Gótikus kastély csonkját rejti az érdi Kakukk-hegy
„A helyiek által lovagteremnek nevezett hatalmas, hozzávetőlegesen 25 méter hosszú, hat, hét méter széles pincehelyiség kétségkívül gótikus, de már egy korábbi középkori épület alá ásták be. Ez természetesen még csak feltevés, megerősíteni akkor lehetne, ha feltárásokat lehetne végezni a pince boltozata feletti területen, ahol a középkori kastély, udvarház állt” - jelentette ki a műemlékem.hu magazinnak a helyszíni bejárás után Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. „A terepi adottságokat szemrevételezve valószínű, hogy a pince falai még egy, akár másfél méter magasságban is folytatódhatnak a boltozat felett, így komoly középkori, gótikus, esetleg reneszánsz részletekkel is számolhatunk” - tette hozzá.
Mint arról korábban már beszámoltunk, Érd egykori kastélyából a felszínen mindössze néhány falcsonk maradt. A stratégiailag fontos ponton álló épület – hiszen tőle alig néhány tucat méterre húzódott a római kori limesút nyomvonalán kiépült középkori, dél felé vivő út – létezésének korai szakaszáról nincsenek írásos adatok. Az első feljegyzések a 16. század elejéről valók, amikor az Ákosházy Sárkány-család birtokában volt, akik házasság útján, hozományként szerezték meg a korábbi tulajdonostól, a Kezy-családtól. A mohácsi csatába tartva megpihent az épületben II. Lajos is, sőt, Brodarics István püspök beszámolója szerint itt pusztult el kedvenc lova, amelyet a környezete baljós előjelként értékelt.
„A pincét és felette a kastélyt nyilván még a korábbi tulajdonosok és nem a Sárkány-család építtette, ám elképzelhető, hogy a 16. század elején reneszánsz stílusban megújították. Ezt persze mindaddig nem lehet bebizonyítani, amíg nem sikerül fellelni és felmérni a középkori kőanyagot” - mondta Buzás Gergely.
A kastély és az uradalom a török hódoltság korában hanyatlásnak indult. Hamza, majd Kászim bég idején karavánszeráj épült a völgyben és palánkvárat emeltek. Egy 17. század első harmadában arra járó utazó már romosnak írta le a középkori kastélyt. A török kiszorítása után az Illésházy-, a Batthyány-, majd a Sina-családé lett az uradalom, ők építtették át a kastélyt először barokk, majd klasszicista stílusban, átalakítva, de megőrizve a középkori szárnyat. Az épület pusztulására 1971-ben került sor, amikor a pártbizottság utasítására (a műemlékvédelem cinkos hallgatása mellett) lebontották.
„Kutatás nélkül természetesen csak feltevések, remények lehetnek a föld alatt lévő csonka falakról” - véli a régész-művészettörténész. „Az viszont biztos, hogy sokkal értékesebb még ebben az állapotában is annál, semmint végleg pusztulni hagyjuk.”
Korábbi cikkünk a hajdani kastélyról:
Középkori pincék a lerombolt kastély alatt
A barokk támfal és a pincerendszer a műemlékem.hu adatbázisában