Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház


Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 3,275'
Hosszúság (lon):
E 19° 56,097'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Zamek Wawel, 31-003 Kraków
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Krakkó belvárosában a Visztula partján álló Wawel-domb Lengyelország történelmileg legjelentősebb helyszíne, az ott korábban állt és részben ma is látható épített öröksége az ország hatalmi, királyi központja volt hatszáz éven át. A Wawel a tőle északra elterülő történelmi belvárossal együtt 1978 óta a Világörökség része és számos magyar vonatkozása is van.

A Wawel-dombon az első székesegyházat a krakkói főegyházmegye 1000-ben történt alapítása után kezdték építeni 1020-táján, azonban 1038-ban elpusztult. A második építése a század utolsó harmadában vette kezdetét, s 1142-ben szentelték fel. Ez a katedrális 1305-ben leégett, az új templom építését az 1320-as években kezdték el. Elődjéhez hasonlóan háromhajós bazilikát építettek, de immár kereszthajóval, szentélykörüljáróval és kápolnakoszorúval. A felszentelésére 1364-ben került sor. Ez az alapvetően gótikus, ám a későbbiekben többször továbbépített, átalakított, részben barokkizált, így stílusában meglehetősen eklektikus székesegyház áll ma is.

Bár 1595-ben Varsó lett az ország új fővárosa, a krakkói székesegyház volt a lengyel királyok koronázó- és temetkezőtemploma 1333-tól 1733-ig. Többek között itt nyugszik I. Ulászló (1261-1333), Nagy Kázmér (1310-1370), I. Zsigmond (1467-1548), II. Zsigmond Ágost (1520-1572) és II. Ágost (1670-1733) – bár az ő szívét a drezdai székesegyházban helyezték nyugalomra. A székesegyház főhajójában áll III. Ulászló (1424-1444) jelképes síremléke is, aki I. Ulászló néven magyar király is volt 1440-től, s a várnai csatában esett el, ám holtteste nem került elő. A székesegyházban nyugszik még Szent Hedvig királyné (a magyar I. Lajos király lánya) és Báthory István erdélyi fejedelem – lengyel király is. Az ő síremlékeikről külön adatlapon olvashatnak. A székesegyházba temetkeztek még főúri családok, püspökök, és a 19 századtól a lengyel nemzet nagyjai, így nemzeti panteonná vált.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2026-05-09 13:05:08
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.