Ismét megtalálhatják Gül Baba csontjait
„Volt már feltárás a rózsadombi Gül Baba türbe belsejében, 1914-ben, amikor két, az akkori kutatók szerint nagyon régi csontvázmaradványt találtak. A leírások szerint már bolygatottak voltak ezek a temetkezések, ami azt jelenti, hogy valakik már felásták az épület belsejét, nyilván értékeket keresve” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum régésze. „A száz évvel ezelőtti technika persze nem adott lehetőséget a csontmaradványok tudományos vizsgálatára, így azok korát sem tudták datálni. A fennmaradt leírás szerint a szemrevételezés után a csontokat ismét elföldelték a türbében, így az épület felújításakor ismét rájuk bukkanhatunk majd.”
Az ásatásra feltehetően sor kerül majd, hiszen a januári kormányhatározatot követően az emlékhely felújítása során a sírépületben is történnek változások, így a vörös mészkő padlólapokat az iszlám építészethez jobban illő kerámialapokra cserélik majd. Egyúttal elvégezhető lesz a csaknem ötszáz éves épület falkutatása is. A türbét temető övezte már a török korban is, amit tovább használtak Buda visszafoglalása után, amikor a 18. századtól keresztény kápolnaként használták az épületet. A muszlim és a keresztény temetkezések megkülönböztetése egyébként nem egyszerű, a sírok tájolása sem segít, hiszen a Kárpát-medencében ugyanolyan irányban helyezték el a halottakat – kelet, illetve Mekka felé.
De térjünk vissza 1541. augusztus végére, amikor a törökök megszállták Budát. Gül Baba legendája is ezekbe a napokba nyúlik vissza, hiszen a közismert történet szerint a dervis ezt követően, szeptember elején meghalt, s a koporsóját maga Szulejmán szultán is vitte. A legenda egyetlen szépséghibája, hogy először a 17. században bukkan fel, a 16. századi kortársak nem tudtak semmi ilyesmiről. Így bizonyos, hogy valóban csak legenda, s a létező Gül Baba valószínűleg a Budán alapított dervis kolostor első vezetője lehetett, aki jóval túlélte Buda bevételét. Maga a kolostor a türbétől keletre, a Dunához közelebb állt, a sírépítményt pedig feltehetően az alapítóként tisztelt dervis sírja fölé emelhették az 1543 és 1547 között.
Bár a barokk korban a türbét jezsuita kápolnaként használták, muszlimok is zarándokoltak hozzá, és a szerzetesrend feloszlatása után lassacskán ismét birtokba vette az iszlám. Az akkor magánházként szolgáló épületet 1885-ben már a török kormány költségén újították először fel, majd az 1940-es években állították vissza eredetinek vélt, törökös stílusban. A második világháború előtt a telek akkori tulajdonosa, Wagner Lajos egy villát építtetett köré, amely azonban a háborúban annyira megsérült, hogy visszabontották – ma ennek a torzója adja a telek támfalát, egykori helyét pedig a türbét övező oszlopcsarnok jelzi. 1962-ben műemléki helyreállításra került sor, majd 1996 és 2000 között (ismét török segítséggel) felújították a zarándokhelyet. A Törökországból hozott kőlapok azonban szétfagytak mára, ahogyan tönkrementek a műkő oszlopok is.
A cikk a fotók alatt folytatódik!
„A türbében elhelyezett vendégkönyv is tanúskodik róla, hogy nagyon sok, többnyire a Balkánról, illetve Törökországból érkező zarándok látogatja a türbét. A muszlimoknak szinte kötelező programja Budapesten járva egy itt elmondott ima” - jelentette ki Papp Adrienn. „A türbe egyúttal a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye is, ahol nem azt kell néznünk, hogy a látogatók esetleg mit csentek el, hanem, hogy mit hagytak itt: rendszeresen elhelyeznek imaszőnyegeket, kisebb ajándékokat a türbében.”
A mostani felújítás részleteit – amelyek nem csak türbe, de közvetlen és tágabb környezete rehabilitációjára is szónak – a hónap végén, a török miniszterelnök budapesti látogatása apropóján ismerheti meg a nagyközönség.
Kapcsolódó cikkünk:
Dzsámi, ahol ma is él az iszlám
Riport Papp Adriennel a Közkincs-keresőben a türbéről
Gül Baba türbéje a műemlékem.hu adatbázisában
Muszlim építészet Magyarországon: dzsámik és türbék