Szűz Mária születése kolostortemplom

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 14,961'

Hosszúság (lon):

E 17° 3,812'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu keleti szélén, az Április 4. tér (Námestie 4. aprila) keleti végén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A templom története egybefonódik a Mária-völgyi zarándokhely történetével. Erről az első hiteles írott adat 1377-ből maradt fenn. Ekkor Nagy Lajos magyar király látogatott ide, megszemlélendő az itteni, csodatévő hírében álló forrást és Szűz Mária-szobrot. Ő rendelte el, hogy a mariazelli templom mintájára itt templomot építsenek. Ez az egyhajós, gótikus templom a mai templomépület máig fennálló magja. 1380-as elkészültekor az odáig a forrásnál, egy faoszlopon álló Mária-szobrot átvitték az új templom főoltárára. A búcsújáró hely gondozását a király a pálos rendre bízta, nekik ajándékozva az egész, odáig lakatlan völgyet.

A templomot, híressége tetőfokán évente sok tízezer ember látogatta meg, köztük több európai király, császár és jelentős nemesember. E templom vált a környékbeli nemesség kedvenc házasságkötő helyévé is. Ilyen alkalmakkor szokássá vált egy gyűrűt ajándékozni a mariathali Szűz Máriának, illetve ugyanekkor a Mária-szobornak is varrattak 1-1 ünnepi ruhát. II. József császár 1786-ban - több más szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatta, így a templom egy ideig egyházmegyés plébániatemplomként működött. Később az épületegyüttest a csehországi származású Schwarzemberg herceg vette meg és vadászkastéllyá alakította át. 1927 óta - megszakításokkal - a Gecsemáni Vigasztaló Testvérek nevű szerzetesrend gondozza a zarándokhelyet és az épületeket.

Az egyhajós, keletelt tengelyű templom szerkezetében megőrizte első, 14. századi, gótikus periódusának jellegzetességeit. Eredetiek a szentély csúcsíves ablakai, boltozatai, pillérei. (A közelmúltban elvégzett műemléki falkutatás nyomán láthatóvá, bemutathatóvá vált több, korábban elfedett, gótikus épületelem, pl. a nyugati kapubejárat festett, bélletes kőkerete.) Több középkori sírkő is látható a templomban. Tornya a nyugati homlokzat sarkán emelkedik.

A 17. század végén a templomot I. Lipót király költségén, barokk stílusban átépítették. E korszakból származik a Magyarországon szinte páratlanul gazdag, stukkódíszítés és falfestmények az újraboltozott templomhajóban. Számos barokk mellékoltár is ekkor készült el, melyek a hajóban láthatóak.

A templomhoz észak felől kolostorszárny kapcsolódik.
Máriavölgy máig a Kárpát-medence egyik leglátogatottabb zarándokhelye, évről évre hatalmas tömegek látogatják meg templomát és a hozzá kapcsolódó kápolnákat és a völgyben feljebb feltörő, csodatévő forrást. A szépen felújított épületekben - az országban egyik legkulturáltabb - három nyelvű feliratozás (a hely történelméhez, egykori lakosságához igazodva: szlovák, német, magyar) segíti az eligazodást.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-08-25 15:33:15