Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

A péterváradi csata (1716) emlékműve A péterváradi csata (1716) emlékműve, Pétervárad
Bár Bácska területe a karlócai békével (1699) felszabadult a török uralom alól, 1716-ban újabb támadás érte. A Havas Boldogasszony napján, augusztus 5-én lezajlott csata helyszínétől kissé délre, Pamid Ali pasa oszmán török nagyvezír sátrának a helyén állították fel az emlékművet 1902-ben. Az emlékm...
Baross Gábor Mauzóleuma Baross Gábor Mauzóleuma, Klobusic
Bellusi Baross Gábor 1848-ban született egy Pruzsina nevű, apró, Trencsén megyei szlovák többségű faluban, magyar középnemesi családban. Lévai, majd esztergomi gimnazista évek után Pesten jogi végzettséget szerzett. Ezután hazatért és trencsén megyében különféle közigazgatási állásokat töltött be. A...
Bornemissza-kastély Bornemissza-kastély, Görgényszentimre
A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak, késő reneszánsz stílusban. 1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottak benne. Később több évtizedig lakatlanul állt. 1718 és 1734 között új tulajdonosa, Bornemisza János a vár köveinek felhasználásával, barokk...
Vápa vára Vápa vára, Sepsibükszád
Az őskori telepre épült kora középkori Vápa vára Sepsibükszád (Bixad) határában, a Rakottyás-patak és az Olt közös teraszormán, az Olt jobb parti hegyfokán, a Zsombor-patak beömlésétől É-ra fekszik. László Ferenc az itt talált edénytöredékek alapján úgy vélte, hogy az árpád-kori vár építése előtt a...
Tábor vára Tábor vára, Nezsider
Nagyméretű középkori lakótorony csonka maradványa, más néven Tábor vára. Külső erődítési elemek, illetve más épületek maradványai nem maradtak fenn. A lakótorony legkésőbb a 13. század végén épülhetett (a római kori előzmény a jelenlegi adatok szerint nem igazolható). 1308-1310 között itt élt III. A...

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink