Traktorok törték fel az avar sáncokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/ciml.jpgValószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

2018.01.14
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/02.jpgTöbb mint négyszázezer négyzetméternyi, vagyis negyvenhét hektár területet kutattunk meg Kecskemét déli határában, a Mercedes-gyár második ütemű bővítését megelőző feltárás során 2017-ben májustól a tél beköszöntéig. Szarmata, avar-kori, kora árpád-kori, középkori és késő középkori települések kerültek elő, valamint egy szarmata és egy késő-avar temetőt is megkutattunk. Nagyon izgalmassá tette a kutatást, hogy teljes egészükben, a környezeti összefüggéseikkel együtt tárhattunk fel falvakat, ami ritka lehetőség a tudomány történetében” - mondta el portálunknak Wilhelm Gábor régész, a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. „Az így nyert hatalmas adatmennyiség feldolgozása még évekig, de akár évtizedekig eltarthat és több szempontból átírja azt, amit a térség történelméről korábban gondoltunk.

A megkutatott terület első nagy korszakában szarmata települések létesültek, az idő múlásával ide-oda vándorolva a területen. Kiemelkedően sok füstölővermet tártak fel, ami felveti a lehetőséget, hogy a szarmaták talán a limesnél értékesítették az itt tartósított húst. A feltevést erősíti, hogy sok római importárut találtak, ami az élénk kereskedelmi kapcsolatra utal. Voltak természetesen egyedi leletek is, például egy torzított koponyájú hun harcos magányos, bolygatatlan temetkezése.

Az avar-kor leglátványosabb nyoma egy sáncrendszer volt, amelynek kialakítása feltehetően az állattartással függött össze. Kilométereken át húzódtak itt-ott befordulva ezek a sáncok és a hozzájuk tartozó árkok, így az elkészítésük jól szervezett, nagy számú munkaerőre utal. Ezek a sáncok megszabták a későbbi falu- és tanyaszerkezet kialakítását még a 19. században is, hiszen méretük miatt láthatóak lehettek akár a 20. századig, s csak a gépesített mezőgazdaság, a mélyszántás tüntette el őket a felszínről” - tette hozzá a feltáró régész. „A sánc- és árokrendszer folytatódik a mostani feltárási területen kívül is és tervezzük, hogy a jövőben geofizikai méréseket végzünk majd, amelyek a tényleges kiterjedését meghatározhatják.

A kutatásnak hála egy avar kori településhierarchia rajzolódik ki, tehát eltérő feladatú, funkciójú közösségek, csoportok települési egységei. Ez akár a késő avar kagáni központ részei is lehetnek.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/03.jpgAz egyik avar kori épület padlójába karcolva kilenc darab malomjáték tábláját azonosították a kutatók (akik így némi túlzással a Kárpát-medence első játéktermére bukkanhattak). A 10-11. századi magyar megtelepedések szisztematikusan kikerülték a késő-avar falvak helyét, így feltehető, hogy a honfoglaló magyarok még látták a felszínen az avar települések nyomát. Két Árpád-kori falvat sikerült teljes egészében feltárni a területen a 2017-es munka során. Ezeknél, ahogyan a szarmata és avar településeknél is, megfigyelhető volt a struktúrájuk, a telkek egymáshoz való viszonya. A leletanyag roppant bőséges volt, ennek a feldolgozása már elkezdődött.

A múzeum gondoskodik a leletek restaurálásáról, leltározásáról és készül 2019-re egy nagy kiállítás is. A feltárás eredményeiről három kiadvány jelenik majd meg, kettő közülük népszerűsítő album, illetve füzet, a harmadik pedig egy tudományos kötet lesz, amely még a teljes következtetések levonása nélkül mutatja be az ásatás leletanyagát.

 

 

Riport a feltáráson Wilhelm Gáborral a Közkincs-keresőben

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Fülek: megnyitják a vár alatti járatokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180518fulekjaratok/ciml.jpgSzombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg.

» tovább

Víz alatti régészet: áttörés előtt

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180514vizalattiregeszet/ciml.jpgA víz alatti régészet nagy éve lehet az idei – az átfogó kutatást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Legalább huszonöt helyen kutathatnak, gyűjthetnek és elemezhetnek adatokat.

» tovább

Életveszély miatt bezárhatják a Salamon-tornyot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180511salamontorony/ciml.jpgMagyarország legépebben megmaradt középkori lakótornyának pusztul a vasbeton kiegészítése, ökölnyi darabok hullanak a kövezetre.

» tovább

Év múzeuma: két évtized után dupláztak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180509evmuzeuma/ciml.jpgKihirdette a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Múzeuma, illetve az Év Kiállítása pályázat győzteseit.

» tovább

Gombaszög: így mentik meg a pálos kolostort

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180505gombaszogpalos/ciml.jpgKét hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.

» tovább