Megújulásunk támogatója:  

Vitány-vár

azonosító:
6494
törzsszám:
2643
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Rom
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
LAKÓÉPÜLET
eredeti főtípus:
vár
megye:
Komárom-Esztergom
helység:
cím:
helyrajzi szám:
017/5
település KSH kódja:
15282
földhivatal:
Tatabánya Körzeti Földhivatal
állapot:
Pusztuló
rövid leírás:
Vértessomló községtől K-re, a Vértes-hegység erdeiben, hegytetőn álló, szabálytalan alaprajzú vár. A szabálytalan ötszög alaprajzú belső várat két torony és a közöttük húzódó udvar alkotja. A több emeletes tornyok falai néhol még pártázatig állnak, rajtuk boltozatindítások és síkfödémek gerendafészkei látszanak. A nyílásokra már csak a fészkeik utalnak. A belsővárat falszoros veszi körbe, amelynek kapuja É felé nyílt. A várfalak tövében és tőlük kissé távolabb egy-egy árok húzódik körbe. Valószínűleg a Csák nemzetség trencséni ága építtette. Első említése idején, 1324-ben már királyi vár. 1440-ben a Rozgonyiak, 1448-ban az Újlakiak, majd 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egervári Lászlóhoz végül 1532-ben Héderváry Istvánhoz kerül. A törökök először 1529-ben foglalták el. Később többször is gazdát cserélt. 1598-ban felrobbantották, azóta rom. A 18. századtól az Esterházy család birtokában volt.
külső leírás:
A vár Vértessomló községtől keletre, a Vértes-hegység erdeiben, magas, meredek hegy csúcsán áll. A vár lapított ötszög alaprajzú. Északnyugati bástyájának alsó szintje romokkal temetett, tornyának északkeleti oldalán lent nagyméretű ablaknyílás, az ehhez kétoldalt csatlakozó falcsonkokon ablakok oldalának lenyomatai, káva- és boltindítás-maradványokkal. A torony következő szintjének sarkain magas, alaktalan falcsonkok; a torony szabálytalan négyszög alaprajza a behullott törmelék közt megfigyelhető. Délkeleti torony északkeleti oldalán két egymás fölött elhelyezkedő ablaknyílás, alsó ablaknyílás rézsűs kávája kivehető, erodálódott kőkeretének a könyöklőpárkány vonalában falba törött csonkjai láthatóak. Délkeleti torony délkeleti falának megmaradt északkeleti részén ablakszár lenyomata (ablaknyílás délnyugati része elpusztult). Délkeleti torony északnyugati (belső udvar felőli) falának jelenlegi alsó szintjén ablaknyílás; toronyfal tetején lőrések rongált maradványai. Délkeleti torony északnyugati (belső udvar felőli) falának belső oldalán gerendafészkek nyomai. Tornyok homlokoldalát összekötő falon szegmensíves kapunyílás felső, kb. egy méter magas része szabadon; kapu többi része törmelékkel borított. Tornyok homlokoldalát összekötő északkeleti egyenes falon járószint, valamint lőrések rongált maradványai. Északnyugati torony délnyugati és délkeleti torony délnyugati falából induló, lapos szögben egymáshoz csatlakozó falak. Északnyugati torony felőli szakaszon az udvar felé húzódó haránt irányú keskeny támfal omladékból kilátszó felső éle látható. Tornyok egymás felé néző falai, az őket összekötő, a kapunyílást tartalmazó egyenes fal, és a tornyok hátsó síkjaiból kiinduló, laposszögben találkozó falak hozzávetőlegesen szabályos ötszögű belső udvart alkotnak. Tornyoktól és a köztük lévő belső udvartól néhány méterre a belső vár formáját követő, szabálytalan ötszög alakú külső falgyűrű, néhol ép külső falsíkkal. Külső falgyűrű délnyugati szakaszán járószint és lőrések maradványai. Északnyugati torony északi sarkához csatlakozó falon nyílás; külső síkja előtt keresztirányú gerendafészek-nyomok. A külső falgyűrű közvetlen közelében, valamint attól kb. húsz méterrel lejjebb földsáncok nyomai. A vártól délkeletre, a várhegy laposan elnyúló délkeleti nyúlványán további sáncnyomok
állapot leírása:
Rohamosan pusztul. Északnyugati bástyájának falkoronáig álló északkeleti oldala 1996 és 2002 között leomlott. Védelme megoldatlan; a környékbeliek ma is kőbányaként használják.

Állapotjelentések

2017.08.23 10:16 klo állapot: 3 - pont: 38

A feltöltés eltávolítása egyre magasabb falakat eredményez, ugyanakkor ezek állapota helyenként siralmas. A torony, illetve a túloldali fal is azonnali megerősítést kívánna.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.