Megújulásunk támogatója:  

Földvár

azonosító:
8435
törzsszám:
6183
szélesség (lat):
N 48° 10,418'
hosszúság (lon):
E 21° 29,521'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
vár
megye:
Szabolcs-Szatmár-Bereg
helység:
cím:
helyrajzi szám:
1, 2, 4, 3, 5
település KSH kódja:
19169
földhivatal:
Nyíregyháza Megyei és Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Honfoglalás kori földvár, 9-10. sz.

Állapotjelentések

2011.10.29 13:59 ngabi állapot: 5 - pont: 8

A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelyét jelenthette Szabolcs település közelében a hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal elkészített, 337 x 225 x 387 méter háromszög alaprajzú földvár, amelynek területe 3,3 hektár volt. Az egységes magyar államot létrehozó István király idejében ez a vidék is a keresztény uralkodó hatalmába került, így benne tartotta székhelyét Szabolcs királyi vármegye ispáni tisztségviselője.
Többször is javítani kellett a védőműveit ért károsodásokat, mivel a 11. században újra és újra feldúlták vidékét a Kárpát-medencében betörő úz és kun törzsek. Legelső korabeli forrás vele kapcsolatban az 1092-es szabolcsi zsinatról emlékezik meg, amikor az Árpád-házi Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták II. Orbán pápa határozatait.
A középkori oklevelekből ismert a királyi vármegyék politikai felépítése. Élükön az uralkodó által kinevezett ispán állt. Beosztottai a várnagy, aki a várbeliek mindennapjait irányította, valamint a hadnagy, aki országos méretű hadjárat alkalmával vezette a fegyveres szolgálatra kötelezett szabad embereket, a várjobbágyokat. A hatalmi hierarchia legalsó részén a várat kiszolgáló, állattartással, földműveléssel, kisebb mértékben kézművességgel foglalkozó várnépek álltak, de a korai időszakban még létezett a rabszolgatartás intézménye is. Miután II. Endre király nagyrészt eladományozta a szabolcsi ispánság földjeit is, meggyengült a fegyveres szabadok tábora. Így az országra zúduló tatárjárás idején a mongol lovasseregek könnyűszerrel elfoglalták és lerombolták Szabolcs várát, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak magánföldesurai vették át a nemesi vármegye életében. Bár a vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját, amellyel a Kárpát-medencében egy erős, viharokkal dacoló Magyarországot hoztak létre.
információ: wikipedia.org
Szépen gondozott emlékhely.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.