Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Ólubló vára Ólubló vára, Ólubló
A Magyar Királyság É-i határán létesült fontos kereskedőváros a 14. században indult rohamos fejlődésnek, ekkor ért el szabad királyi városi rangot. Várát az 1300-as évek legelején emelték a település fölötti Hegyeskőn. Ekkor épülhetett a vár legősibb része, a felső-vár kerek, zömök öregtornya, mel...
Szent Katalin-kápolna Szent Katalin-kápolna, Pozsony
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcáj...
Lahner György emlékoszlopa Lahner György emlékoszlopa, Necpál
Lahner György (Georg Lahner) 1795-ben született, német ajkú, Túróc megyei, polgári családban. Hivatásos katonai pályára lépett: 1812-től a császári hadsereg tisztje lett. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövid délvidéki szolgálatot követően a független magyar kormány Honvédelm...
Református templom Református templom, Belényes
A belényesi református templomot barokk stílusban építették 1780-1782-ben, tornya 1785-re készült el. Mai formáját 1898-ben nyerte el ekkor ugyanis átépítették. Az egyhajós templom tornya a keleti homlokzat előtt áll, amelynek kontyolt, nyerges tetején kis huszártorony áll. A torony és a hajó szélei...
Sebesvár Sebesvár, Sebesvár
Sebesvár erősségét valószínűleg IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad – Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére. A XIV. század elején, amikor az Árpád-házi királyok férfiágának kihalásával eluralkodott a feudális anarchia, ezt az erődítményt is elfoglalta az egyik bár...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink