Megújulásunk támogatója:  

Dreher sörgyár

azonosító:
12014
törzsszám:
16206
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Ipari műemlék
eredeti főtípus:
feldolgozó ipar
eredeti típus:
élelmiszeripari üzem
eredeti altípus:
szeszesital gyár
jelenlegi kategória:
Ipari műemlék
jelenlegi főtípus:
feldolgozó ipar
jelenlegi típus:
élelmiszeripari üzem
jelenlegi altípus:
szeszesital gyár
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
41446, 41447, 41448 <span class="gray">(környezet: 41449)</span>
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
Kőbánya egyik legrégebbi sörgyárát a 19. században Bécsből hazánkba települt Anton Dreher, a korábban itt működő Perlmutter-féle sörgyár megvásárlása után, a magyarországi sörgyártás legnagyobb üzemévé fejlesztette. A gyár épületeit 1863-tól 1884-ig Feszl Frigyes, 1884-től 1918 körülig a Hubert és Móry építésziroda tervezte. Az épületek kivitelezését a korszak legigényesebb építési vállakozói végezték. Az első világháború után már csokoládégyártással és konyakgyártással is foglalkozó sörgyár Budapest többi sörgyárát is magába olvasztotta. Ennek az időszaknak az építési munkálatait Obrist Vilmos tervei alapján végezték. A telep területén az 1918 előtti időszakból huszonhat darab igényes kialakítású épület maradt fenn a mai napig. Ezeket egészíti ki a Dreher- és Havas-villa egykori parkja és a terület alatt húzódó többszintes, mészkőbe vájt pincerendszer.
külső leírás:
Alsó teleprész:
Tisztviselői lakóház, Halom u. 42.
[Térképen 1. számú épület.]
Kétemeletes, historizáló homlokzatú lakóház. Az épület bal oldali homlokzata négytengelyes; az épület bal sarkán egytengelyes, sávozott lizénákkal kiemelt sarokrizalit található. Az épület főhomlokzata tizenhárom tengelyes, melyből az első tengely sarokrizalit, a többi párosával közös historizáló vakolatkeretbe van összefogva. Az épület jobb oldali homlokzata tagolatlan, szélein egy-egy sávozott lizéna húzódik. Az épület földszintje sávozott kialakítású, benne profliozott szalagkeretű, zárköves ablakok ülnek. Az első emelet ablakai profilozott szalagkeretűek, zárkövei fölött profilozott egyenes, konzolokkal támasztott szemöldökpárkánnyal. Az első emeleti ablakok könyöklőpárkánya alatti tükörben középen három árpakalásszal díszített posztamens található, melyet kétoldalról egy-egy szélesen terülő komlóág fog körül. [Az épület, bár eredetileg nem szerelet a védendő épületek listáján, emiatt - és színvonalas kialakítása miatt - feltétlenül védelemre érdemes.] A második emeleti ablakokat profilozott szalagkeret fogja körül. Az udvari homlokzaton mindhárom szinten nagyméretű ablakokkal megnyitott üvegezett loggia található. Az épület lépcsőháza a déli oldalon található, benne kétkarú egyenes lépcső, melynek historizáló kovácsoltvas korlátját fa kapaszkodó zárja.
Tervezte Hubert József 1896-ban. Az épületet 2000 körül eredeti állapotának megfelelően teljesen felújították.

Istállóépület, udvari szárny.
[Térképen 2. számú épület.]
Az ötrészes, összesen száznegyven méter hosszú épület végein és közepén emeletes rizalittömbök találhatóak, melyek az állatgondozók szállásait foglalták magukba; az összekötő szárnyak földszintjén istállók, emeletén szénapadlás voltak. A szélső rizalittömbök három homlokzati szakaszból állnak, a középső rizalittömb ötszakaszos homlokzatú. Az épület vakolt felületeket elválasztó téglasávokkal van díszítve, tömbszerű részein és a megmaradt nyugati istállószárnyon tégladíszes, timpanonos oromzatokkal. Az épületbelső eredeti részein egyszerű, fejezetes öntöttvas oszlopokon széles, magas ívű poroszsüveg boltozatok nyugszanak.
Épült 1874-ben Feszl Frigyes tervei szerint és Zitterbarth Mátyás kivitelezésében. 1930-ban Obrist Vilmos tervei szerint Sorg Antal az istálló nagy részét garázzsá és raktárrá alakította. 1936-ban szintén ők végeztek a lakótömbökben átalakításokat. Feszl épülete keleti istállószárnyának korábban szénapadlásként szolgáló emeletét az 1960-as években teljes értékű emeletté alakították. Az utolsó vörösmészkő vályúkat 1976-77-ben dobták ki. A nyugati lakótömböt nemrégiben külsőleg felújították.

Istálló, utcai szárny.
[Térképen 3. számú épület.]
Az utcai istállóépület a Feszl-féle istállóra merőlegesen, az eredeti elképzeléseknek megfelelően, egy négyzetes udvarkialakítás eszményét folytatva épült fel. A Feszl-féle istállóépületet követi külső kialakításában is. A két szakaszból álló istállószárny utcai homlokzatán magas téglalábazat fölött téglapilaszterekkel szakaszolt, két-két, téglaszemöldökös ablakkal áttört vakolt falsíkok láthatóak. A téglapiszterek felső harmadánál fogrovatsoros osztópárkány fut, melyen szakaszonként két-két fekvő téglány alakú, téglaszemöldökös ablak ül. A két szakaszból álló istállószárnyak középső szakaszai fölött egy vakablakkal díszített és timpanonnal zárt falmező található. Az udvari homlokzat az utcaival megegyező, ám itt a földszinti falmezőket garázsajtók törik át. Az istállószárny déli végén a Feszl-féle istálló sarokpavilonjait külsőleg teljes mértékben követő sarokpavilon áll.
Épült Hubert József tervei szerint.

Gőzfürdő.
[Térképen 4. számú épület.]
Az alsó teleprész déli oldalán, a Havas-villa közelében, a park szélén álló, északkeleti - délnyugati tájolású földszintes épület. A téglány alaprajzú, nyeregtetős épület keleti sarkához alacsony, tört vonalú gúlasisakkal fedett torony és egy négyzetes alaprajzú, gúlasisakkal fedett toldalékhelyiség csatlakozik. Az épület kissé átalakított nyílásrendszerű főhomlokzatán sávozott lizénák között záróékkel díszített profilozott egyenes szemöldökpárkányú ablakok nyíltak, illetve nyílnak. A középrészen egy - talán ablak helyén kialakított - ajtó nyílik. Az épület torony felőli tűzfalát sarokpilaszteren nyugvó széles vakolatsáv kerezeti, és kazettás historizáló ajtóval zárt padlásablak töri át. A vízszintesen sávozott toronytest homlokoldalán zárüékes kialakítású ajtó nyílik, mely fölött vakolt tükörben az "1898"-as évszám olvasható. A toldalékhelyiség oldalfalán sarokpilaszterek által körülfogott falmezőben profilozott szalagkeretű, záróékes, könyöklőpárkányos ablak nyílik. Az épület egykori kéményét lebontották.
Épült 1898-ban Hubert József tervei szerint; egy helyiséggel bővítve 1912-ben, szintén Hubert tervei szerint.

Támfalhoz kapcsolódó műhelyek.
[Térképen 5. számú épület.]
A felső és alsó teleprész közötti támfal alsó teleprész felőli oldalához kapcsolódó műhelyépület-sor négy, a támfal elé lépő tömbből és az őket a támfal mentén összekötő részből áll. A támfal tájolása északnyugat - délkeleti irányú, az elérelépő épülettömbök erre merőlegesen, északkelet - délnyugati irányban, délnyugati rövid homlokzataikkal az udvarba benyúlva állnak. A két északabbi szárny keskenyebb, két-két tengelyes homlokzattal. A következő szárny egy szélesebb homlokzatszakasz, mely két különálló, eltérő szélességű és magasságú timpanonnal van zárva. A déli műhelyrész széles homlokzatú, lapos timpanonnal zárt épületrész. Az épületek kialakítása viszonylag egységes. Homlokzataik teljes egészében téglával vannak borítva, és szalagkeretes ablakkal, illetve körablakkal áttört lapos timpanonnal vannak zárva. A két északabbi rész homlokzatán két-két szegmensíves szemöldökpárkányú ablak található; a két délebbin részben keretletlen műhelyajtók, részben szegmensíves szemöldökpárkányú, szalagkeretes ablakok és ajtók nyílnak. A déli épület oldalhomlokzatán téglapilaszterek közeiben szalagkeretes szemöldökű, széles, szegmensívvel záródó műhelyablakok nyílnak. A két délebbi szakasz mögött középen toronyszerű, timpanonnal zárt oromfalú, nyeregtetős építmény emelkedik ki a támfal fölötti részen. Az épületek sarokpilaszterein födémmagasságban historizáló kovácsoltvas vonóvasak vannak.
Tervezte a Hubert és Móry építészpáros az 1880-as évek végén, de mindenképen 1893 előtt. (A szabadon álló műhelyépületekkel teljesen megegyező részletkialakítással, az azokat megelőző időben épült.) Bővítve 1896-ban és 1907-ben Hubert József tervei alapján.

Szabadon álló, északi műhely.
[Térképen 6. számú épület.]
Téglány alaprajzú földszintes épület. A kétszer négy tengelyes épület oldalhomlokzatain szalagkeretes, szegmensíves szemöldökpárkányú ablakok nyílnak; déli homlokzata garázsajtóval van áttörve. Homlokzata teljes egészében téglával van borítva, és körablakkal áttört lapos timpanonnal van zárva. Az épület sarokpilaszterein födémmagasságban historizáló kovácsoltvas vonóvasak vannak. Az épület nyugati homlokzatán - a felső teleprész malátaáztatójának háromemeletes toldaléképületén találhatóval megegyező - historizáló vasvázas előtető található.
Tervezte a Hubert és Móry építészpáros a szabadon álló, déli műhelyépülettel egyidőben, 1893-ban.

Szabadon álló, déli műhely.
[Térképen 7. számú épület.]
Téglány alaprajzú földszintes épület. A háromszor négy tengelyes épület oldalhomlokzatain szalagkeretes, szegmensíves szemöldökpárkányú ablakok nyílnak; keleti homlokzata garázsajtóval van áttörve. A garázsajtó mellett egy alacsonyabb és szélesebb, és egy keskenyebb és magasabb, profilozott keretű és szemöldökpárkányú, vakolt felületű tábla van elhelyezve. Homlokzata teljes egészében téglával van borítva, és szalagkeretes padlásablakkal áttört lapos timpanonnal van zárva. Az épület sarokpilaszterein födémmagasságban historizáló kovácsoltvas vonóvasak vannak. A háromrészes téglapárkányzat újabb ablakokkal át van törve.
Tervezte a Hubert és Móry építészpáros a szabadon álló, északi műhelyépülettel egyidőben, 1893-ban. 1907-ben és 1912-ben átalakítva Hubert József tervei alapján.

Palacksör raktár és töltő.
[Térképen 8. számú épület.]
Nyolcszögletes alaprajzú földszintes téglaépület, melynek oldalanként egy-egy ablakkal áttört középrésze az épület tömegéből kiemelkedik. A teljes egészében téglahomlokzatú épület falait lizénák tagolják, párkányzata fogrovatsorral van díszítve. Nyílásai fölött fogrovatsoros szemöldökpárkányok találhatóak. Az épülethez északnyugaton ugyanilyen külső kialakítású négyzetes alaprajzú rész csatlakozik. Az épületben a nyolcszög középpontjára sugárirányban fektett gerendákon poroszsüveg boltozat nyugszik.
Épült 1898-ban Hubert József tervei szerint, Dura Tamás kivitelezésében.

Régi főzőházak.
[Térképen 9. számú épületek.]
Két darab, nagyjából megegyező kialakítású, egyemeletes, nyeregtetővel fedett épület. Az épületek földszintjén lizénakeretelésű falmezőkben egy-egy köríves záradékú, szalagkeretes ablak nyílik. A földszinti részt széles, szellőzőkkel áttört osztópárkány zárja. Az épület emeletét a földszinti lizénák folytatásaként párkánymagasságig emelkedő téglapilaszterek tagolják, melyek mellett a párkány alatt kétoldalt egy-egy kisméretű négyzetes ablak nyílik. Az épületek rövid homlokzatai a főhomlokzatok tagolását követik, és részben át vannak építve. Az épületekhez többszöri próbálkozás után sem sikerült bejutni; leírásuk rossz minőségű fénymásolatok és távlati fotók alapján történt.
Épültek 1898 előtt, feltehetően a sörgyár építésze, Hubert József tervei szerint.

Portásház és téglakerítés.
[Térképen 10. számú épület.]
Földszintes, összetett tömegű épület, kapu felőli homlokzatán faragott és ácsolt faszerkezetes oromzattal. Az egykor a portásháztól induló, egységes kialakítású kerítésfalnak ma már csak néhány szakasza látható (portásház mellett a Halom utcában, a térképen 30. sorszámmal jelölt trafóházig terjedően; az Ihász utca és a mai Csajkovszkij park sarkánál és az Ihász u. 32. számú lakóépületnél). A téglából épült falat ugyancsak téglából épült fejezetes pillérek osztották szakaszokra.
A portásház és a kerítés 1895-ben épült; a terveken Dura Tamás kőművesmester neve szerepel. (Tervezője vagy Dura Tamás, vagy a gyár valamennyi építészeti munkáját irányító Hubert József lehetett.)

Szecessziós vaskerítés.
[Térképen 11. számú objektum.]
Kétszárnyú vaskapu, melynek sarkain négyzetes alaprajzú, rácsszerkezetű pillérek állnak. A szárnyak alul vaslemezzel, fent dróthálóval vannak zárva; zárt állapotban tompaszögű háromszöggel záródó alakot mutatnak. A sarokpilléreken, illetve a zárt szárnyak csúcsán szecessziós jellegű kovácsoltvas díszítmények találhatóak. A kapu egykor a Havas-villa és a Hubert József által épített, mára elpusztult Dreher- villa parkját választotta el a gyárudvartól.
Készítési idejük és készítőjük ismeretlen; tervezője a Dreher-villa építése idején talán Hubert József lehetett.



Felső teleprész:
Raktár és malátaszárító.
[Térképen 12. számú épület.]
Összetett tömegű épülettömb, mely a legkorábbi, 1863-ban készült gyárépület 1887-ben Hubert és Móry, 1930-ban Obrist Vilmos tervei alapján átalakított maradványa. A főépület keskeny, téglány alakú, magas épület, melynek rövid oldalán sarokpillérek találhatóak, lapos timpanonú oromfalába középen ötszögű oromzat metsződik. Az ötszögű oromzatot három nyílás (két ablak között ajtó) töri át; az oromfal mögötti gerincre torony van ültetve. Az épület ablakait befalazták, külsejét jelenleg a belsőt erősítő betonélek vannak építve. Az épület végfalához csatlakozik egy kocka alakú tagolatlan tömb, mely az egyes és kettes számú malátaszárítót tartalmazza. A főépülethez csatlakozik egy téglaarchitekturás, félnyeregtetős üzemi épület, melynek hosszoldalát hat, rövid oldalát négy darab nagyméretű vasvázas, szegmensíves záradékú ablak tagolja.
Épült 1863-ban Feszl Frigyes tervei alapján. Átépítették 1887-ben Hubert és Móry, 1930-ban és 1936-ban Obrist Vilmos tervei alapján. A kivitelezést 1930-ban A Sorg Antal Rt., 1936-ban Havel Lipót végezte.

Háromkéményes malátaszárító.
[Térképen 13. számú épület.]
A téglány alakú, négyemeletes épülettömb nyeregtetejéből három vaskos, lemezpártázatos téglakémény emelkedik ki. Az épület udvar felé eső főhomlokzatát téglapilaszterek közötti téglaíves óriás vakárkádok díszítik. A vakárkádokban két-két tengelyben ablakok nyílnak, tengelyközben az árkádív záradéka alatt vak ikerablakok találhatóak. A három szakaszba nyíló egy-egy ajtó vasszárnyakkal van zárva. Az épület oldalhomlokzatai dísztelenek. A külső, háromemeletes homlokzat tíztengelyes, ennek ablakai keretelés nélküliek. Az épület belsejében megtalálható a szárító gépészeti berendezése. Az épület oldalához portásfülke csatlakozik, mely 1908-ban épült Hubert József tervei alapján.
Épült 1898-ban Hubert József tervei szerint, kéményeit 1934-ben Obrist Vilmos tervei alapján építették át. Az épület délkeleti fala mellett álló portásfülkét 1908-ban építették Hubert József tervei alapján.

Árpamagtár és malátaáztató.
[Térképen 14. számú épület.]
A háromkéményes malátaszárítóhoz északnyugaton kétemeletes, a telek sarkán tompaszögben megtörő épület csatlakozik. A malátaáztatóhoz kapcsolódó szárny középvonalán háromemeletes kocka alakú épülettömb nyúlik az udvarba. A malátaáztató épületei egyszerűek, homlokzatai lizénákkal vannak tagolva, fekvő téglány alakú ablakai kereteletlenek. A háromemeletes tömb udvari oldalán historizáló vasvázas előtető található. Az épület pincéje boltozatos kialakítású, belső tere emeleti részein favázas szerkezetű.
Hubert és Móry tervei alapján épült 1892-ben.

Hatkéményes malátaszárító.
[Térképen 15. számú épület.]
A téglány alakú, négyemeletes épülettömb nyeregtetejéből hat vaskos, lemezpártázatos téglakémény emelkedik ki, melyek közül a második, a harmadik és a negyedik a többinél vaskosabb és magasabb. Az épület hosszoldalain kereteletlen ablakok és vakablakok találhatóak; a rövid homlokzatok tagolatlanok. Az épület belsejében megtalálható a szárító gépészeti berendezése.
Hubert és Móry tervei szerint, több szakaszban épült 1892-ben, a kémények átépítve Obrist Vilmos tervei alapján 1930-ban és 1935-ben.

Pneumatikus malátakészítő.
[Térképen 16. számú épület.]
Téglány alaprajzú, kétemeletes, meredek félnyeregtetővel fedett épület. Északi és déli homlokzatán kereteletlen nyílások találhatóak; északi homlokzatán párkánymagasságig emelkedő nyeregtetős toldalék áll.
Tervezte Hubert és Móry 1892-ben.

Siló.
[Térképen 17. számú épület.]
Kétemeletes, nyeregtetős épület, mely a nála magasabb hatkéményes malátaszárítóval nyugati végén össze van épülve. Az épület hosszoldalait kereteletlen ablakok és vakablakok sora tagolja. A homlokzaton szabályos rendben kettős vas csavarok és alátétek jelennek meg. A köz felőli oldalon az épület sarkán klasszcizáló, felülvilágítós ajtó nyílik, efölött a tetőn kis torony található. Az épület udvar felé eső keleti homlokzata négytengelyes, kereteletlen ablakokkal. Az épület hosszoldalain profilozott párkány fut. A szomszédos magtárhoz a keleti oromfalba csatlakozó vasszerkezetű híddal kapcsolódik. Az épület eredetileg az Ihász u. 32. számú házzal megegyező stukkódíszt viselt, melyet az 1930-as Obrist Vilmos által végzett korszerűsítéskor eltávolítottak.
Feltehetően Hubert József tervezte az 1880-as évek végén - 1890-es évek elején(?), átépítették 1930-ban Obrist Vilmos tervei alapján.

Magtár (malátaraktár és porkamra).
[Térképen 18. számú épület.]
Téglány alakú, négyemeletes, háromszor nyolc tengelyes, nyeregtetős épület. Az épület homlokzatait téglalizénák tagolják, melyek vakolt közeiben téglazáradékú, szegmensíves magtárablakok, illetve vakablakok találhatóak. A negyedik emelet fogazott téglapárkány fölötti mezzaninszint. A rövid homlokzatok oromfalában középen téglakeretelésű körablak nyílik. Az épület belsejében vas- és vasbeton vázas, poroszsüveggel fedett terek vannak. Az épület déli sarkán nyíló ajtó mögötti lépcsőházban kő csigalépcső található. Az épület tetején utólagos, toronyszerű felépítmény van.
Épült Hubert József tervei szerint 1903-ban (a terven szereplő épület és a megépült nem egyezik meg teljesen, így itt fennáll a tévedés lehetőesége).

Hűtőtorony.
[Térképen 19. számú épület.]
Négyzetes alaprajzú földszintes épület sarkain téglalizénákkal, vakolt homlokzatain téglapárkányos szegmensíves ablakokkal, illetve befalazott ajtóval. Az épületen fogazott téglapárkány fut körül, sátortetejének csúcsán léclamellás falú tonynyocska található. Az épülethez alacsonyabb kőfalú toldalék csatlakozik. Jelenleg WC.
Épült Hubert József tervei szerint 1908-ban.

Ihász u. 32. - lakóház.
[Térképen 20. számú épület.]
Kétemeletes, kontyolt nyeregtetős lakóépület, melynek tizenhét tengelyes főhomlokzata az Előd közre, egykor kéttengelyes oldalhomlokzata az Ihász utcára néz. A főhomlokzat sávozott földszintjén mélyített szalagkeretű ablakok nyílnak, a saroklizénák szintén sávozottak. Az első és második emeleten könyöklőpárkányos, felső harmada körül pálcatagozatos szemöldökpárkányú (romantikus tört vimperga?) ablakok találhatóak. A szintek között profilozott övpárkányok futnak. Az épület külső folyosós udvari homlokzatát két lépcsőtorony harmadolja. Az Ihász utcai homlokzathoz pillérekkel négyfelé szakaszolt téglafal csatlakozik, melyen az udvarba vezető kapu nyílik.
Épült Hubert és Móry tervei szerint 1893-ban. Sorg Antal 1922-ben kisebb átalakításokat végzett a belsőben.

Vasbeton malátaszárító.
[Térképen 21. számú épület.]
Ötemeletes, vasbeton épület. Homlokzatát változatos tömegalakítás jellemzi. A homlokzatot vasbeton lizénák tagolják, melyek közeiben egybefüggő, sík falfelületek találhatóak, melyeket csak néhol törnek meg a szabályos rendben sorakozó ablakok. Az épület ötödik emelete szegmensíves záradékú vasvázas ablakokkal megnyitott mezzaninszint. Az épület délnyugati vége két szakasznyi szélességben tagolatlan. Az épület északkeleti vége toronyszerűek ki van emelve és falazata kettes és hármas ablakcsoportokkal van áttörve. Az északkeleti rövid oldalon és az udvar felé beforduló rövid szakaszon sarkán átlósan leszelt formájú, vasbetonvázas és vasbeton borítású védőtető található, mely alatt a vagonok kirakodását megkönnyítő rámpa húzódik. A rámpáról kétszárnyú, felülvilágítós ajtók nyílnak a belsőbe. Az épület hatemeletes sarokrészén sarkain gömbökkel díszített nyolcszögletes alaprajzú vasbetonvázas lőállás található. Az épület belsejében vasbeton szerkezetű maláta- és árpaszállító és -raktározó rendszer található.
Épült a Porr A. vasbeton vállalat Bt. tervezésében és kivitelezésében, 1914. májusában.

Központi gépház és kazánház.
[Térképen 22. számú épület.]
Változatos tömegalakítású, egyemeletes épület kétemeletes toronnyal. Elsőként a tornyos épületrész épült fel. A torony homlokzatai az első emeletig két-, a második emeleten az út felől három-, oldalhomlokzatán négytengelyesek. A torony sarkait téglapilaszterek fogják át, szintjeit gazdagon profilozott, a sarkokon golyvázódó párkányok választják el egymástól. A saroklizénákat a födémek magasságában kovácsoltvas vonóvasak díszítik. A homlokzatokat tagoló kapcsolt vakablakok félköríves záradékúak, zár- és vállköves szemöldökpárkányuk téglából készült. A tornyot palával fedett kontyolt sisak fedte, melyet az utóbbi öt-hat évben szinte teljesen szétvertek. A toronyhoz délnyugat felől csatlakozó egyemeltes, téglaarchitekturás részhez épült hozzá 1911-ben a kazán- és gépház újabb csarnoka. A téglalizénákkal és téglakeretes tükrökkel tagolt homlokzat földszintjén nagyméretű vasvázas ablakok nyílnak, melyek közül a rövidebb oldal két ablaka szélesebb, és szegmensívvel záródó. Az ablakok fölötti sávban geometrikus tégladízsítés váltakozik vakolt falsávokkal. A rövid oldalak sarkai fölött szecessziós jellegű, téglaornamentikás oromzatok emelkednek. A toronyszakasz északkeleti végéhez azonos szélességben egy kéttengelyes, szintén téglasávokkal tagolt vakolt homlokzatú szakasz épült. A hattengelyes hosszoldalon szegmensíves téglaszemöldökkel díszített vakablakok sorakoznak. A hosszoldal sarkai pillérszerű záródást kaptak, lapos timpanonú oromzatának közepén körablak nyílik. Az épületrészben vasbetonvázas malátaszállító szerkezet található.
A toronnyal rendelkező középső rész 1898 előtt (1894 ???) épült, valószínűleg Hubert József tervei szerint, a délnyugati csarnokrész Hubert tervei szerint készült 1911-ben, hozzá 1915-ben toldalék épült. Az északkeleti rész feltehetően szintén Hubert munkája és 1915 körül épült. Az épület nagyobb átalakításon nem esett át.

Központi lakóház.
[Térképen 23. számú épület.]
Egyemeletes, téglány alaprajzú lakóház lapos nyeregtetővel. A lakóház oromfalainak sarkain és csúcsán pillérszerű tömbök találhatóak; az oromfalak szélei profilozott kialakítsúak. Az épület nyílászárói feltehetőelg részben eredetiek, részben a századfordulón újabbakra cserélték őket. Az épület egyik hosszoldala előtt a földszinten lapostetős toldaléképület található, melynek tetején az emeleti helyiségekből elérhető terasz van. Az épület közelében áll egy ma már igen ritkának tekinthető historizáló vas villanyoszlop.
Tervezte Feszl Frigyes 1863-ban.

Lakóház, Ihász u.
[Térképen 24. számú épület.]
Egyemeletes, három téglány alakú szakaszból összeépült hosszú épület, melyet lapos nyeregtető fed. Az épület oromfala széles sávval van keretelve. Az építmény néhány ablaka kosáríves záradékú, és 1860 körüli keletkezésre utal. A többi nyílászáró egyenes záradékú. A lábazatban szegmensíves záradékú pinceablakok nyílnak.Az épületet lapos nyeregtető fedi, melyet az épületszakaszoknak megfelelő tűzfalak osztanak szakaszokra.
Tervezte Feszl Frigyes 1863-ban; bővítve 1901-ben Dura Tamás és Sorg Antal kivitelezésében, 1906-ban pedig Hubert József tervei alapján.

Tűzőrség épülete.
[Térképen 25. számú épület.]
Téglány alakú földszintes, nyeregtetős épület. Udvar felé tekintő hosszoldalán garázsajtók nyílnak; az épület nyílásainak egy része át van alakítva. Udvar felőli homlokzatának közepén, a párkány alatt téglakeretben "TŰZŐRSÉG" felirat maradványa látható.
Épült 1914 körül, feltehetőleg Hubert József tervei alapján.

Egykori lakóház(?) - Ihász u. 26.
[Térképen 26. számú épület.]
Földszintes, utcavonalban álló, kilenctengelyes épület a hatodik-hetedik tengelyben oromzatos rizalittal. Az épület téglabetétes homlokzatán manierista jellegű neo-reneszánsz vakolatkeretelésű ablakok nyílnak. A homlokzat és a rizalit sarkain vakolt gyémántkváderes armírozás található. A rizalit oromzatában lévő ikerablak szemöldökpárkánya fölött vakolt címerpajzsos oromzat van. Az épület rövid homlokzatai a főhomlokzat egyszerűbb változatai. A változatos tömegű tető cseréppel van fedve.
Feltehetőleg Hubert József tervei szerint épült az 1898-ban emelt, mára elpusztult historizáló nyaralóépülettel egy időben.

Pincerendszer.
[27. sorszámú objektum; a térképen nincs jelölve.]
A pincerendszer részben a Kőbánya területén az 1890-es évekig folyó kőbányászat során alakult ki, részben a sörgyár bővítette azt saját igényeinek megfelelően. Kőbánya városrész alatt kb. 33 kilométernyi, 220.000 négyzetméternyi pincerendszer húzódik, mely 6 - 30 méteres mélységben található. A pincerendszer részben fel van mérve. Amennyiben a területen védett műemlékek lesznek, úgy nyilván a sörgyár alatti pincerendszer is örökségvédelmi felügyelet alá kerül, ám a műemlékjegyzékben ezt nevesíteni kell.

A Havas-villa és a Dreher-villa egykori kertje; jelenleg Csajkovszkij-park.
[A térképen 28. számmal jelölt objektum.]
A Halom utca - Martinovics tér - Kápolna utca - Kápolna tér és az Ihász utca, valamint a gyár egykori telkei által körülzárt park. Egykor a gyár területén még meglévő, Dura Tamás kivitelezésében 1895-ben készült téglafal fogta körül a területet, melyet az államosítás és közparkká silányítás után nagyrészt lebontottak. A parkban állt az 1898-ban Hubert József tervei szerint épült, és mára eltűnt historizáló Dreher-villa. A angolkert jellegű parkban, melyről fényképek és grafikai ábrázolások is fennmaradtak, szecessziós vonalvezetésű úthálózat és lazán, ritkán ültetett fák és bokrok voltak egykoron.
A feltehetőleg az 1880-90-es években létrehozott park születésének pontos ideje és tervezője ma nem ismert.

Védésre nem kerülő építmények:

Tojásporító - korábban főzőház.
[Térképen 29. számú épület. A felső teleprészen áll.]
Ötemeletes, manzárdtetős, vasbetonvázas épület. A épület homlokzatait viszonylag szabályos rendben kereteletlen ablakok tagolják. Északkeleti homlokzatán az első és második emeleti ablakok kiemelkedő falsávba metsződnek. Az épület két rövid végéhez egy-egy felvonótorony csatlakozik.
Épült 1930(?)-ban Obrist Vilmos tervei szerint; 1937-ben és 1943-ban belső átalakításon esett át.

Csokoládégyár.
[Térképen 30. számú épületek. A felső teleprészen állnak.]
Egyemeletes gyárépületek. A régebbi rész homlokzatait téglapilaszterek osztják szakaszokra, melyek közeiben szintenként egy-egy szegmensíves záradékú ablak nyílik. A földszintiek szegmensíves téglaszemöldökkel, az emeletiek a téglapárkányzatba metsződő záradékkal kerültek kialakításra. A mellette álló és vele részben összeépített egyemeletes gyárépület modern stílusú. Homlokzatának tagolását ablakai adják. A mellette álló másik, elkülönülő tömegű, magas és széles ablakkokkal áttört homlokzatú épület a hozzá csatlakozó téglakéménnyel szintén modern, a két világháború között emelt épület.
Az együttes több szakaszban épült. A téglaarchitekturás épület az 1910-20-as évek körül, de mindenkép 1911 után készült. A modern épületek Obrist Vilmos tervei alapján, részben 1942-ben épültek.

Trafóház.
[Térképen 31. számmal jelölt épület. Az alsó teleprészhez kapcsolódó Csajkovszkij-parkban áll.]
Téglány alaprajzú, téglából készült, két szint magasságú, ablaktalan épület. Az épület utcai hosszoldalán két szintnyi homlokzatot imitáló téglaarchitektura látható. Az épület téglafalát kívülről szürkéskék festés fedi.
Épült 1920-ban Sorg Antal kivitelezésében.
állapot leírása:
Az épületek műszaki állapota kifogástalannak tekinthető. Mai külső képük ugyan elhanyagolt (pl. felázott vakolt falfelületek), ám ez csupán abból ered, hogy némely épületet évtizedek óta nem használnak. Az épületek egy részét fémtolvajok rongálták egy ideig, ám az épületek őrzésének megerősítésével már ez sem jelent problémát.

Állapotjelentések

2013.04.24 16:50 piroska állapot: 3 - pont: 1

Az épületegyüttes az önkormányzat tulajdona. Az épületek állapota vegyes: van ahol állagmegóvás történt. De a Stalkert nyugodtan le lehet forgatni itt.
A környezet rendezetlen. Nagyon sok pénz és közmunka kellene ide.
Az erőtelepnek épült épület 1920 után malátaszárító, zsákraktár, majd számítóközpont volt ( lyukkártyás korszak).
A sörhűtő épületében lapos tálakban hűtötték le a sört (a léhűtők).

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Havas-villa (0.191 km)
Conti-kápolna (0.203 km)