Megújulásunk támogatója:  

Ferences kolostor

azonosító:
6811
törzsszám:
5930
szélesség (lat):
N 48° 4,957'
hosszúság (lon):
E 19° 31,082'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
kolostor
megye:
Nógrád
helység:
helyrajzi szám:
107/1
település KSH kódja:
6628
földhivatal:
Balassagyarmat Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
A ferences templom (trsz.: 5929) É-i oldalához kapcsolódó, négy épületszárnyból álló, belsőudvaros, emeletes kolostorépület, nyeregtetővel, utólag beépített tetőtérrel. ÉNy-i sarkán kiugró épületrészek, lekontyolt nyeregtetővel. É-i szárnyához, U alakban, újabb, nyereg- illetve félnyeregtetővel fedett, részben nyitott épületszárny kapcsolódik. Külső bejáratai a K- és a Ny-i szárnyon, valamint az É-i kiugró épületrészben, a belsők, a templom É-i oldaláról. Esővédővel ellátott Ny-i kapuja fölött a falra festett püspöki címer. É-i és K-i udvari homlokzata földszintjén kosáríves, beüvegezett árkádsor. Helyiségei keresztboltozatosak. Berendezés: a Ny-i szárnyban található refektóriumában barokk faburkolat, 1735 körül (Oszler Liborius); ajtószárnyak: 1688 és 1735 körül (Spiegel Márton, Oszler Liborius). Orgonaház: 1763 (Spiegel fráter ?). Középkori alapok és felmenő falak felhasználásával épült. 1990-es évekbeli kutatása eredményeképpen állították helyre az udvari homlokzatok árkádsorait, valamint K-i szárnya külső homlokzata előtt feltárták egy kápolna poligonális szentélyzáródását. Építtette Szécsényi Tamás 1332 után. A kolostor 1456-ban egy huszita támadásban megsérült. 1466-ban Guti Ország Mihály segítségével újjáépítették. 1544-1610 és 1663-1683 között, az ismétlődő török megszállás idején, a ferencesek elhagyták a várost. 1593-1610 között a protestánsok birtokolták az épületet. 1694-1742-ben több szakaszban újjáépítették és kibővítették. Ny-i szárny: 1734 (építész: Bauer Kristóf).

Állapotjelentések

2010.08.18 14:25 zsalaber állapot: 5 - pont: 5

Teljesen felújított állapotú. Környezete is rendezett. A ma is működő ferences rendház büszkesége a Rákóczi-szoba: A hagyomány szerint ebben a teremben aludt az 1705-ös országgyűlés során II. Rákóczi Ferenc. Valójában a fejedelem, mint azt emlékirataiban is írja, a Borjúpáston lévő sátrában lakott, de gyakran feljárt a kolostorba, ahol gyermekkori nevelője, Bárkányi János volt akkor a házfőnök (gvardián).

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.