Római katolikus templom, volt piarista templom

azonosító7551
törzsszám7464
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaSzakrális építmény
eredeti főtípustemplom
eredeti típusr.k. templom
eredeti altípusr.k. szerzetesrendi templom
jelenlegi kategóriaSzakrális építmény
jelenlegi főtípustemplom
jelenlegi típusr.k. templom
megyePest
helységVác
címKöztárság út 1.
helyrajzi szám3161
település KSH kódja24934
földhivatalVác Körzeti Földhivatal
állapot
rövid leírásR.k., volt piarista templom, barokk, 1725-1745. Átalakítva eklektikus stílusban 1866-ban. Berendezés: fő- és mellékoltárok, szószék, sekrestyeszekrény, fafeszület, 18. sz. második fele; főoltár tabernákulum 1759.
külső leírásZárt sorban épült kéttornyos, egyhajós, keletelt, átalakított barokk templom. A homlokzatot erőteljes háromrészes főpárkány zárja, amelyben a függőlegesen tagoló falpillérek golyvázódnak. A középtengelybe 2-2 kettős, a széleken egy magas pillérszékből induló ión fejezetű falpillér. A kosáríves, záróköves, kőkeretes kaput falpillérek keretelik. Felette ión fejezetű oszlopoktól hordott fonatos díszítésű erkély. Az erkélyre vezető kosáríves kőkeretű ajtó felett mélyített kőkeretes fülkében gazdag cartouche-dísz. Előtte Kalazanci Szent Józsefet és két kis gyermeket ábrázoló szoborcsoport. A szélső tengelyekben a fszt-en téglányalakú fülke, fölötte kőkeretes könyöklős ablak nyílik tört ívű, kettős szemöldökpárkánnyal. A főpárkány fölötti rész három részre oszlik. A két torony teste és a közöttük emelkedő ión lizénákkal tagolt, hármas párkánnyal elválasztott , vázákkal díszített, tört ívű oromzattal lezárt volutás oromfal. ebben lantalakúő ablak. A toronytestet magas pillérszékből induló, ión fejezetű falpillérek keretelik és övpárkány zárja le. Lent fekvőtéglny alakú, fent lóhere záródású ablak. Palával fedett, hegyes toronysisak. A szabadon álló, északi oldalhomlokzatot lizénás keret tagolja. Benne három, nagymérfetű, kőkeretes, szegmentíves záródású, záróköves ablak. Egyenesen záruló, keskenyebb szentélyen lantalakú ablak.
 szerkesztés

Kép a fotópályázatból

Nyár

Állapotjelentések

2016.10.08 10:20 piroska - állapot: 4 - pont: 2










Állapota változatlan.

2016.04.30 17:21 klo - állapot: 4 - pont: 3









Szépen felújított nyugati homlokzat, de pontosan látszik, meddig tartott a pénz, a hajó oldalfalának vakolata még a régi, nagy elválásokkal, hullásokkal. A szenteltvíztartó roppant igénytelen, nem hiszem el, hogy nem lehet lecserélni.

2015.09.08 13:44 Lacipap - állapot: 4 - koordináta: N 47° 46,567' E 19° 7,725' - pont: 3






Az idő és koo-k.
Az idő és koo-k.

A templom állapota meglehetősen kettős képet mutat. A homlokzat tökéletes állapotban van, de ahogy az oldalsó részeket nézzük, vakolat és festés hiányokat találunk. Remélem folytatódik a felújítás.

2014.12.13 11:36 klo - állapot: 5 - pont: 16











Bár a teljes homlokzat fel van állványozva, munkák a toronysisakokon folynak. A legutóbbi jelentés óta nagyrészt felújították, de van még feladat, remélem, a műanyag kannás, gumicsöves szenteltvíz is csak ideiglenes megoldás.

2009.12.27 13:54 Bamby - állapot: 3 - koordináta: N 47° 46,561' E 19° 7,714' - pont: 4















A templomba bemenni nem tudtam. Állapota közepes a vakolat hullása miatt, amely a belvárosi részen elborzasztó.

"Vác, Szent Anna
piarista templom

(Pest megye)
Írta: Bajkó Ferenc

Nem sokkal azután, hogy Kalazanci Szt. József megalapította a piarista rendet (1597), 1642-ben a szerzetesrend terjedése eléri a lengyel-magyar határt, és piaristák telepednek meg Podolinban. Később Privigyére és Nyitrára, majd 1714-ben Vácra érkeztek a piarista atyák. Kolloitz Zsigmond, az akkori váci megyéspüspök lelkesen fogadta a rendet "...akik mind a példás élet világosságával, mind az isteni ige hirdetésével a tévelygő népnek az ősi hit útját megmutatnák". Mert ebben az időben az egyházmegye "...a Luther és Kálvin-féle eretnekekkel van beszennyezve, azon mételyes felekezetektől kitisztítani és az ősi relígiónak visszaadni...főképpen pedig az ifjúságot a tudományokban és a keresztény tanban oktatva, apostoli ténykedésekkel alkalmatos férfiakká képeznék". Az atyák megbízást kaptak a plébánia vezetésére, e munkakörnek 1717-ig, Gróf Althann Mihály püspökké szenteléséig tehettek eleget.

A templom, a rendház és az iskola telkét Berkes András prépost, a piaristák nagy patrónusa adományozta. Az alapkövet 1725-ben tették le. 1727-ben az atyák, akik eddig a kanonokházban laktak, végre birtokba vehették a rendházat, nemsokára elkészült a rendház kápolnája, illetve az iskola épülete, melyeket szintén ebben az évben szenteltek fel. A templom falai, illetve a boltozatok 1745-ben készültek el, ekkor vették használatba a hívek, és ekkor szentelte fel Kaló Ferenc püspöki helynök. Az ő adományából épült fel 1753-ban a kettős barokk torony, tetejükön hagymasisakkal. Hamarosan elkészültek az új harangok és a toronyóra is. 1785-ben mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a piaristák átköltöztetési parancsa. A templom oltárképeit, padjait, szószékét, toronyóráját és kedves hangú harangjait elkobozták. A szószék ma Dabas-Sáriban az ottani plébániatemplomban van felállítva. Ezen kívül a tornyok felső szintjeit elbontották. Az iskolát és a rendházat katonai laktanyává alakították. Csak 11 év elteltével, 1796-ban kapták vissza a piaristák a régi, elkobzott ingatlanjaikat, melyek ekkor kissé romos állapotban voltak. Az oltárképek egy részét sikerült visszaszerezni, új orgona készült, és új harangok érkeztek. A 19. század derekára a két torony annyira romos állapotba került, hogy azokat Filzer József ácsmester vezetésével újjáépítették 1886-ben. 1948-ban, az iskola és a rendház államosításakor a templomot téglafallal leválasztották a rendháztól, megszűntetve evvel a kórusra való feljutás lehetőségét. A Szent Anna Kórus diákjai adományozták a mai csigalépcsőt.

A váci városközpont jellegzetes eleme a piaristák barokk temploma és rendháza. Kéttornyos főhomlokzatát magas, ión pilaszterek tagolják, melyeket háromszakaszos, golyvázott főpárkány zár le. A kosáríves bejárat fölött balluszteres, kőkorlátos áldásosztó erkély, afölött pedig a rendalapító, Kalazanci Szt. József látható két gyermek társaságában. A két torony közötti, íves timpanonnal záródó oromfalon lant alakú nyílás, az oromfal két szélén egy-egy voluta helyezkedik el. A tornyok harangház-ablakai ízléses lóhere záródásúak. Az oldalhomlokzati faltükrökben nagyméretű, tört ívű ablakok helyezkednek el. A szentély egyenes záródású.

Egyhajós, háromboltszakaszos, hevederívekkel tagolt belseje van. A korábbi főoltárt a Szent Háromság Társulat készítette 1753-54-ben, ez II. József rendelete nyomán 1785-ben elkerült a templomból. A mostanit, amely a szentély lantablakát szinte teljes mértékben kitakarja, 1796-ban készítették későbarokk stílusban, Szent Annát és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja. A festmény bal oldalán Izaiás próféta és Zakariás főpap, jobb oldalán Keresztelő Szt. János és édesanyjának, Erzsébetnek szobra látható. A főoltár felső szoborkompozícióján az angyalok között lebegő Atyát és Fiút láthatjuk. A klasszicista mellékoltárokat korinthoszi oszlopokon nyugvó háromszögű oromzat zárja le. Baloldalt a bejárattól a szentély felé haladva Szt. Flórián, Szt. József és Szt. Dizmász, a jobb oldalon Szt. Imre, Nepomuki Szt. János és Kalazanci Szt. József oltárfestménye követi egymást. A templom bejárata mellett közvetlenül a Piéta-kápolna és a Mária-kápolna helyezkedik el. A Mária-kápolnában nyugszik Kaló Ferenc kanonok, a tornyok építtetője. A szószék igen nagy hasonlatosságot mutat a Székesegyházéval, valószínűleg ezt is Oswald Gáspár piarista szerzetes és építész tervezte. A padok viszont a kecskeméti Öregtemplom padjaival mutatnak formarokonságot, valószínűleg ezek is Oswald mester munkái. Ülőhelyeinek száma 200.

Első orgonáját Mártonyi János adományozta, ez 1785-ben elpusztult helyette 1797-ben Benedek Ágoston főesperes adományozta a mai, barokk szekrényű hangszert. Az 1920-as években Gersten Engst József javította és bővítette az orgonát. Az 1970-es években a fújtató kipukkadt bőrládáját javították, ragasztották. Kétmanuál + pedálos, 26 regiszteres, pneumatikus-kúpládás. Napjainkban romos állapotban van, gyakorlatilag nem használható, újat kellene építeni helyette. Hangversenyeket éppen ezért nem rendeznek a templomban.

Egyetlen harangja van, melyet 1866-ban Walser Ferenc öntött; 2165 font, azaz 1212 kg tömegű. Szentháromság tiszteletére szentelték. Jelenleg technikai okokból kifolyólag használaton kívül van, felújításra és elektromosításra vár.


A vele egy időben készült három harangot elrekvirálták az I. világháborúban. A Kalazanci Szt. József-harang 428 kg (764 font), a Szent Anna-harang 202 kg (360 font), a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelt harang 125 kg súlyú volt. Mindhármat 1802-ben Eberhard Henrik öntötte Pesten.

1980-ban volt az utolsó külső renoválás, sajnos jelenleg ismét időszerűvé vált egy teljes felújítás. A 80-as években a templomlátogatottság és a hívek száma annyira megcsappant, hogy felvetődött a képtárrá való átalakítás gondolata. Erre Varga Lajos plébánosnak köszönhetően nem került sor. 1990-ben, a rendszerváltást követően azonnal visszatérhettek a piarista atyák, akiknek jelenleg is Vác az egyik legfontosabb magyarországi székhelyük. Korábban a Szent Anna Kórus őrizte a templom piarista szellemiségét. "

Forrás:templom.hu

2009.02.03 11:12 fa-peti - állapot: 3 - pont: 5






Hihetetlenül romlik az állapota, életveszélyes alatta menni. Nagyon nagy területekn hullik a vakolat nagy magasságból.

2008.11.02 14:30 Attibati - állapot: 4 - pont: 0

Inkabb 3.5 az állapota. Nagy területeken hiányzik a vakolat. Jó hír, hogy a templom felújítása megkezdődött.

2008.06.22 17:20 Attibati - állapot: 4 - koordináta: N 47° 46,568' E 19° 7,723' - pont: 5




Az épület homlokzata jó állapotú, a tornyokról viszont nagy vakolatdarabok hiányoznak.