Kapucinus templom
Egyszerű, halványsárgára festett főhomlokzatán Eszterházy címerrel és oromvolutákkal díszített, vörösmészkő keretelésű kapu nyílik. Felette az egykori, mára már elpusztult falkép helyén színes mozaikból Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló kép látható, valószínűleg 1983-ból. Felette napóra. A kaputól jobbra vörösmészkő talapzaton ugyanebből az anyagból készült kereszt áll, rajta aranyozott corpus.
A homlokzat két oldalán egy-egy nagyobb négyszögű ablak látható, középen, feljebb egy, a kórust megvilágító kerek ablak nyílik. Az oromfalban két oldalt lóhere alakú kisebb ablakok láthatók.
A jobb oldali oldalhomlokzaton négyszögű ablak nyílik, majd a mellékkápolna és a sekrestye csatlakozik az épülethez.
A tetőben öt pislogó-ablak látható. A hajónál alacsonyabb, egyenes záródású szentély csatlakozásánál zsindelyezett huszártorony emelkedik.
Állapotjelentések
2012.08.01 13:00 Patikus állapot: 5 - pont: 10
Szinte hibátlan, nagyon szép, gondozott, jó állapotú templom.
Az 1740-es években épült, egyszerű homlokzatú huszártornyos épület pompás barokk belsőt rejt. A templom és rendház lakói a barna posztócsuhát viselő kapucinus atyák. Az egykori kapucinus rendház ma plébániaház.
. Az épületnek nincs harangtornya, ezért épült a Harangláb (amely óratorony is egyben) az Országgyűlés téren.
A kapucinusokat Eszterházy József hívta Tatára, még 1743-ban. Május 5-én tették le templomunk alapkövét, és ezen alkalommal beiktatták az új szerzeteseket is. A kettős ünnepen a győri kanonok körmenetet vezetett az új kolostor helyére, ahol magyar és német szónoklatok is elhangzottak. Jelen volt ifj. gróf Eszterházy József és neje. A gróf tudományokban és művészetekben jártas ember volt. Elhunyta után könyvtárát végrendelete szerint, a kapucinusok kapták meg.
A templom gyorsan elkészült, már 1746. július 27-én át is adták. Építője a komáromi Kuttner József építőmester, aki Fellner Jakab tanítványa volt. Külsejére a tudatosan vállalt szerénység jellemző. A templom külső falához a kapucinusok kőkeresztje van hozzáillesztve, mely 1743 óta már a harmadik. Az egyszerű külső pompás barokk belsőt rejt. Az egyhajós templom ékessége az egész oltárt kitöltő gazdag faragású főoltár, és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. Kompozíciójuk Josef Beckert bécsi szobrász tervei alapján Jácint testvér asztalos keze munkája. Carl Auerbach és Casper Reisner az alkotói a mellékoltárok képeinek, a főoltáré Müller Ferenc. Az 1890-ben készült képen Szent István a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, fia Szent Imre jelenlétében.
A II. világháború és az utána következő évtizedek nem kedveztek a templomnak. Sok tárgy tűnt el: miseruhák, gyetyatartók. A szembemiséző oltárt, az ambót, a szentélyben lévő székeket és a húsvéti gyertyatartót Cs. Kiss Ernő, tatai faragó művész készítette. Két legújabb ékessége a templomnak szintén Cs. Kiss Ernő keze munkáját dicséri: a mellékoltárok előtt látható Szent Erzsébet és Szent Imre szobrok. Ezek főtisztelendő Virágh János, az utolsó tatai kapucinus plébános kérésére készültek.
2007-től a Győri Egyházmegye papja – Szalai Gábor látja el az egyházközség lelkipásztori feladatait.
Forrás: utazz itthon.
