Fehér folt az ország háromnegyede
„Míg Nyugat-Európában az alapos műemléki topográfia mind a hivatalos műemlékvédelem, mind a lakosság épített örökséghez való kötődésének alapja, addig Magyarországon még a tágabb szakma is alig ismeri és használja ezt a kutatási módszert és publikációs műfajt” - mondta el a műemlékem.hu-nak Entz Géza művészettörténész, a kultúráért felelős államtitkár főtanácsadója. Hozzátette: nálunk is volt a topográfiának nagy korszaka, azonban az ilyen kutatások rendszeres publikálása évtizedek óta szünetel.
A műemléki topográfia lényege, hogy a szakemberek megfelelő szakmai előkészítés után házról-házra bejárják a terepet és leírják az értékeket, de a feldolgozás részét képezi az utca- és településszerkezet, a helytörténet, a táj és az épített elemek kapcsolata is.
„Ez persze azt is jelenti, hogy a topográfiák egy idő után elavulnak, hiszen az újabb kutatások bővítik, esetenként felülírják a korábbi eredményeket, ezért ez ugyanolyan folyamatos tevékenység kell legyen, mint mondjuk a városi infrastruktúra karbantartása” - tette hozzá Entz Géza. - „Az ötvenes-hatvanas években a két világháború közti korszakban megteremtett alapokon itthon is komoly eredmények születtek, később azonban, sokféle ok miatt, Dercsényi Dezső, Genthon István, Entz Géza, Pogány Frigyes, Papp Imre generációjától a szakma következő nemzedéke, nagyrészt önhibáján kívül, a mai napig nem tudta teljes körűen átvenni a stafétabotot.”
Hogy mennyivel bővebb a műemléki topográfia a puszta védelemnél, egyetlen budai kerület példája is bizonyítja. A 12. kerületben 69 objektumnak van műemléki, vagyis országos védelme, 197 pedig helyi védelem alatt áll. A műemléki topográfia szempontjai szerint azonban jóval több, mint ezer objektum lehet érdekes. „Országos szinten legalább százezer objektum lehet fontos az épített emlékek megismerése, védelme szempontjából. Összehasonlításként: Franciaországban négymillió objektumot számítanak ebbe a körbe” - mondta Entz Géza.
A szakember az elmúlt években Székesfehérvár műemléki topográfiáját készítette el munkatársaival, amely a 142 műemlékkel együtt összesen 552 objektumot ír le. A „Székesfehérvár műemlékei” című kötet a tudományos igény megtartása mellett a második világháború utáni osztrák és angol szerkesztési és könyvkiadási elveket követi, vagyis fotókon is bemutatja az felleltározott értéket, így a nagyközönség számára is „fogyasztható”, akár útikönyvként használható.
„A sokkötetes, vaskos tudományos munkák mellett szükség van ezek olyan változataira is, amelyek az épített örökség iránt érdeklődő laikusoknak is szólnak, hiszen a megismerés az alapja annak, hogy a társadalom ráébredjen, milyen értékek közt él és mit kell megőriznie. Nem azért, mert a hatóság ezt előírja, hanem mert a tulajdonosok vagy hasznosítók, csakúgy, mint a művelt közvélemény fontosnak tartja ezeket” - mondta Entz Géza.
A főtanácsadó reméli, hogy az elkövetkező időszakban sikerül ráébreszteni a döntéshozókat ezeknek a felméréseknek a fontosságára és megfelelően felkészített szakemberekkel, egységes elvek alapján elkezdődhet Magyarország 21. századi műemléki topográfia megismerése és megismertetése.
Kapcsolódó cikkeink:
Entz Géza: meg kell teremteni az örökségipart!
Határon túli emlékek: bárki segíthet