Megújulásunk támogatója:  

Apponyi-kastély és parkja

azonosító:
8631
törzsszám:
4110
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
kastély
megye:
Tolna
helység:
helyrajzi szám:
6/5
település KSH kódja:
26055
földhivatal:
Tamási Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Főút mellett, kerítéssel körülvett tájképi parkban szabadon álló, négyzet alaprajzú, zárt udvaros, egyemeletes, részben alápincézett, nyereg-, illetve manzárdtetős kastély (hrsz.: 6/6). A kerítésben pillérek között kocsi- és egy-egy gyalogkapu nyílik, a kastély DNy-i homlokzata előtt kapusház. Közép- és sarokrizalitokkal tagolt homlokzatok, az ÉK-i és DNy-i homlokzatok Apponyi-címeres timpanonnal lezárt középrizalitján kőkeretes kapuk, a DK-i homlokzat előtt újabb terasz. A pincében fiókos donga- és keresztboltozat. A földszinten különböző típusú boltozatok; az emeleti folyosón fiókos donga, a helyiségek síkmennyezetesek, újabb stukkókkal. Fő- és melléklépcső vörös mészkő fokokkal. Az ÉK-i szárny Ny-i végében kétszintes, csehsüveg boltozatos kápolna; falképek és berendezés: 18. század vége, 19. század. Helyreállítva, falképek restaurálva: 1988-1990. Az oltárfalon fa feszületen a r. k. templomba (trsz.: 4112) átkerült korpusz (18. század második fele) bronz másolata. 18. és 19. századi nyílászárók. 1722-1733 között építtette a Hőgyészen 1722-től birtokos Claudius Florimond Mercy gróf. 1734-1767 között kisebb átalakítások. A hőgyészi uradalom 1773-tól az Apponyiak birtokában. Az épületet 1784-1788 között gróf Apponyi Antal György jelentős mértékben átépíttette. Ekkor alakították ki az új főbejáratot az ÉK-i homlokzaton, melyhez díszes lépcsőházat csatlakoztattak, és új kápolna épült. Feltehetően ekkor nyerték el a homlokzatok jelenlegi formájukat. Építőmester: Georg Karl Zillach (?). 1785-1786-ban készült el a barokk kert. 1789-re tájkert készült, tervező: Ambros Leihn. 1858-1859-ben felújítás Ybl Miklós vezetésével. 1890-ben udvari homlokzatokat átalakították, ekkor épült a DK-i szárny elé a lépcsőház és az É-i és Ny-i sarkok elé az íves zárterkély. A kastély 1940-ben leégett, ekkor pusztultak el az ebédlő stukkói, utána felújítva. 1988-1990-ben és 2002-ben felújítva, részben átalakítva (kastélyszálló). Építészet- és kerttörténeti kutatás: 2000. Parkjában: védett platán (hrsz.: 6/1); kör alaprajzú Vénusztemplom, homlokzati oszlopsorának gerendázatán fűzérdísszel, pilaszteres faltagolású belsejében falképekkel, copf, 1810 körül (hrsz.: 5); földbe vájt, boltozott körpince; újabb melléképület. 1927-1928-ban a Vénusz-templomba temették Apponyi Gézát és feleségét, maradványaik 1962-ben átkerültek a csicsói kápolnába (trsz.: 4111). A kastélytól ÉK-re ún. kiskastély (hrsz.: 6/5), 19. század: téglalap alaprajzú, emeletes, nyeregtetős épület, hosszanti oldalain nyereg-, illetve manzárdtetővel fedett középrizalitokkal, mellette újabb melléképületek.

Állapotjelentések

2012.02.24 11:33 ngabi állapot: 5 - pont: 11

A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála – igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban – Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.
Az eladást követően kezdődött a pusztulás, a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona volt. 1954-től nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére épült egy stílusidegen épület, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében elsatnyult, illetve össze-vissza nőtte be a parkot.
info: wikipedia
A Kastélyszálló jelenleg eladó!

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.