Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus templom

azonosító:
6931
törzsszám:
6932
szélesség (lat):
N 47° 27,691'
hosszúság (lon):
E 18° 57,768'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
megye:
Pest
helység:
cím:
helyrajzi szám:
1
település KSH kódja:
23278
földhivatal:
Budakörnyéki Földhivatal
rövid leírás:
R.k. templom, barokk, 1744-1751. Feltehetőleg Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervezték. Bővítve és átépítve 1802-ben, Losch János és Bonnier Mátyás közreműködésével. Berendezés: főoltár, szószék, barokk, orgonaház, rokokó; padok empire; 18-19.

Állapotjelentések

2010.03.27 06:40 QnJ állapot: 5 - pont: 4

" A római katolikus templom Budaörs városának legbecsesebb műemléke, védőszentje Nepomuki Szent János. A története ezer éven ível át, s a 970-es évektől megegyezik Budaörs történetével. A mai napig egy 1243-ból származó, IV. Béla király által kiadott oklevél az első hiteles dokumentum, amely bizonyítja a falu és a templom létezését. A kutatások eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a Budaörs az írott emlékeknél is régebben már lakott templomos település volt.
A budaörsi templom építése
A jelenleg is álló templom építését a németek betelepítése után 1738-ban kezdték meg. 1744-ben önálló plébániája lett a községnek. Az első plébános Helmár János volt, aki 1745. december 21-én felszentelte a még épülő templomot. Az építés 1752-ig tartott. A terveket minden bizonnyal Mayerhoffer Ádám és Medhammer György építészek készítették. A templom azonban a népesség növekedésével kicsinek bizonyult, ezért területének bővítésére volt szükség. 1802 és 1810 között Lösch János tervei alapján átépítették a templomot, amely 1808. július 6-án lett felszentelve. A templom első festését 1828-ban végezték, ekkor a templom falait sokszínű, könnyed rajzolatokkal, levélfüzérekkel díszítették. Az 1830-as években villámcsapás érte a templomot, amely megrongálta a főoltárt.
A templom díszítettsége és berendezése
1846-ban készült el a templom Szent Sebestyén és Mária Magdolna mellékoltára. A templom barokk sisakos tornya 1844-ben épült. Homlokzatát copf vázák díszítik, a falfülkékben Páduai Szent Antal és a római szent katona, a tornyon, pedig Nepomuki Szent János kőszobrát helyezték el. 1933-ban a templomot ismét kifestették, ebben az évben kapta az Angster cég által készített orgonáját is. Három haranggal (Szeplőtelen fogantatás, Szent Mihály, Jézus Szíve) és egy 1852-es lélekharanggal rendelkezett. Nagyharangja, mely Szent István király nevét viselte, az 1938-ban dr. Aubermann Miklós plébános által meghirdetett gyűjtés eredményeként készült el, majd 1944-ban a háború során elpusztult.
1945-ben több belövés érte a templomot, de maradandó sérüléseket nem szenvedett.

A II. Vatikán Zsinat (1962-1965) rendelkezéseinek megfelelően készült el szembemiséző oltára, akkor több festményt és szobrot áthelyeztek illetve kicseréltek. A templom főoltára klasszicista felfogásban ábrázolja Krisztus golgotai kínhalálát. A szépen megmunkált barokkos stílusjegyekkel ellátott szószék oldalán horgonyt tartó angyalok és a lángoló szív látható, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szentély keresztelő kútja a 18. században készült barokkos stílusban. A mennyezet freskói Nepomuki Szent Jánost, Szent Domonkost, Krisztus mennybemenetelét és Mózest a kígyóval ábrázolják.
A templomkert emlékművei
A templom kertjében a gesztenyefák árnyékában állnak a első és második világháború budaörsi áldozatainak állított hősi emlékművek, valamint ott áll Pásztor János szobrászművész alkotása 1925-ből, amely a Krisztus karjába hanyatló katona. E mögé 1992 júniusában helyeztek ki egy ovális emléktáblát, a Halottaink emlékére feliratsort, 16 táblán 475 névvel, amely az elhurcoltak, elkergetettek és a II. világháborúban elhunytak emlékét őrzi. A táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásából készült el, mely Balassa György munkája.
A római katolikus templom kertjének egyik szegletében, közvetlenül a kerítés mögött áll Szent Vendel szobra, aki a házi állatok és a földművesek patrónusa, valamint a pestisbetegségek elleni védőszent is.
A templom legújabb emlékműve a 2009 októberében felszentelt Mindszenty József szobor, amely Babusa János szobrászművész alkotása.
Virágszőnyeg
Budaörs német ajkú katolikus lakosságának a még mindig élő ünnepi hagyománya az Úrnapi körmenet, a Virágszőnyeg. Az ünnepség alkalmából hajdanán az egész község virágszirmokba öltözött ma már a körmenet útvonala a római katolikus templom köré korlátozódott."

Forrás: Budaörsi Lexikon – Filipszky István és Grósz András

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Lakóépület (0.034 km)
Lakóépület (0.046 km)
Lakóépület (0.048 km)
Lakóépület (0.066 km)
Lakóház (0.083 km)
Lakóépület (0.097 km)
Lakóépület (0.099 km)
Lakóépület (0.144 km)
Lakóépület (0.195 km)
Ó-temető (0.203 km)