Itt élték volna túl az atomháborút

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/ciml.jpgHamarosan remélhetőleg múzeumként lesz látogatható a csepeli Csillagtelepen található vezetési pont, vagyis föld alatti bunker, amely teljes berendezésével maradt fenn.

2011.03.06

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/002.jpgA vezetési pontot a hatvanas évek legelején építhették, egy időben a középiskolával, ami alatt található. Pontos adatok az építés idejével kapcsolatban természetesen nem maradtak fenn, ami nem is csoda, hiszen elvileg egy titkos objektum volt, ami azt a célt szolgálta volna, hogy egy atomháború esetén a kerület vezetői innen koordinálják a tennivalókat” – mondta el a műemlékem.hu-nak Loós Zoltán, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XXI. kerületi kirendeltség-vezetője. Az alezredes hozzátette: a létesítmény csupán néhány ember (a kerület legfontosabb irányítói) számára szolgált volna ideiglenes menedékül, a helyi lakosság a környező épületek – nukleáris támadás esetén nyilván szinte semmilyen védelmet nem nyújtó – pincéibe húzódhatott volna.

Ma már talán kissé abszurdnak tűnhetnek a vezetési pontok (valamennyi budapesti kerületben volt ilyen), azonban az ötvenes években, de még a hatvanas évek elején is természetesnek és elkerülhetetlennek vélte a politika, hogy óhatatlanul sor kerül az összecsapásra a két világhatalom között. Az összecsapásnak pedig része lesz az atomfegyverek bevetése – amelynek a veszélyét azonban a korabeli szakértők meglehetősen alulértékelték.

Egy ötvenes évekbeli prognózis, az Atomháború első száz órája című kötet szerint az elkerülhetetlen háború Nyugat-Berlin kapcsán robban majd ki, s az első néhány órában hagyományos fegyverekkel vívják. Ezután kerül sor az atomcsapásokra, s a nukleáris arzenált a lengyel szerző szerint természetesen az amerikaiak vetik be először. Miután elfogytak az atombombák, a háborút hagyományos fegyverekkel vívták volna tovább. Az előrejelzés szinte alig számolt az utólagos nukleáris sugárzás pusztító erejével, így úgy gondolták, hogy az atomháború csupán néhány óráig, esetleg napig tart majd, s utána lehet folytatni a harcot a végső győzelemig” – mondta Loós Zoltán. „Persze a legszűkebb elit tisztában volt a nukleáris energia és sugárzás pusztító erejével, azonban nyilván nem lehetett százmillióknak azt mondani, hogy kevés esélyük van a túlélésre.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/011.jpgAz ötvenes évekbeli – akkor természetesen szigorúan titkos – tervek szerint Budapesten a Baross tér környékén robbant volna fel az amerikaiak atombombája. A detonáció szinte teljesen megsemmisítette volna a belváros jó részét. Közvetlen károkat szenvedett volna a Csepel-sziget északi sarkában lévő gyár is – a kerületi vezetési pontot ezért nem itt, hanem a védettebb Csillag-telepen építették meg, amelyet az uralkodó széliránnyal számolva elkerült volna a nukleáris felhő is. Így elméleti esély volt arra, hogy az első néhány napot át lehetett volna vészelni a lezárt vezetési ponton, azonban kérdés, hogy kiket lehetett volna innen irányítani és a hosszú távú túlélés esélyei sem lettek volna túl rózsásak a nyilán sugárfertőzött környezetben.

Ha elvonatkoztatunk a korszakkal kapcsolatos ellenérzésektől, el kell ismerni, hogy igazi mérnöki logikával tervezték a csepeli vezetési pontot is” - tette hozzá az alezredes. „Vastag beton falai vannak, kívülről föld védi, ám sajnos szigetelés nélkül, ezért karbantartás, szellőztetés hiányában tönkre is mentek néhány kivétellel. Azonban légmentesen lezárható, saját levegőkeringetési rendszere és áramhálózata van. Szükség esetén a csatornahálózatról is le lehet kapcsolni. Van vészkijárata, ha a bombázási romok miatt eltömődne törmelékkel a rendes bejárat. A vészkijáratnál még arra is ügyeltek, hogy az esetleges detonációk lökéshullámait egy tágulási terembe vezessék, s így a vezetési pont ne kapjon közvetlen terhelést.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110307csepelbunker/013.jpgA csepeli létesítménynek nem csupán a helyiségei és a gépészete maradt érintetlen (utóbbi ma is működőképes, sőt időről időre be kell kapcsolni, nehogy az állástól tönkremenjen), de eredeti, ötvenes évekbeli a berendezése és a használati tárgyak jó része is ebből az időből származik. Az orvosi műszereket, a sugárzásmérőket, a gyógyszereket, kötszereket mind a hidegháború idejében gyártották. Ezeket természetesen soha nem használták, bár a korszakban kötelező gyakorlatokon időről időre bezárkózott ide a védelmi bizottság, élén a kerület tanácselnökével.

A vezetési pontok, bunkerek már a hetvenes években kezdtek idejétmúlttá válni, azonban a kerületi tanácsokat törvény kötelezte a fenntartásukra egészen a rendszerváltásig. Az azóta eltelt több mint két évtized alatt szinte valamennyi elpusztult, a csepelin kívül csupán a budai vár nagy látványossága, a Sziklakórház maradt teljesen épen. Értékük hivatalos elismerése és így a védelmük azonban várat még magára. A csillagtelepi vezetési pontot az önkormányzat nem ítélte pusztulásra, s az elmúlt tizenöt évben a gondnoka nem csak felügyelte, de rendszeresen takarította és naponta négy órán át szellőztette is: ennek köszönhetően meglepően jó állapotban maradt fenn. A megmaradt tárgyakat Loós Zoltán nemrégiben egészítette ki saját gyűjteményével, s abban bíznak, hogy az önkormányzattal összefogva hamarosan sikerül múzeummá nyilvánítani és megnyitni a nagyközönség előtt.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Mentik a kifestést a romosodó templomban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180120solytemplom/ciml.jpgTízmillió forintból restaurálják a sólyi református templom falfestéseit – jó hír, de az épületre hússzor ennyit is el lehetne költeni.

» tovább

Traktorok törték fel az avar sáncokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/ciml.jpgValószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

» tovább

Indul a szakmérnöki!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180111szakmernoki/ciml.jpgNégy félév során szerezhetik meg a hallgatók a speciális, elsősorban elméleti tudást a Műegyetemen. Dr. Mezős Tamás tájékoztatója a képzésről.

» tovább

Fülek: ezerkétszáz látogató ostromolta a várat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180106fulekijaratok/ciml.jpgA szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!

» tovább

Ónodi vár: így segít egy régi fénykép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/ciml.jpgA település azt reméli, hogy 2018-ban új lendületet kaphat a vár felújítása – pályázati győzelem esetén feltárással folytatódik a munka.

» tovább