Megújulásunk támogatója:  

Belvárosi római katolikus templom

azonosító:
530
törzsszám:
15396
szélesség (lat):
N 47° 29,525'
hosszúság (lon):
E 19° 3,112'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
eredeti altípus:
r.k. plébániatemplom
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
24311
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
rövid leírás:
R.k. templom, (Belvárosi templom). Román, 12. sz.; gótikus 15. sz.; barokk, 18. sz. Barokk átépítés: Paur György, 1725-1739.
:
Szabadon álló, keletelt, kéttornyú barokk templom, román és törökkori részletekkel, gótikus szentéllyel.
A keletelt templom, toronypárral közrefogott, nyugati oldali barokk bejárati tömbjéhez az épület barokk középső része csatlakozik. Ez utóbbi a keleti oldali gótikus szentélyrészben folytatódik. Az épület valamennyi barokk ablaka tagozatos, füles keretezésű és szegmensíves záródású. A gótikus épületrész ablakai ellenben többszörösen tagozott keretezésűek, csúcsíves záródásúak és eltérő kialakítású mérműveket foglalnak magukban. Valamennyi támpillér több részes. A barokk épületrészhez csatlakozó támpilléreket egyszerű ferde kőlapok fedik le, a gótikus részek hasonló épületszerkezeteit eltérő megoldású fiatornyok terhelik. Az épület lábazata kőből készült. A barokk épületrészek falsíkjai vakoltak, a gótikus rész fala kváderkövekből épült föl. A barokk korban épült falakban vakolatlan kő falfelületek jelzik a korábban épült falrészleteket. Az 1-3-1 ablaktengely osztású bejárati tömb két oldalán egy-egy torony áll. Közöttük helyezkedik el a három tengelyes bejárati rizalit. E rizalitot három részes, golyvákkal tagolt főpárkány zárja le és szélein egy-egy, középen kettőzött ión fejezetű pilaszter tagolja. A szélső pilaszterekhez kívül még egy-egy negyed-pilaszter csatlakozik. A főpárkány nem illeszkedik az épület barokk részének párkányzatosztásához. A korinthuszi pilaszterpárral közrefogott, tago
zatos keretezésű, félköríves záródású főbejárat felett, középen megszakított, kifelé íves párkányzatban Szentháromság szoborcsoport látható. A két szélső párkányszakaszon egy-egy angyal ül, közöttük, puttófejes felhőgomolyagban az Atya, a Fiú kereszttel - és a Szentlélek ábrázolása látható. A szobrot Hörger Antal alkotta. A kapuban négyzetes keretezett mezőkkel díszített tölgyfa kapuszárnyak helyezkednek el. A kapu melletti ablaktengelyekben egy-egy kagylóbélletes negyed gömblezárású szoborfülkét alakítottak ki. A kapu és a fülkék felett egy-egy, - középen szélesebb -, zárókődíszes ablak kapott helyet, tört-szegmensíves szemöldökpárkányok alatt. Az említett homlokzati elemek könyöklőpárkányokra ülnek. A főpárkány felett, a középső mezőben magas, három részes párkányzatra ültetett timpanonnal lezárt és pilaszterpárokkal közrefogott oromzatban, szegmensíves szemöldökpárkány alá vont nagyméretű vaknyílás látható. Az oromzatot két oldalt, a szélső mezők feletti attikafalakon nyugvó voluták fogják közre. Az oromzat csúcsán kovácsoltvas kereszt áll. A két torony földszintje, első és második emelete fölött egyforma kért részes osztópárkány kapott helyet és három részes főpárkány zárja le. A tornyok nyugati és északi, illetve déli külső oldali sarkait támpillérek erősítik. Az északi torony északi támpillérein gótikus párkányok láthatók. Az első és második emeleti homlokzati felületeket lizénák keretezik. A harmadik emeleten korinthuszi fejezetű pilaszterpárok fogják közre oldalanként a falsíkokat. Az északi torony északi oldalának földszintjén, kváderkő lábazatra ültetett csúcsíves, mérműves ablak látható. Hasonló ablak helyezkedik el a déli torony déli oldalán is, de eltérő kialakításban és teljes magasságában kő falfelületbe helyezve. A tornyok nyugati oldalának földszintjén egy-egy füles, tagozatos keretezésű, zárókődíszes alacsony ajtót képeztek ki, amelyek közül az északi torony aljában látható ajtó befalazott állapotban van, a déli torony ajtaját ellenben fa ajtószárnnyal látták el. A tornyok első emeletén a nyugati és az északi, illetve a déli külső oldalon; a második emeleten az említettek mellett a keleti oldalakon is nagyméretű, zárókődíszes barokk ablaknyílásokat képeztek ki. A tornyok mind a négy oldalon kialakított, harmadik emeleti ablakok felett szegmensíves szemöldökpárkányok kaptak helyet. Mellvédjeikbe fekvőtéglány alakú falmezőket illesztettek. A tornyok négyzet alakú, kettős íves réz sisakjait oldalanként övpárkányba illesztett tárcsadíszek ékesítik. Felettük zsalus nyílásokkal ellátott lanternák állnak, amelyeket az alsó sisakokat utánzó, - kisebb - sisakok zárnak le. A toronycsúcsokon egy-egy gömbre ültetett kereszt látható. A bazilikális elrendezésű barokk templomhajó mindkét oldalán, a templomhajón öt-öt támpillér között, négy-négy, szegmensíves szemöldökpárkány alá vont zárókődíszes, barokk ablakot alakítottak ki, amelyek az oldalhajók tetejének indításaira ülnek. A templomhajóhoz oldalt alacsonyabb tér-sorok csatlakoznak. E mellékterek északi oldali homlokzatán, támpillérek között, - kelet felől nézve - három nagyobb és egy kisebb barokk ablakot képeztek ki. Itt, a keletről számolt első és harmadik ablakot, kétosztatú gótikus ablaknyílásokba vágták bele: az ablakok és a mérművek indítása befalazott állapotban, a barokk falnyílások alatt és mellett látható. A második ablak alatt tagozatos-füles keretezésű, szegmensíves záródású, kettős zárókővel díszített kapu helyezkedik el, fa ajtószárnyakkal. A negyedik ablak alatt az északi gótikus kapu befalazott maradványai láthatók. E nagyméretű falnyílás eredetileg csúcsíves, körtetagos kőkeretétének felső részébe ül a barokk ablak. E nyílásba egyenes záródású, pálcatagokkal gazdagon díszített kő ajtókeretet helyeztek, amelynek bal oldali lábazata megmaradt. A kapu két oldalán álló támpillérek sarkain az egykori északi gótikus bejárati előcsarnok boltozatának lefaragott indításai láthatók. A nyugati oldali szélső támpillér és az északnyugati torony közötti keskeny falszakaszban a kripta állótéglány alakú bejáratának sima kőkeretében vas ajtó áll. A kőkeretet felül szakállas, egytagú párkány díszíti, amelyhez felül sima kőkeretes, koszorúval körülfont és felül koponyadíszes kerek vaknyílás csatlakozik. A barokk templomrész déli oldalán a templomhajón szintén négy barokk ablakot alakítottak ki, öt támpillér között. A déli oldali mellékterek homlokzatán a középső támpillér hiányzik. Itt állnak a nagyméretű, mérműves-liliomos szegélyű csúcsíves keretbe komponált, kettős gótikus déli kapu maradványai. A kettős kapu egyenes záródású nyílásai többszörös pálcatagos keretezésben helyezkedtek el. A kapu melletti támpillérek keleti, illetve nyugati, belső oldalain egy-egy szamárhátíves keretezésű ülőfülkét tártak fel. Ezen az oldalon, a szélső mezőkben egy-egy, - kettős osztatú gótikus ablakba belevágott - barokk ablak kapott helyet. A délnyugati torony melletti, keskenyebb mezőben, kvéderkő falazatban egyosztatú, mérműves, gótikus ablak maradt épen. A templom gótikus szentélyrésze négy tengelyes és a nyolcszög három oldalával záródik. Eme épületrész északi oldalán, a szentély teljes hosszában a sekrestye, déli oldalán a szentély nyugati szélső szakaszához a Jézus Szíve kápolna csatlakozik a szentélyhez. A sekrestye a főhajónál lényegesen alacsonyabb, lapos tetejű épület, - amelyből a szentély nyugati szélső szakaszában, a barokk rész melléktereinek fedésével azonos magasságú, ferde tetőrész ugrik ki. Az említett kápolna a szentély teljes magasságában elfoglal egy támpillérközi falmezőt. A szentély északi oldalán, a sekrestye fölött, nyugatról számított második és negyedik szakaszban kétosztatú, közöttük egyszerűbb csúcsíves ablak látható a sekrestye teteje felett. Mindhárom mérmüves ablakot a külső épületrész "vágja félbe". A sekrestye ferde tetőrésze feletti falszakaszban nincs ablaknyílás. A déli oldalon, a kápolnától nyugat felé egy kettős osztású, majd két egyosztatú csúcsíves, mérműves ablakot képeztek ki. Ezen ablakok a homlokzat teljes magasságában megmaradtak. A szentély záródásának ferde falszakaszaiban egy-egy kétosztatú, az előbbiekhez hasonló kialakítású ab
lak kapott helyet. Közöttük, a szentélyvégfalban, csúcsíves, kétosztatú mérműves ablak alatt, szoborfülkében Szent Flórian szobra áll, Hörger Antal műve. A félköríves záródású fülke alatt, íves kőkonzolpárra fektetett kőlapon felhőmotívumot faragtak ki. A fülke tagozatos keretezését is kötetlenül gomolygó puttódíszes felhődomborművek fekszenek rá. A puttók két oldalt a
SOLI DEO GLORIA
feliratú szalagot tartják. Középre sugaras Isten szeme motívumot helyeztek. A szent szobra korsóból vizet önt a lábánál álló égő házra. A sekrestye falát sima támpillérek tagoljak egyszerű kőmellvéd zárja le. Északi homlokzatában, a keleti szakaszban kétosztatú csúcsíves mérműves ablakot alakította ki. Mellette, kelet felé a homlokzatba kisméretű, tagozatos keretezésű gótikus ajtót vágtak, amelynek keretezését a felette kiképzett kis, csúcsíves ablak szakítja meg. E falszakaszban, ezen ablakról jobbra és balra még egy-egy, hasonló, ámde lejjebb záródó kis ablak kapott helyet. A kő kapukeretbe kovácsoltvas ajtót illesztettek. A sekrestye további két falszakaszában és az északi homlokzatban szakaszonként egy-egy, egyosztatú, csúcsíves, mérműves ablak helyezkedik el. A sekrestye északi falában az ablak felett, nagyobb méretű gótikus ablak indítása azonosítható. A nyolcszög három oldalával záródó déli oldali Jézus Szíve kápolna, támpillér nélküli és osztópárkánnyal tagolt tömbjéhez a keleti oldalon kerek lépcsőtorony csatlakozik. A kápolna déli és délkeleti oldalán alul alacsonyabb, felül magasabb csúcsíves, mérműves ablakokat alakítottak ki. A lépcsőtornyon három kis csúcsíves ablakot vágtak, amelyek közül az alsó ablak hegyesebb szögű.


Állapotjelentések

2014.12.04 10:42 carmin állapot: 5 - pont: 4

Szép állapotban van.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.