Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus templom és Nepomuki Szent János-szobor

azonosító:
3187
törzsszám:
1008
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
megye:
Borsod-Abaúj-Zemplén
helység:
cím:
helyrajzi szám:
715
település KSH kódja:
8077
földhivatal:
Edelény Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
R.k. volt ferences templom, kora barokk, 17. sz. Oldalán a kolostor megmaradt folyosója. Berendezés: fő- és mellékoltárok, padok, rokokó, 1760. A karzatán festett stallum, barokk, 18. sz. Szószék, keresztelőkút, 1820 körül. A templomkertben Nepomuki

Állapotjelentések

2017.01.05 14:39 fehér állapot: 3 - pont: 26

Ehhez a jelentéshez 2 kép is bőven elegendő lett volna: egy a málló vakolatról, és egy másik a teljes állványzatról. Nekem azonban nagyon tetszett az állványzat szerkezete és barokk együtt. Volt egy sajátos hangulata a kihalt, hideg templomkertben.
Nem tudom, ebben az esetben mit értékeljek: a templom jelenlegi állapotát, vagy azt az eredményt, amit elvárhatunk a felújítás végén, ezért adtam közepest.
Az épület a képeken látható módon teljesen fel van állványozva, de valószínű, hogy csak a fagyok elmúlta után, tavasszal kezdik meg a munkát. Nem tudtam beszélni senkivel, de utánanéztem: a felújításra a "Katolikus Egyházközség Szendrő" az EGYH-EOR-16-0799 szám alatt bejegyzett a felújításra 6 400 000 forint támogatást kapott.
A templom története Szarvas Péter esperes-plébános 2005 évi kiadványának rövid vázlatos összegzésével (szó szerinti idézet):

"1635-ben épült az egykori ferences rendi kolostor és a hozzá tartozó zárdatemplom, melynek a tűzvész és a forradalom rongálásait kellett elszenvednie. A kolostor és a templom 1671-ben elnyeri a konvent titulust, ami annyit jelentett, hogy nagyobb létszámú közösség költözhetett ide. A templomot és a kolostort azonban ismét felgyújtották.
1674-ben a templomhoz külső támaszoszlopokat építettek. 1741-ben a Gróf Csáki István földbirtokos, Móré István várkapitány, a jólelkű hívek adományaiból, valamint a várban korábban működő jezsuitáknak adományozott ingatlanokból,- mely a ferencesek kezére került-, sikerült a templomot és a konventet felújítani, átépíteni és kibővíteni.
Jelentős kolostorrá nőtte ki magát, ahol komoly teológiai képzés is elkezdődött a ferences növendékek számára. A régi ferences könyvtár néhány korabeli könyve megmaradt számunkra. A rendház fénykorában 25-30 szerzetesnek is otthont adott.
A szentélyt nyugati irányban meghosszabbították, a tornyát pedig 1765-ben átalakították.
1766-tól van önálló plébánosa is a szendrői Római katolikus egyházközségnek. A ferences atyák 1789. november 18-án adták át véglegesen a templomot és a kolostort. Ennek előzménye volt, hogy II. József császár 1788-ban megszüntette a ferences rendet. Ezt követően a plébánia a rendházban muködött egészen 1808-ig, amikorra elkészült a jelenlegi paplak épülete és a papok ide költöztek át. Ma is ez az épület szolgálja a plébániai célokat.
Szendrő városa az utóbbi időben elveszítette jelentőségét. Egyházilag esperes székhely lett, amit a mai napig megőrzött. A templom egésze alatt kripta van, melyben 37 halott nyugszik.
A templomot barokk stílusban építették, melyre a főoltár és a mellékoltár fafaragásai is utalnak. A főoltár a XVIII. századból származik. A templom orgonáját a neves Országh cég készítette.
Európa egyik legnagyobb ferences temploma."

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.