azonosító:

2367

törzsszám:

692

szélesség (lat):

N 46° 10,936'

hosszúság (lon):

E 19° 32,072'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Lakóépület

eredeti főtípus:

kastély

jelenlegi kategória:

Középület

jelenlegi főtípus:

egészségügyi és szociális épület

jelenlegi típus:

szociális otthon

megye:

Bács-Kiskun

helység:

cím:

helyrajzi szám:

0290/20, 0290/15

település KSH kódja:

28486

földhivatal:

Kiskunhalas Körzeti Földhivatal

állapot:

Kielégítő

rövid leírás:

A Tompától Szabadkára vezető út mentén, egykor Szabadkához tartozó puszta területén álló kastély, melyhez a Szent Anna-templom (trsz.: 6828) kapcsolódik. Szabadon álló, U alaprajzú épület, földszintes, nyeregtetős, pártázatos oldalszárnyakkal, emeletes, támpilléres, pártázatos sarokbástyákkal, azokhoz földszintes nyaktaggal csatlakozó emeletes, nyeregtetős, lépcsős oromzatú, pártázatos középső szárnnyal. A középső szárny D-i homlokzata előtt néhány lépcsőfok magas, nyitott terasz. A főbejárat tengelye fölött a pártázatból díszes, lépcsős-fiatornyos oromzat emelkedik ki, benne az építtető címere és jelmondata. Az egyik udvari homlokzaton kútház, alatta nagyméretű, faragot kútépítmény, vele szemben befalazott kocsiáthajtó, melynek párja a külső homlokzaton található. Az U két szára egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, a helyiségek síkmennyezetesek, átalakítva. Nyílászárók, jórészt 19. század második fele. A középszárnyban boltozott, oszlopos lépcsőház. Építtette korábbi, valószínűleg 18. század végi épület felhasználásával báró Redl Béla, 1861-1863-ban (építészek: Gerster Károly és Kauser Lipót). Az egykori kastélypark területén: gloriett, volt garázs és parádés istálló, búzatároló, valamint a bejáratnál portaépület. A gloriett kivételével mindegyik erősen átalakítva.

külső leírás:

A Tompáról Szabadkára vezető út Ny-i oldalán, a Bárómajornak nevezett külterületen álló kastély, melyhez a külön törzsszámon (6828) védett templom kapcsolódik. Parkjában gloriette, volt garázs, parádés istálló, búzatároló, valamint a bejáratnál portaépület áll; a gloriette kivételével mind erősen átalakítva.
Az épület szabadon álló, U alaprajzú. Az épületszárnyak földszintesek; az U szárait összekötő szárny közepén egy tengellyel szélesebb és egy szinttel magasabb (emeletes) épületrész emelkedik, előtte néhány lépcső magasságban terasz; az épület három sarkán pedig szintén emeletes bástyák, támpillérekkel. A negyedik, É-i bástya helyén áll a már említett templom. A szárnyak nyeregtetősek, cserép héjazattal, a tornyok lapos(?) tetője fémlemezzel (?) borított.
Az épületen lábazat és pártázatos főpárkány fut körbe, az oromfalak (ahol vannak)szintén lépcsőzetes-pártázatosak. Az emeletes épületrészeket a földszintes szárnyak főpárkányának magasságában osztópárkány tagolja.
Az U szárait összekötő szárny öt tengelyes, a középső tengely kis kiülésű rizalitban. Fölötte a főpárkányról lépcsőzetes oromdísz emelkedik, konzolos toronypárokkal és kúszóleveles középső toronysisakkal; az orommezőben címer, hétágú koronával és iratszalagon latin jelmondattal (ld. alább). Ebben a tengelyben nyílik a kerti főbejárata: gazdag pálcatagos keretben Tudor-íves nyílás, melyet szintén pálcatagos keretelésű téglalap foglal be, a fennmaradó ívmezőkben címer- és növényi díszítéssel; ajtószárnyai eredetiek. Az ablakok egyenes záródásúak, könyöklőpárkánnyal; szalagkeretük a vállvonal magasságából, vízszintesről indul, az ablakzáródás vonalát követi.
Hasonlóak az ablakok ennek az épületrésznek az átellenes, udvari homlokzatán, a szárnyak külső homlokzatain és a tornyokon, kivéve a kertre néző homlokzatukat; ott csúcsíves hármas-, ill. kettős ikerablakok vannak, a főpárkány fölött a központi épületrészéhez hasonló, de egyszerűbb oromdísszel.A Ny-i szárny külső és belső (udvari) homlokzatán egymással átellenben egy-egy bejárat nyílik; eredetileg egy átmenő nyílás két oldala. Mindkettő néhány lépcsőfok magas; a külső boglyaíves, kőkeretes, de be van falazva és egy kis, újabba ajtó van benne; az udvari szegmentíves nyílású volt, fölötte oromzattal, most a másikhoz hasonlóan át van alakítva.
Az udvari homlokzatokat csúcsíves ikerablakok tagolják, a befoglaló ívmezőben mérműves tárcsával, a széleken és a két nyílás között fél-, ill. negyedoszlopokkal. Az ikerablakokat egymástól faloszlopok választják el; fölöttük széles kihajló párkány, alattuk könyöklőpárkány. A K-i homlokzat É-i részén kútház, Tudor-íves nyílásokkal, benne benne tornyos-delfines kútépítmény.
A parkban álló építmények közül a gloriette, a garázs és a parádés istálló tartozhatott eredetileg is a kastélyhoz. Az istálló téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, cserép héjazattal. Földszintes, de tetőtere még két szintes; alul voltak a lovak, a padláson meg a zabraktár. Oromfalán még megvannak az eredeti kőkeretes nyílások. Közelében, rá merőleges hossztengellyel áll a garázs; két (egy alacsonyabb és egy magasabb) részből álló épület, nyeregtetőkkel, cserép fedéssel. A magasabbik rész homlokzatai vakolatkváderes kialakításúak. Ez az épület is át van alakítva.
A gloriette távolabb, a kastély középtengelyének vonalában, magaslaton áll. Görögkereszt alaprajzú, négy oldalán oszlopos-timpanonos portikuszokkal ellátott építmény. A kastély felőli portikusz homlokzatán felirat (ld. alább).

állapot leírása:

Alulról vizesedik. 1997.