Jánoshegyi kilátó

azonosító-8273
védettségHelyi védelem
eredeti kategóriaEgyéb
megyeBudapest
helységBudapest 12
cím
helyrajzi szám10503/25
rendelet54/1993
 szerkesztés

Állapotjelentések

2014.02.26 08:20 klo - állapot: 5 - egyéb

Felgyújtották a János-hegyi kilátót - Index

Éjjel egy Molotov-koktélt vagy valamilyen gyújtóbombát dobtak az Erzsébet-kilátó ajtajához, írja friss blogbejegyzésében Váczi János, a XII. kerület alpolgármestere. A térfigyelő kamerák tanúsága szerint az akció annyira jól sikerült, hogy az egyik elkövető saját magát is felgyújtotta. A mellékelt felvételen látszik, hogy a védelem alatt álló épület ajtaja alaposan megégett.
A gyúlékony anyagot tartalmazó palackot az ajtóhoz vágták hozzá, de onnan legurult. A kár jelentős.

http://index.hu/belfold/budapest/2014/02/25/felgyujtottak_a_janos-hegyi_kilatot/

2013.08.26 10:03 prozak01 - állapot: 5 - pont: 11




















A kilátó állapota változatlanul kiváló, ezúttal belső képeket is tudtam készíteni, valamint a párás idő ellenére nagyon szép kilátást is megörökítettem.

2010.09.08 18:50 Bamby - állapot: 5 - egyéb

"A János-hegyi Erzsébet-kilátó 100 éves

Száz éve, 1910. szeptember 8-án avatta fel Bárczy István budapesti polgármester a Budapest legmagasabb pontján, a János-hegy 529 méter magas csúcsán álló Erzsébet-kilátót.

A János-hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag ilyen messzire el lehetett látni a tetejéről.

(Napjainkban kivételesen jó körülmények esetén látható a Mátra, a Bükk és a Balaton is.) Az 1900-as évek elején rögzült mai nevét vagy egy korábban a csúcsot díszítő Szent János szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta.

Tetején sokáig csak egy fatorony állt, innen gyönyörködött Erzsébet királyné is a panorámában. 1902-ben javasolta Gluck Frigyes, a Pannónia szálló tulajdonosa, a Svábhegyi Egyesület elnöke, hogy építsenek ennek helyébe állandó kilátót. A cél érdekében a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata gyűjtést indított, majd 1907-ben az ötletet felkaroló fővárosi vezetés is jelentős összeggel járult hozzá a költségekhez. Az eredeti terveket Klunzinger Pál készítette, ezeket dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás templom megújítója.

Az 1908-ban kezdődött építkezéshez a mai Libegő végállomásától kötélpályán vitték a követ a tetőre, a vizet a Sváb-hegyről szállították lajtos kocsin. A 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 fokú csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban pihenőfülkéket alakítottak ki. A kilátó neve Erzsébet királyné emlékét idézi, akinek Stróbl Alajos készítette szobrát az előcsarnokban állították fel. 1926-ban az Erzsébet-kilátó kapott először állandó díszkivilágítást Magyarországon.

A második világháború után a kilátó sorsa kevéssé érdekelte az illetékeseket, a közönyt csak a Libegő 1970-es átadása oldotta némileg. A Kádár-korban ötágú vörös csillag virított a Budapest egyik jelképének számító épület tetején (ennek súlya alatt meg is roggyant az épület), de fenntartására továbbra sem költöttek, így leromlott műszaki állapota miatt be kellett zárni. Az 1980-as években részben felújították, s 1992-ben rövid időre megnyílt - a Vidám Színpad kezelésében, ez az intézmény üzemeltethette a vendéglőt is.

Az inkább bakancsos turisták által látogatott hely azonban kevéssé volt alkalmas nagyobb létszámú rendezvények számára, ezeknek a környezetvédelem szempontjai is határt szabtak. Több eredménytelen kísérlet és pályázat után 2001-ben fővárostól a XII. kerületi önkormányzat vette át a torony kezelését, és teljes felújítási munkákba kezdett. Az első ütemben a kilátó statikai szerkezetét erősítették meg, kicserélték a burkolatokat, ajtókat és ablakokat, megtisztították a kőfelületeket.

A második ütemben a Pilisi Parkerdővel közösen megújították a Libegő és a kilátó között vezető sétautat, a csigalépcsőt, helyreállították az éttermet, díszburkolatot kapott a torony melletti terület és kiépítették a díszvilágítást, az újjászületett kilátót 2005. szeptember 17-én adták át. Az Erzsébet-kilátó nemrégiben azzal szerepelt a hírekben, hogy innen készítették el a világ legnagyobb felbontású, 71,3 milliárd pixeles körpanorámás fotóját Budapestről. "
Forrás:metropol.hu

2010.05.26 07:22 prozak01 - állapot: 5 - koordináta: N 47° 31,111' E 18° 57,520' - pont: 8














Az 1908-10 között épült kilátót hosszas állapotromlás után 2005-ben újították fel. Most kívül-belül hibátlan, végre ismét Budapest egyik jelképének mondható. Rendbehozták a mellette lévő kis őrházat is. Nyitva: 8-20 óráig, így belső képeket nem tudtam készíteni,de mindenképpen pótolom őket hamarosan.