Baditz-kastély

azonosító11951
törzsszám11264
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaLakóépület
eredeti főtípuskastély
jelenlegi kategóriaLakóépület
jelenlegi főtípuskastély
megyeGyőr-Moson-Sopron
helységMagyarkeresztúr
címKossuth L. u. 75.
helyrajzi szám70 (környezet: 62, 63, 68, 72, 73/2, 74/1, 100, 154, 155, 156, 157, 167/1)
település KSH kódja13912
földhivatalCsorna Körzeti Földhivatal
állapotVegyes
rövid leírásAz egykori Baditz-kastély Magyarkeresztúr központjában, a római katolikus templomtól délkeletre, a falun keresztülvezető út déli oldalán áll. A kétszintes, reprezentatív kialakítású kastély az úttól beljebb, azzal párhuzamosan fekszik. Az épület téglalap alaprajzú, fő- és kerti homlokzata kilenctengelyes, oldalhomlokzatai kéttengelyesek. A hosszanti oldalak kelet felé eső két-két szakasza mélyebben ül, déli végüket sekély kiülésű oldalrizalit foglalja el. A főhomlokzatot háromtengelyes, manzárdtetővel fedett rizalit bővíti. A rizalit alsó szintjét sávozott vakolatlizénák, emeletét pilaszterek tagolják. Attika által hordott oromzatában gyümölcsfüzérrel közrefogott aediculás vakolatdíszítmény látható, melynek ovális tükrében egykor címerábra lehetett. A földszinten négyzetes ablakok, vagy a nyugati homlokzaton annak megfelelő tükrök sorakoznak, az emeleten álló téglalap alakú vakolatkeretes ablakok vannak. A két oldalrizalit emeleti részét félköríves lezárású vakfülkék tagolják. A kastély téglapillérekkel tagolt kerítésének, főkapujának utca felőli maradványi még megvannak.
A fésűs beépítésű település a falu közepén kiszélesedő orsó alakú térrel s az ott álló templommal a XVIII. századra épül ki. Ebben a formában szerepel az I. katonai felmérés térképén is, ahol a kastéllyal azonosítható épület nem látható. A II. katonai felmérésen (1829-1866) viszont már feltűnik egy a kastéllyal azonosítható épület. A kastély a XIX. századtól a XX. század első feléig a Baditz család tulajdonában volt, akiknek a környéken több birtokuk is volt. A kastély stílusa eklektikus, klasszicizáló későbarokk elemek fedezhetők fel rajta. Feltehetően a XIX. század közepén, második felében épült. Az épülettel kapcsolatos levéltári anyag nem ismeretes, lappang vagy elpusztult.
külső leírásAz egykori Baditz-kastély a települést északkelet-délnyugati irányban átszelő utca (Fő utca, Kossuth Lajos utca) déli oldalán, a falu központjában emelkedő római katolikus templomtól délkeletre áll. A falu utcavonalba illeszkedő homlokzatú házaival, keskeny hátranyúló telkeivel ellentétben a kastély széles, előudvarral ellátott telken emelkedik. Az utcától részben elbontott, részben düledező, pillérekkel tagolt téglakerítés kerítés választja el. A kerítés két, teljes magasságban fennmaradt kerítéspillére a telek tengelyében nyíló kapu helyét jelöli ki. A téglalap alaprajzú, kétszintes épület hossztengelye az utcával párhuzamos, a kapu mögül az északi, főhomlokzat tárul fel. A telek elhanyagolt, gazos, közvetlenül az épület előtt kút látható. Az utcára tekintő főhomlokzat reprezentatív kialakítású, kilenctengelyes, de kiképzése asszimetrikus. A hét nyugati tengely önállóan kezelt, az épület tömegéből kissé előrébb lépő homlokzatrészhez tarozik: középütt egy szakasz szélességben előreugró, háromtengelyes rizalit látható, melyet oromzat tüntet ki s manzárdtető fed. Az épület fő tömegét lapos cseréppel fedett sátortető látható. A kéttengelyes oldalsó szakaszok azonos alakításúak. A főhomlokzat északi részén egy szakasz s mellette egy kevésbé hangsúlyos egytengelyes oldalrizalit látható. Ez sekélyebb kiülésű s szintén oromzattal zárt.
A főhomlokzaton a kastély emeleti része a földszinthez képest hangsúlyosabb tagolást, vakolatarchitektúrát kapott. A két szintet profilált övpárkány választja el egymástól. Míg a földszinti rész alacsonyabb s négyzetes ablakok törik át az emelet magasabb s álló téglalap alakú ablakok tagolják. A fából készült, keresztosztós nyíláskeretek újak. Az oldalrizalit melletti szakasz földszintjén egyenes áthidalású falfülkébe foglalt ajtó nyílik. Az oldalrizalit széleit mindkét szinten sávozott vakolatlizénák keretezik. Földszintje tagolatlan, emeleti részén félköríves kialakítású, de téglalap alakú vakolatkeretbe foglalt s egyenes szemöldökkel lezárt fülke látható. Az előrébb lépő épületrész, valamint a rizalit földszinti részét sávozott vakolatlizénák tagolják. Az oldalrizalit kivételével a főhomlokzat többi szakaszán azonosképp kialakított, profilált s füles vakolatkerettel ellátott álló ablakok sorakoznak, melyek közül a középrizalit oldalán elhelyezkedők vakok. Az emeleti ablakok könyöklőit vakolatsáv fűzi össze, a könyöklőpárkányok alatt egyszerű geometrikus vakolatdísz. A középrizalit három emeleti ablakát pilaszterek választják el egymástól, fejezetük hordozza az épületen körbefutó koronapárkányt. A koronapárkány profilja háromlépcsős: alulról pálcából, lemezből és szímából áll. A középrizalit esetében a koronapárkány felett alacsony attika húzódik, amelyet a pilaszterek által kijelölt szakasz szélességében további hét apró s alacsony pilaszter tagol. A pilaszterek fejlemeze alatt ornamentális dísz tűnik jeleneik meg, a pilaszterek között pedig fekvő téglalap alakú vakolattáblák tűnnek fel. A profilált párkány alatt pedig fogsor húzódik. A rizalit ezen kitüntetett része felett emelkedik a lapos háromszögű oromzat, melynek közepén egykor címerkompozíció volt látható. Mára ebből csak a keretornamens maradt fenn: a kétfelől szalagos füzérekkel kísért oromzatos aedicula, melynek álló, ovális középmezeje jelenleg üresen tátong. A tükörben látható csaplyuk alapján az talán külön befüggesztett lehetett. Az oromzat profilozott párkányán belül az attikát záró fogsor ismét szerephez jutott.
A nyugati oldalhomlokzat kéttengelyes, de mind a földszinten, mind az emeleten vaknyílások tűnnek fel. Az emeleten álló téglalap alakú ablakok vannak, melyeket záróköves vakolatkeret övez. A földszinten pedig az alacsony lábazat fölül induló egyenes lezárású vakfülkék, melyek közepén négyzetes vakolattükör jelenik meg. A déli, kerti homlokzat középrésze előtt egy idősebb díszfa áll, mely a kastély környezetének, kertjének egyedüli fennmaradt részlete. A déli homlokzat szintén kilenctengelyes, a nyugat felé eső hét szakasz a főhomlokzathoz hasonlóan szintén előrébb lép. Ezen az előrébb lépő szakaszon a földszinten sekély mélységű tükrökbe foglalt négyzetes ablakok sorakoznak, a nyugatról negyedik szakasz kivétel ott ajtó nyílik. Az emeleten megfelelő számú ablak sorakozik, melyek vakolatkerete záróköves s a főhomlokzatiakhoz képest itt elmarad a könyöklő alatti vakolatdísz. A két hátrébb lépő keleti szakasz esetében a nyolcadik szakaszon az előbbi nyílások folytatódnak. A kilencedik szakasz viszont ismét kissé előrelép - hasonlóan a főhomlokzat oldalrizalitjához, csak itt az oromzat elmarad - földszintjét álló téglalap alakú mező foglalja el, emeletét pedig félköríves lezárású, egyenes hátú, vakolatkeretes fülke foglalja el. A keleti oldalhomlokzat kéttengelyes, itt a déli szakasz szélesebb. Mindkét szakaszban a lábazati zónába foglalt kisméretű ablak látható, mely talán pincére utal, de a nyílások a földszinti ablakok könyöklőszintjénél nem sokkal mélyebben helyezkednek el. A dél felé eső szakasz emeletén táblázott, vakolatkeretes ablak. Az északi szakasz vakolatarchitektúrája kissé a homlokzat síkja elé lép. E szakasznál az épületen körbefutó övpárkány megszakad, a földszinti rész két szélén sávozott törzsű lizénák tűnnek fel. Középütt pedig széles, mindkét szintet átfogó, félköríves lezárású, táblázott ablak látható, mely a kastély lépcsőházát világítja meg. A lépcsőházablak felső szintre eső részét vakolatkeret övezi, s a felső szinten az ablak körül a vakolat is sávozott. A főpárkány alatt fekvő téglalap alakú, vakolatkerettel övezett mező látható. Ezen a homlokzaton ablakkeretek feltehetően korabeliek.
A homlokzattagolásban fontos szerepet játszik a vakolatarchitektúra. Az épület, illetve az előreugró épületrészek sarkai a földszinten armírozottak. A déli és az északi oldalon a földszinten a vakolatsávozott, melyet a középrizalit esetében lizénákkal bővítenek. Az oldalsó homlokzatokon a földszinten a sávozott vakolat - a lépcsőházszakasz kivételével - elmarad. A külső kifestés nem túl régi, viszont már több részen pereg. A kifestésnél a fehér, halványokker és szürke színeket használták. A nagy falfelületek, a főpárkány és a középrizalit pilaszterei fehérek, az ablakok vakolatkeretei, az övpárkány, az oromzatok mezeje okker. A szürkét a földszint lizénái és a sarokarmírozások esetében alkalmazták. A kastély magántulajdonban van, a tulajdonos a belső megtekintését nem tette lehetővé.
állapot leírásaAz épület külsejének állapota a jelenlegi körülményekhez képest megfelelő. A nyíláskeretek csatornák jó állapotban vannak. Tetőszerkezete jónak tűnt, cserépfedése (lapos hódfarkú tetőcserép) helyenként meg van újítva. A földszinti részeken a lábazat felett vizesedés tapasztalható, több helyen (nyugati, déli homlokzat) a vakolat, illetve a kifestés hullik, pereg. A főhomlokzaton a középrizalit orommezejében, illetve az attikán lévő vakolatdíszítmények, tagozatok felülete kissé sérült, a felső festésréteg pereg. A kastély telkének utcai részét határoló, egykori téglapillérekkel tagolt, rácsozott kerítés egyes szakaszai megvannak, de erősen pusztulnak. Mielőbbi helyreállításra szorulnának. A kastély körüli jelenlegi telek gazos, elhanyagolt.
 szerkesztés

Állapotjelentések

2010.06.12 13:12 carmin - állapot: 3 - pont: 12







Változás nem történt, üresen, romló állapotban van a kastély.

2009.03.01 17:04 hetykekutya - állapot: 3 - koordináta: N 47° 31,355' E 17° 9,993' - pont: 10








A telek elhanyagolt és zsebkendőnyi a kastélyhoz képest.
Az épület eladó, pillanatnyilag üresen áll, őrzését nem oldották meg.