján az L alaprajzú főszárnytól ÉNy-ra még állt az egykori istálló épülete. A kastély DK-i szárnyának középtengelyében még megvolt a portikusz, valamint ugyanehhez a szárnyhoz D-ről kisebb terasz kapcsolódott.
Az egykori ún. almapince mögött kisebb épületek helyezkedtek el. A csatolt fekete-fehér felvételek alapján megállapítható, hogy az egyszintes istálló csonkakontyos, nyeregtetős, cserép-héjazatos volt.
A felvételeken még jól látszik az egykori almapince barokk épülete, illetve az egykori dézsmapincesor is.
1959-ben már a DNy-i szárny tetőtér beépítését visszabontották
A KÖH Fotótárában őrzött fekete-fehér felvételek a barokk kori almapince jobb állapotát mutatják. A falsíkja vízszintesen sávozott volt, csonkakontyos, cserép-héjazatos tető fedte.
(A kastély Ny-i szárnyának keleti homlokzatához hasonló kialakítású.) Mögötte feltehetően téglány alaprajzú, egyszintes, kontyolt tetős, cserép-héjazatos, romos állapotú istálló állt. (63.447. sz. felvétel)
A régi képeslapokon látható a kastély klasszicista homlokzatalakítása, portikusza, festett szalagkeretes ablakai, az árkádíves tornácos Ny-i szárny és 1930-as évekbeli beépítése, a cselédház, a rendezett angolpark részletei, az egykor törökkút, az elbontott kőfalszerű kerítés helyére állított faléces kerítés is.
Szóbeli közlések szerint a kastély klasszicista főszárnyának északi végén fürdő, majd szobák sorakoztak. A főbejárattól jobbra a sarokban hatalmas szalon volt, amely átfordult a másik szárnyba is. Hozzá nagy terasz kapcsolódott. A másik szárny végén volt a konyha, amelyből egy folyosón, az ún. sötétfolyosón keresztül lehetett átmenni az almapincébe. Ennek a folyosónak csak az egyik oldalán voltak ablakok. Az épületrészt a háború után elbontották. A pince földszintjén zöldségraktár és éléskamra volt. A boltozott pince hatalmas belső tereiben egy kocsi is meg tudott fordulni. (Jelenleg a pincerész még megvan, romos állapotú.)
Az 1930-as években készült padlástérbe a konyha mellett álló lépcsőházból, cseresznyefalépcsőn lehetett felmenni. Ekkor ugyancsak a Ny-i szárnyban egy kápolnát is kialakítottak.
Az egykori tornác nyílásait befalazásokkal, beüvegezésekkel átépítették. Az újabb szárny egykori belső udvari portikuszát elbontották. A tornác elé több helyen fából ácsolt építményeket emeltek. A belső helyiségek elhanyagoltak.
Az udvaron közös mellékhelyiséget építettek.
Az egykori dézsmapincéket befalazták.
Az egykori istálló-magtárt és almapince épületét elbontották. A pince megmaradt, állapota elhanyagolt.
Az épülethez kapcsolódó park gondozatlan.
A kastélyhoz tartozó majorsági épületek közül a magtár és a többi majorsági épület átalakítva, de állnak.
Eredeti kialakítása:
A KÖH Regionális Irodájában található 1959-es műemléki vizsgálat mellékleteként csatolt helyszínrajz alapján az L alaprajzú főszárnytól ÉNy-ra még állt az egykori istálló épülete. A kastély DK-i szárnyának középtengelyében még megvolt a portikusz, valamint ugyanehhez a szárnyhoz D-ről kisebb terasz kapcsolódott.
Az egykori ún. almapince mögött kisebb épületek helyezkedtek el. A csatolt fekete-fehér felvételek alapján megállapítható, hogy az egyszintes istálló csonkakontyos, nyeregtetős, cserép-héjazatos volt.
A felvételeken még jól látszik az egykori almapince barokk épülete, illetve az egykori dézsmapincesor is.
1959-ben már a DNy-i szárny tetőtér beépítését visszabontották
A KÖH Fotótárában őrzött fekete-fehér felvételek a barokk kori almapince jobb állapotát mutatják. A falsíkja vízszintesen sávozott volt, csonkakontyos, cserép-héjazatos tető fedte.
(A kastély Ny-i szárnyának keleti homlokzatához hasonló kialakítású.) Mögötte feltehetően téglány alaprajzú, egyszintes, kontyolt tetős, cserép-héjazatos, romos állapotú istálló állt. (63.447. sz. felvétel)
A régi képeslapokon látható a kastély klasszicista homlokzatalakítása, portikusza, festett szalagkeretes ablakai, az árkádíves tornácos Ny-i szárny és 1930-as évekbeli beépítése, a cselédház, a rendezett angolpark részletei, az egykor törökkút, az elbontott kőfalszerű kerítés helyére állított faléces kerítés is.
Szóbeli közlések szerint a kastély klasszicista főszárnyának északi végén fürdő, majd szobák sorakoztak. A főbejárattól jobbra a sarokban hatalmas szalon volt, amely átfordult a másik szárnyba is. Hozzá nagy terasz kapcsolódott. A másik szárny végén volt a konyha, amelyből egy folyosón, az ún. sötétfolyosón keresztül lehetett átmenni az almapincébe. Ennek a folyosónak csak az egyik oldalán voltak ablakok. Az épületrészt a háború után elbontották. A pince földszintjén zöldségraktár és éléskamra volt. A boltozott pince hatalmas belső tereiben egy kocsi is meg tudott fordulni. (Jelenleg a pincerész még megvan, romos állapotú.)
Az 1930-as években készült padlástérbe a konyha mellett álló lépcsőházból, cseresznyefalépcsőn lehetett felmenni. Ekkor ugyancsak a Ny-i szárnyban egy kápolnát is kialakítottak.
Állapotjelentések
2017.12.28 14:51 Ego103 állapot: 2 - koordináta: N 47° 14,750' E 18° 54,333' - pont: 7



A szeméthalmok és a "lakók" már eltűntek. Az állaga viszont továbbra sem javult...
Kár érte, értékes történelmi épület. A város is felkarolhatná. Számtalan célra lehetne hasznosítani.
Közeli objektumok
Eötvös-kúria; múzeum (0.034 km)
II. Lajos emlékhely (0.070 km)
Lépcső (0.158 km)
Római katolikus plébániaház (0.179 km)
Millecentenáriumi emlékmű (0.192 km)
Római határkő (0.201 km)
Kereszt (0.206 km)
Római katolikus templom (0.222 km)
1. világháborús hősi emlékmű (0.239 km)
2. világháborús hősi emlékmű (0.277 km)