Megújulásunk támogatója:  

Apponyi-kastély és parkja

azonosító:
8631
törzsszám:
4110
szélesség (lat):
N 46° 29,898'
hosszúság (lon):
E 18° 25,060'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
kastély
megye:
Tolna
helység:
helyrajzi szám:
6/5
település KSH kódja:
26055
földhivatal:
Tamási Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Főút mellett, kerítéssel körülvett tájképi parkban szabadon álló, négyzet alaprajzú, zárt udvaros, egyemeletes, részben alápincézett, nyereg-, illetve manzárdtetős kastély (hrsz.: 6/6). A kerítésben pillérek között kocsi- és egy-egy gyalogkapu nyílik, a kastély DNy-i homlokzata előtt kapusház. Közép- és sarokrizalitokkal tagolt homlokzatok, az ÉK-i és DNy-i homlokzatok Apponyi-címeres timpanonnal lezárt középrizalitján kőkeretes kapuk, a DK-i homlokzat előtt újabb terasz. A pincében fiókos donga- és keresztboltozat. A földszinten különböző típusú boltozatok; az emeleti folyosón fiókos donga, a helyiségek síkmennyezetesek, újabb stukkókkal. Fő- és melléklépcső vörös mészkő fokokkal. Az ÉK-i szárny Ny-i végében kétszintes, csehsüveg boltozatos kápolna; falképek és berendezés: 18. század vége, 19. század. Helyreállítva, falképek restaurálva: 1988-1990. Az oltárfalon fa feszületen a r. k. templomba (trsz.: 4112) átkerült korpusz (18. század második fele) bronz másolata. 18. és 19. századi nyílászárók. 1722-1733 között építtette a Hőgyészen 1722-től birtokos Claudius Florimond Mercy gróf. 1734-1767 között kisebb átalakítások. A hőgyészi uradalom 1773-tól az Apponyiak birtokában. Az épületet 1784-1788 között gróf Apponyi Antal György jelentős mértékben átépíttette. Ekkor alakították ki az új főbejáratot az ÉK-i homlokzaton, melyhez díszes lépcsőházat csatlakoztattak, és új kápolna épült. Feltehetően ekkor nyerték el a homlokzatok jelenlegi formájukat. Építőmester: Georg Karl Zillach (?). 1785-1786-ban készült el a barokk kert. 1789-re tájkert készült, tervező: Ambros Leihn. 1858-1859-ben felújítás Ybl Miklós vezetésével. 1890-ben udvari homlokzatokat átalakították, ekkor épült a DK-i szárny elé a lépcsőház és az É-i és Ny-i sarkok elé az íves zárterkély. A kastély 1940-ben leégett, ekkor pusztultak el az ebédlő stukkói, utána felújítva. 1988-1990-ben és 2002-ben felújítva, részben átalakítva (kastélyszálló). Építészet- és kerttörténeti kutatás: 2000. Parkjában: védett platán (hrsz.: 6/1); kör alaprajzú Vénusztemplom, homlokzati oszlopsorának gerendázatán fűzérdísszel, pilaszteres faltagolású belsejében falképekkel, copf, 1810 körül (hrsz.: 5); földbe vájt, boltozott körpince; újabb melléképület. 1927-1928-ban a Vénusz-templomba temették Apponyi Gézát és feleségét, maradványaik 1962-ben átkerültek a csicsói kápolnába (trsz.: 4111). A kastélytól ÉK-re ún. kiskastély (hrsz.: 6/5), 19. század: téglalap alaprajzú, emeletes, nyeregtetős épület, hosszanti oldalain nyereg-, illetve manzárdtetővel fedett középrizalitokkal, mellette újabb melléképületek.

Állapotjelentések

2012.02.24 11:33 ngabi állapot: 5 - pont: 11

A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála – igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban – Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.
Az eladást követően kezdődött a pusztulás, a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona volt. 1954-től nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére épült egy stílusidegen épület, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében elsatnyult, illetve össze-vissza nőtte be a parkot.
info: wikipedia
A Kastélyszálló jelenleg eladó!

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Tiszttartói lak (0.185 km)
Magtár (0.459 km)
Zsinagóga (0.531 km)
Lakóház (3.698 km)



Kapcsolódó Légből kapott képek

Hőgyész, mint birtokközpont indult fejlődésnek a 18. század első felében, a Mercy-család birtokossága idején. Ők építették a kastély legkorábbi részeit is. Az uradalom és vele a kastélyépület az 1770-es évek elején lett az Apponyi-családé. Egészen 1939-ig volt a kastély az Apponyiak birtokában, akiktől ekkor a Országos Társadalombiztosítási Igazgatósága vásárolta meg. Az épület a legutóbbi időszakban kastélyszállodaként fogadta a vendégeket.