Dubniczay-ház

azonosító:

10753

törzsszám:

5662

szélesség (lat):

N 47° 15,740'

hosszúság (lon):

E 17° 52,264'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Lakóépület

eredeti főtípus:

lakóház

megye:

Veszprém

helység:

Zirc

cím:

Rákóczi tér 11.

helyrajzi szám:

1126, 1125/1, 1125/2

település KSH kódja:

26499

földhivatal:

Zirc Körzeti Földhivatal

rövid leírás:

Lakóház, ún. Dubniczay-ház, barokk, 18. sz.

Állapotjelentések

2016.12.04 14:51 piroska állapot: 5 - pont: 23

Állapota jobb, mint az előző jelentésben.

2009.11.12 08:00 UzBence állapot: 4 - egyéb

Az épület adataiban a következők nem helyesek:
1. Helyes cím: Rákóczi tér 10.
2. Helyes helyrajzi szám: 1125/1 (1126 már nem létezik, több alszámra bomlott, amelyek csak térfalelemként védettek helyileg; az 1125/2 pedig a szomszédos, Rákóczi tér 11. szám alatti lakóház, amely ugyancsak térfalelemként védett helyileg, és nincs benne az országos műemléki jegyzékben annak ellenére, hogy a tulajdoni lapjára a védettség rá van jegyezve.)

2009.10.26 14:15 rlevente állapot: 4 - koordináta: N 47° 15,740' E 17° 52,264' - pont: 2

A vendégváró.hu szerint "a barokk házat Dubniczay István veszprémi kanonok építtette 1766-ban, majd a zirci apátságnak ajándékozta. Itt született Reguly Antal nyelvész, Ázsia-kutató."

"Reguly Zirc nagy szülötte, édesapját követve jogász diplomát szerzett, de jogászként egyetlen napot sem dolgozott. (...) Amire elvégezte az egyetemet (20 éves), kialakult benne egy hatalmas világlátás vágy, aminek konkrét célja lett a magyarok őshazájának felkeresése és komplex kutatása.

Reguly, mint jogász diplomával rendelkező ember, egyik tudományág iránt sem volt elkötelezett, egyenrangúan tudta kutatni a rokon népek beszédnyelvét, népművészetüket, az antropológiai adataikat, a földrajzi környezet fontosságát, tehát komplexen mindent, ami népismerethez tartozik. Beutazta Nyugat-Európát, Kelet-Európát, Észak-Európát.

1839-1847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30 ezer km-t tett meg, a legkritikusabb időjárási viszonyok között, azért, hogy európai emberként elsőnek kereshesse fel a finnugor népek világát és a helyszínen ismerkedhessen meg azokkal a rokonságot igazoló tényezőkkel, amelyek addig csak feltételezések voltak. Reguly a nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést.

Hazajövetelének (1847) időszakában már nagyon beteg volt. A finnugor népek között gyűjtött anyagot nem tudta feldolgozni. A dzsungár nép c. kötetét tudta csak megírni, ami egyben az akadémiai székfoglalója is volt. (21 éves korától az MTA levelezo tagja.) Reguly 1819-ben született Zircen, 1858-ban hunyt el Budán. Az életútjáról látható állandó kiállítás követi a nagy utazó iskolai éveit, felkészülését a nagy útra, a finnországi (lappföldi), oroszországi és különösen az Észak- Ural vidékén végzett kutatásait. A látogatók meggyőződhetnek Reguly rendkívüli teljesítményéről, amelynek alapján méltán nevezhetjük őt Észak Körösi Csomájának."

"A zirci születésű híres magyarságkutató etnográfus, nyelvtudós szülőházában kapott helyet az életútját és tudományos kutatásait, valamint Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit, szellemi értékeit őrző múzeum. Az épületegyüttes földszintes szárnyában tíz bakonyi népi kismesterséget bemutató és oktató műhelyt alakítottak ki."