Thonet-udvar
azonosító:
11732
törzsszám:
16173
szélesség (lat):
N 47° 29,765'
hosszúság (lon):
E 19° 3,425'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
lakóház
eredeti típus:
többlakásos lakóház
eredeti altípus:
bérház
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
lakóház
jelenlegi típus:
többlakásos lakóház
jelenlegi altípus:
bérház
megye:
Budapest
helység:
cím:
helyrajzi szám:
24476
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
A Vigadó tér északi oldalán álló, D-É tengelyű, szabadonálló, téglány alaprajzú épület teljes háztömböt alkot. A saroktengelyek és a középső axisok rizalitként ugranak előre. A homlokzatok vízszintesen hármas tagolásúak, melyeket széles főpárkány, illetve baluszteres attika, a sarkokon gúla alakú kis tornyok zárnak le. A rizalitok gazdagon díszített falsávok allegorikus szobrokkal, puttó és angyal alakokkal, illetve architektonikus elemekkel. A Vigadó tér felé néző főhomlokzat első emeleti erkélyének dekoratív faltükrében az építés befejezése (1871) és az építtetők monogramja (GT: Gebrüder Thonet) olvasható. Mind a négy oldal középtengelyében kapu, illetve onnan megközelíthető lépcsőház nyílik.
külső leírás:
A homlokzatok
A két telek összevonásával létrejött, négy utcára néző, szabadon álló épület teljes háztömböt alkot. A homlokzatok eredetileg sem voltak azonosak. Nemcsak a trapéz alaprajz miatti kis eltérésekre gondolunk, amit Szkalnitzky könnyedén rendezett variációkba (legjelentősebb közülük, hogy a Szende Pál utca felé nincs kiemelt középrizalit), hanem a két főhomlokzat - a Vigadó téri és a Duna-parti - és a két szűk mellékutcára néző homlokzatok közti különbségekre. Legjelentősebb ezek között az Apáczai Csere János utcai földszint, amely eredetileg is szélesen megnyitott, egyenes záródású portálokkal készült, a terv szerint öntöttvas osztó-oszlopokkal. Ezek a különbségek fokozódtak - alig észrevehető mértékig - a biztosítóvá való átépítéskor, ill. a bérház-korszerűsítések és a háborús újjáépítés során. A legnagyobb beavatkozás az V. emelet ráépítése volt, szintén az Apáczai utca felől, ez azonban a járókelő szemmagasságából nem látható. Több helyütt átépítést hozott a homlokzaton a földszinti belmagasság megosztása.
Az olasz reneszánsz stílusú épület mind a négy külső homlokzatát a saroktengelyek és a három középső axis szélességében enyhe kiugrású, gazdagon formált rizalitok tagolják. Ezek hordozzák az erőteljes fény-árnyék hatást adó, szintenként eltérő méretű és formálású erkélyeket és a plasztikai díszítés nagy részét. A földszintet és az I. emeletet a köztük futó övpárkány ellenére a felület hasonló kváderezése lábazati szintté fogja egybe, és erőteljes triglifes dór párkány zárja le. A II. és III. emelet finom nútozású felületén függőlegesen egymáshoz kapcsolt ablakokkal Szkalnitzky a klasszikus hármas tagolás emeleti sávját formálja meg. A IV. emelet félköríves ablakai keskeny övpárkányon állnak: a pilaszterekkel és gazdagabb plasztikai díszítéssel egybefogott ablaksáv a négyemeletes épület koronázó főpárkánya szerepében jelenik meg a széles lemezzel előreugró főpárkány alatt. A tető enyhén meg van mozgatva a baluszteres attikával hangsúlyozott rizalitokat követő rendben: a sarkokon gúla alakú kis tornyok, középen kiemelt tetőrész. Az épületet a részletek változatossága és finom differenciálása jellemzi.
A rizalitok tagolása
A hangsúlyos rizalitokat kettesével, hármasával elrendezett nyíláskeretezésű oszlopok, féloszlopok, pilaszterek díszítik, az I-III. emeleten a klasszikus rend szerint - dór, ión, korinthoszi - következve egymás fölött. A megformálás mozgalmassága az emeleteken felfelé haladva mind visszafogottabbá válik. A rizalitokat a II-III. emeleten sarokarmírozás kíséri. A nagy homlokzatok csaknem valamennyi rizalitját ill. főtengelyét a III. emelet erkélyei ill. ablakai mellett eredetileg húsz ember nagyságú, posztamensen álló allegorikus szobor díszítette, valószínűleg Szandház Károly és Ferenc művei (Déry Attila feltételezése) esetleg Ziegelwagner Mátyáséi. A tér felé néző, legfontosabb homlokzaton a bejárat két oszloppárral van kiemelve. Fölötte az I. emelet széles erkélyén a hármas nyíláscsoport két szélén dekoratív falitükörben az építkezés befejezésének éve (1871) és az építtetők monogramja (GT: Gebrüder Thonet) látható. A sarok-és középrizalitok földszintjén a kapuzatok ívzugait egy-egy puttó, illetve a dunai front közepén egy-egy angyal szoborfigurája tölti ki.
Nyílásrend, díszítmények
A változatosan formált árkádos nyílássorral megnyitott földszinthez az I. emelet mélyített síkra helyezett, finoman keretezett ablakokkal csatlakozik, a reneszánsz építészet félemeleti szintjének kisebb ablakait idézve. A II. emelet ión fejezetű pilaszterekkel aláfogott magas, egyenes szemöldökpárkányú ablakai felett a III. emelet ablakait konzolok által tartott timpanonok zárják. A falfelületek egy részét jellegzetes koraeklektikus motívum: arabeszkekkel plasztikusan megformált faltükrök borítják. Az I. és II. emelet ablakkötényeiben balusztersor, a III. emeleten ugyanott sárkányos arabeszk látható. Az erkélyek balusztereit és kőposztamenseit a XX. század első felében hasonló tagolású finomvonalú kovácsoltvas korlátra cserélték. A IV. emelet félköríves ablakai a rizalitokon kettős ill. hármas csoportosításúak és arabeszkes pannókkal keretezettek.
Az eredetileg kőlemezű, fekvőkonzolos főpárkány alatt meandersor zárja a falmezőt, benne tojássor és fogrovat, alattuk széles, kereszteződő szalagokkal összefogott gyümölcsfüzér plasztikával. A tető eredeti szobrászati és fém-munkái ma hiányoznak: a középrizalitok fölött az attikán háromalakos szoborkompozíció, alatta THONET UDVAR felirat; a sarokposztamenseken "kandeláberek", a korlát-osztópillérein akrotériák; az alacsony saroktornyokon és a gerincen horgany ill. kovácsoltvas csúcsdísz és kovácsoltvas díszrács volt, melyeknek hiteles újépítését a világörökségi műemléki jelentőségű terület felügyelő szakhatóság és a tulajdonos előirányozta.
A két telek összevonásával létrejött, négy utcára néző, szabadon álló épület teljes háztömböt alkot. A homlokzatok eredetileg sem voltak azonosak. Nemcsak a trapéz alaprajz miatti kis eltérésekre gondolunk, amit Szkalnitzky könnyedén rendezett variációkba (legjelentősebb közülük, hogy a Szende Pál utca felé nincs kiemelt középrizalit), hanem a két főhomlokzat - a Vigadó téri és a Duna-parti - és a két szűk mellékutcára néző homlokzatok közti különbségekre. Legjelentősebb ezek között az Apáczai Csere János utcai földszint, amely eredetileg is szélesen megnyitott, egyenes záródású portálokkal készült, a terv szerint öntöttvas osztó-oszlopokkal. Ezek a különbségek fokozódtak - alig észrevehető mértékig - a biztosítóvá való átépítéskor, ill. a bérház-korszerűsítések és a háborús újjáépítés során. A legnagyobb beavatkozás az V. emelet ráépítése volt, szintén az Apáczai utca felől, ez azonban a járókelő szemmagasságából nem látható. Több helyütt átépítést hozott a homlokzaton a földszinti belmagasság megosztása.
Az olasz reneszánsz stílusú épület mind a négy külső homlokzatát a saroktengelyek és a három középső axis szélességében enyhe kiugrású, gazdagon formált rizalitok tagolják. Ezek hordozzák az erőteljes fény-árnyék hatást adó, szintenként eltérő méretű és formálású erkélyeket és a plasztikai díszítés nagy részét. A földszintet és az I. emeletet a köztük futó övpárkány ellenére a felület hasonló kváderezése lábazati szintté fogja egybe, és erőteljes triglifes dór párkány zárja le. A II. és III. emelet finom nútozású felületén függőlegesen egymáshoz kapcsolt ablakokkal Szkalnitzky a klasszikus hármas tagolás emeleti sávját formálja meg. A IV. emelet félköríves ablakai keskeny övpárkányon állnak: a pilaszterekkel és gazdagabb plasztikai díszítéssel egybefogott ablaksáv a négyemeletes épület koronázó főpárkánya szerepében jelenik meg a széles lemezzel előreugró főpárkány alatt. A tető enyhén meg van mozgatva a baluszteres attikával hangsúlyozott rizalitokat követő rendben: a sarkokon gúla alakú kis tornyok, középen kiemelt tetőrész. Az épületet a részletek változatossága és finom differenciálása jellemzi.
A rizalitok tagolása
A hangsúlyos rizalitokat kettesével, hármasával elrendezett nyíláskeretezésű oszlopok, féloszlopok, pilaszterek díszítik, az I-III. emeleten a klasszikus rend szerint - dór, ión, korinthoszi - következve egymás fölött. A megformálás mozgalmassága az emeleteken felfelé haladva mind visszafogottabbá válik. A rizalitokat a II-III. emeleten sarokarmírozás kíséri. A nagy homlokzatok csaknem valamennyi rizalitját ill. főtengelyét a III. emelet erkélyei ill. ablakai mellett eredetileg húsz ember nagyságú, posztamensen álló allegorikus szobor díszítette, valószínűleg Szandház Károly és Ferenc művei (Déry Attila feltételezése) esetleg Ziegelwagner Mátyáséi. A tér felé néző, legfontosabb homlokzaton a bejárat két oszloppárral van kiemelve. Fölötte az I. emelet széles erkélyén a hármas nyíláscsoport két szélén dekoratív falitükörben az építkezés befejezésének éve (1871) és az építtetők monogramja (GT: Gebrüder Thonet) látható. A sarok-és középrizalitok földszintjén a kapuzatok ívzugait egy-egy puttó, illetve a dunai front közepén egy-egy angyal szoborfigurája tölti ki.
Nyílásrend, díszítmények
A változatosan formált árkádos nyílássorral megnyitott földszinthez az I. emelet mélyített síkra helyezett, finoman keretezett ablakokkal csatlakozik, a reneszánsz építészet félemeleti szintjének kisebb ablakait idézve. A II. emelet ión fejezetű pilaszterekkel aláfogott magas, egyenes szemöldökpárkányú ablakai felett a III. emelet ablakait konzolok által tartott timpanonok zárják. A falfelületek egy részét jellegzetes koraeklektikus motívum: arabeszkekkel plasztikusan megformált faltükrök borítják. Az I. és II. emelet ablakkötényeiben balusztersor, a III. emeleten ugyanott sárkányos arabeszk látható. Az erkélyek balusztereit és kőposztamenseit a XX. század első felében hasonló tagolású finomvonalú kovácsoltvas korlátra cserélték. A IV. emelet félköríves ablakai a rizalitokon kettős ill. hármas csoportosításúak és arabeszkes pannókkal keretezettek.
Az eredetileg kőlemezű, fekvőkonzolos főpárkány alatt meandersor zárja a falmezőt, benne tojássor és fogrovat, alattuk széles, kereszteződő szalagokkal összefogott gyümölcsfüzér plasztikával. A tető eredeti szobrászati és fém-munkái ma hiányoznak: a középrizalitok fölött az attikán háromalakos szoborkompozíció, alatta THONET UDVAR felirat; a sarokposztamenseken "kandeláberek", a korlát-osztópillérein akrotériák; az alacsony saroktornyokon és a gerincen horgany ill. kovácsoltvas csúcsdísz és kovácsoltvas díszrács volt, melyeknek hiteles újépítését a világörökségi műemléki jelentőségű terület felügyelő szakhatóság és a tulajdonos előirányozta.
állapot leírása:
Az épület állapota megfelelő, bár az 1981-ben végzett külső vakolás több helyen hullik.
Állapotjelentések
2010.12.11 13:00 prozak01 állapot: 5 - pont: 7





Gyönyörű épület, én most nem találtam rajta homlokzati hibát.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Középkori városfal (0.025 km)
Középkori városfal (0.043 km)
Nemzeti Zenede, Zeneművészeti Főiskola (0.076 km)
Lakóház (0.089 km)
üzemi épület és lakóház (0.100 km)
Városfal (0.105 km)
Lakóház (0.110 km)
Lakóház, üzletház, irodaház (0.115 km)