Megújulásunk támogatója:  

Felsővárosi római katolikus plébániatemplom

azonosító:
3868
törzsszám:
1540
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
eredeti altípus:
r.k. plébániatemplom
megye:
Fejér
helység:
cím:
helyrajzi szám:
4091
település KSH kódja:
14827
földhivatal:
Székesfehérvár Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Felsővárosi r.k. templom, barokk eredetű. Átalakítva 1834-1840 között, majd a 19. sz. második felében.
külső leírás:
Jellege:
A Móri út kiteresedésének északi részén, szabadon álló, két déli homlokzati toronnyal, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel alakított, nagy méretű, barokk belsőjű, klasszicista és romantikus stílusú (neogótikus) részletformákat is mutató templomépület.
Külső:
Déli főhomlokzata alsó szintje három szakaszra osztott, melyek közül a középső kissé előrelép. E részt övpárkány osztja, kétrészes főpárkányú, kereszttel koronázott oromzat zárja, az oldalsó részeket lizénák keretezik, melyek fölött a párkány háromrészessé alakul. E párkány alsó vonala a középső rész oromzata alatt is végigfut.
A középső rész alján félkörzáródású, bélletes keretben, három, egyenes záródású, pálcatagos keretezésű, szemöldökgyámos kapu nyílik, orommezejük áttört relieffel díszített. A karzatszinten a három kapu vonalában három magas, félkörzáródása körül szalagdíszes ablak áll. Az oldalsó részek alsó szintjén kettő, emeletén egy félkörzáródású, keskeny, kisebb ablak nyílik.
A főpárkány fölött magas, lábazatos, háromrészes főpárkányú, középrizalitos attika következik. Középső részének szélén fugázott lizénák, közepén széles, keskeny, fekvő hasáb alakú faltükör. Az attika szélső részén két-két félkörzáródású, keskeny, kisebb ablak.
A nagy attika középső része fölött kisebb attika ül, rajta Szent Sebestyén 1966 után újra felhelyezett szobra. A szélső részeken emelkedik két torony. Magas lábazat fölött ión pilaszterek keretezik a toronytestet, tartják a háromrészes, fogrovatos, ión főpárkányt. Az órahelyes falsíkokat mélyített keretezésű, egyenes záródású, keskeny álló harangablakok törik át. A főpárkány fölött izgalmas vonalvezetésű sisak, kereszttel.
A homlokzat oldalt erőteljesen kiülő részén neogótikus, egyenes záródású, szemöldökgyámos ajtó, körablakkal.
A hajó külső fala lizénatagolásos, mely fölött a háromrészes főpárkány körbefut. A hajó falát nyugaton és keleten három-három félkörzáródású, magas, keretezetlen ablak töri át. Nyugaton sekrestye, keleten oratórium kapcsolódik a szentélyhez.
Cserépfedés.
Belső:
Az előcsarnokként megjelenő, kétszakaszos hevederes csehsüvegboltozattal fedett karzataljon át jutunk a templom hajójába. A karzatalj hevederei dór pilasztereken támaszkodnak, boltmezőik oldalfalait három kisebb, szegmensívekkel összekötött pilaszter osztja, felettük párkány fut.
A templom egyetlen hajója erőteljes kiülésű, kompozit falpilléreken támaszkodó, háromszakaszos hevederes csehsüvegboltozattal fedett, melyhez a karzat, illetve a diadalívvel elválasztott szentély hasonló boltozatú mezője járul.
A copf, kő szentélyrekesztővel elválasztott szentély oldalfala a pilaszterfejezetek magasságánál párkánnyal osztott, fölötte kosáríves ablak, alatta az oratórium szélén lapos kosáríves, mellvédes ablaka. A szentély hátsó falán Szt. Sebestyén mártíromságát ábrázoló, modern oltár áll modern falkép előtt. A főoltáron klasszicista templomépítmény, a szentségtartó fülke ajtaján neogótikus keretben imádkozó angyalok.
A diadalív nyugati oldala előtt copf szószék, angyalkák szobraival övezett kosarán relief, mely a szamáriai asszonnyal beszélgető Jézust, háttérben az élelemmel visszatérő apostolokat ábrázolja. A szószék hangvetőjén evangéliumot hirdető harsonás angyal.
A diadalív keleti oldalán barokk Nepomuki Szt. János-oltár, talán ennek egykori mensája szolgál ma szembemiséző oltárként.
A hajó három boltmezejének oldalfalai előtt oltár áll: a félkörzáródású oltárképek oldalán szobrok állnak. A szentélytől indulva a keleti fal első mezejében Keresztelő Szt. János képe mellett angyalok, a középső szakaszban Szt. Anna képe mellett Dávid és Simeon szobrai, a legutolsó szakaszban Szt. Mihály képe mellett Péter és Pál alakja látható. A képek a 19. század végén, az első talán a 19. század közepén készülhetett.
A nyugati oldalfal mentén a szentélyhez legközelebb eső oltár (19. század első felében készült) festményén a Keresztrefeszítés látható, mellette a Passió eszközeit tartó angyalok szobrai. A második mezőben Mária mennybevitele, férfi és női szent szobra közt, hátul Árpád-házi Szt. Erzsébet festménye, talán Szt. Katalin és Borbála szobrai között. Utóbbi festmény alkotója Steiner R., 1896-ban, s a középső kép is hasonló korú lehet.
A templom padjai igényes faragással díszítettek.
A boltozatokat díszítő freskók Bicskey Karle alkotásai 1960-64 közötti időből, a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázol.
A szentélyhez nyugaton kapcsolódó sekrestye fiókos teknőboltozatos, benne későbarokk fiókos szekrény.
A szentélyhez keletről kapcsolódó oratóriumban őrzik a korábban használt, későbarokk, fa gyóntatófülkéket. Egyiknek belső falán hiányos felirat: "Készült Grósz Mátyás úr / műhelyében, tsinálta Rékom / rom születés N. Lázár Ján / ANNO 1826 AUGUSZTUS / 30."

Állapotjelentések

2010.10.07 12:39 Patikus állapot: 4 - pont: 4

A nagy templom homlokzata megfelelő, de az oldal egyes részein sok vakolat sérülés látható.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.