Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus templom

titulus:
Szent Márton püspök
azonosító:
5655
törzsszám:
2169
szélesség (lat):
N 47° 48,693'
hosszúság (lon):
E 20° 14,132'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
eredeti altípus:
r.k. plébániatemplom
jelenlegi kategória:
Szakrális építmény
jelenlegi főtípus:
templom
jelenlegi típus:
r.k. templom
jelenlegi altípus:
r.k. plébániatemplom
megye:
Heves
helység:
helyrajzi szám:
1/1
település KSH kódja:
20747
földhivatal:
Füzesabony Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Település központjában szabadon álló, egyhajós, keletelt templom 11. századi altemplommal, nyújtott, íves záródású szentéllyel, Ny-i oldalán 18. században épült homlokzati toronnyal, a hajó D-i oldalán a 15. század utolsó negyedéből származó kapuval. Szentélye a hajónál keskenyebb, É-i, illetve D-i oldalán kétszintes sekrestyeoratóriummal. Csehboltozatú hajó, csehboltozattal és félkupolával fedett szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Berendezés: 18-19. század. Az altemplom egy 11. századi, öthajós, centrális alaprajzú, mind a négy oldalán íves apszissal bővített korábbi épület megmaradt altemploma, a keresztirányú, széles hajóját kettéosztó oszlopsorral, eredeti boltozatrendszerével és a félköríves apszissal szemben kialakított sírkamrával. Falképek: román kori, 12. század második fele. A 12-13. század fordulója táján, a hajót részben elbontották és a két szélső oszlopsor közeit befalazva, háromhajóssá alakították. A templomot 1744-1745 között átépítették. Az elbontott 11. századi falmaradványok feltárása és bemutatása, a hajófalak középkori részeinek letisztítása, valamint az elbontott középpillérek részleges rekonstrukciója a két világháború (építész: Lux Kálmán), illetve 1975-1984 között történt (építész: Erdei Ferenc).
külső leírás:
Szabadon álló egyhajós, falusi templom, 12-13. század fordulójáról származó részletekkel, homlokzata előtt barokk toronnyal, a hajónál keskenyebb, szegmentíves záródású barokk szentéllyel.
Előzménye kulcsfontosságú, centrális preromán templom, melynek jelentős átalakításával jött létre. Ez 20 m-es oldalhosszúságú négyzet alaprajzú épület volt, minden oldalán félköríves apszissal bővítve. Térszerkezete háromrétegű volt; négyezeti pillérek övezték középső terét, oldalanként további újabb négy-négy újabb pillér jelölte ki közbülső és külső térhéját. (A templom nem öthajós!) Az épület oldalfalai apszisaikkal együtt kis magasságban, műemléki felfalazásban a ma használt templomon kívül láthatók. A keleti apszis és a templom keleti negyede alatt, haránt irányban elhelyezkedő altemplom áll, fölötte emelt szentéllyel. Az altemplomot harántirányú pillérsor osztja. (Nem hathajós!)
A templom titulusa a 14. századból: Szent Kereszt.
Az épület középkori falrészletei vakolatlanok, a barokk részeket vékony, a falszövetet még érzékeltető vakolat fedi.
Barokk részletek
A főhomlokzat előtt négyszöghasábos, hagymasisakkal fedett, tört kőből épített torony áll. Homlokoldalán emeletenként szegmentíves ablakok nyílnak. Harmadik emeletén oldalanként hasonló ablakok fölött órapárkány helyezkedik el. A nyugati homlokzat a torony két oldalán félköríves falfülkékkel tagolt. Fentebb, a körbeforduló főpárkány fölött íves féloromzatokkal kapcsolódik a toronyhoz.
A szentély a hajónál keskenyebb, félköríves záródású, kétszakaszos. Keleti ablaka kicsiny, álló ovális alakú, kőkertetes, befalazott nyílás. Ennek két oldalán szegmentíves, kőkeretes nagyobb ablakok nyílnak. A szentély hosszanti falait egy-egy alacsonyabb, félnyeregtetővel fedett, oratóriumos sekrestye kíséri. A szentélyfüggelékek K-i és oldalfalát egy-egy szegmentíves ablak töri át a földszinten és emeleten egyaránt. Kivételt képez az É-i sekrestye keleti oldala, itt ajtó kapott helyet.
Középkori részletek
A mai templom oldalfalai a 12-13. század fordulóján, 11. századi árkádok elfalazásával keletkeztek. Így bennük megfigyelhetők a 11. századi pillérek. Az É-i falon az első három pillér látható, két félköríves árkáddal és a Ny-i első és második pillérről induló harántheveder nyomával. A kváderes falazatban az árkádvállak fölött románkori félkörös ívsor maradványai, alattuk egy-egy szűk, félköríves résablak. A déli pillérek nem maradtak meg fejezetmagasságig. Itt csak egy kis félköríves, 12. század végi ablak figyelhető meg.
Az ÉNy-i szakaszba É-ról és Ny-ról egy-egy félköríves ajtó vezetett, a Ny-ihoz jóval magasabb padlónívó tartozik. (A 11. századi szinthez képest már a középkorban jelentős feltöltődés tapasztalható.) A D-i oldalon egyszerű, későgótikus, csúcsíves, profiláthatásos, elfalazott bejárat látható.
A hajó barokk ablakai alatt és részben közöttük elfalazott, félköríves, nagyméretű, későgótikus ablakok láthatók. Az altemplom É-i és D-i végének rekonstruált tömege síkfödémmel fedett. Ide kétoldalt lépcsők vezetnek fel. A templomtérbe az altemplom tetejéről D-en négyszöges, kőkeretes ajtó, északon szegmentíves bejárat vezetett. Az É-i oldalon látható a feltárt eredeti altemplom lejárat is.

Állapotjelentések

2018.07.05 10:28 fehér állapot: 5 - pont: 13

Látszólag nincs nagyobb romlás az épületen de az információk szerint vizesedik az épület, altemplomának szellőzése pedig megoldatlan. Az Egri Érsekség pályázati kiírásra vár.
Hiányolom, hogy kiemelt jelentősége ellenére nem árusítanak sem ismertetőt, sem az altemplomról kiváló minőségű képeket. Ott ugyanis a fényképezés tilos.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.