Nógrádi vár: hiányzik még néhány évszázad

„Ezt a klasszikus formától meglehetősen eltérő barbakánt, vagy kapuépítményt a 15. század végén, vagy még inkább a 16. század elején építhették az eddigi adatok alapján. Mivel a feltárás csak a kisebbik részét érintette, így még nem ismerjük teljes egészében, ám már a mostani eredmények szerint is meglehetősen furcsa építmény volt, északi oldalán például nem egyenesen, hanem hol domborúan, hol homorúan emelt falszakaszokkal” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Tomka Gábor ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. „Az eredeti funkciója kapuépítmény volt, de van arról is adatunk, hogy protestáns istentiszteletek helyéül szolgált. Innen lehetett feljutni egy lépcsőn, amelynek az alapozását feltehetően most találtuk meg, a hídhoz, amely már közvetlenül a belső várba vezetett.”

Maga a ma csekély romjaiban látható belső vár, azaz a lakótorony – amelyből a két, eltérő magasságú csonk maradt fenn –, valamint a hozzá csatlakozó palotaszárny a barbakán elkészülte előtt, a 15. század második felében, Báthory Miklós váci püspök korában épült. Ehhez kapcsolódik a vár eddig legismertebb kőfaragványa is, amelyre a belsővár omladékának részleges feltárásakor találtak rá még évtizedekkel ezelőtt. A Báthory-címeres véseten az 1483-as dátum szerepel, amely a munkálatok befejezését jelzi.

„A kőanyag túlnyomó része ma is ott van az árokban, fontos lenne a feltárásuk a vár jobb megismeréséhez. Nyilván sokat megtudhatnánk a ma még jórészt ismeretlen palotaszárnyról is, amelynek a területén ugyan még évekkel ezelőtt nyitottunk két szondát. Tudjuk például, hogy egy jókora, eltömedékelt pince van alatta, de ez is ismeretlen még” - tette hozzá Tomka Gábor. „A vár teljes területének csak nagyon kis részén folyt valóban alapos kutatás, így az építéstörténete ugyancsak hézagos. Még a kívülről felfalazott olaszbástyában sem tárták fel a helyreállításakor a legalább nyolc méter vastag feltöltést.”

A várral kapcsolatosan a legnagyobb talány egyelőre az Árpád-kori leletek hiánya. Hiába feltehetően államalapítás-kori a nógrádi ispánság, az írott források csak Könyves Kálmán korában, a 12. század elején említik. A váci püspökséghez IV. (Kun) László király adományaként került a környező településekkel együtt 1284-ben. Egyes feltevések szerint a korábbi központ nem itt volt, s a jelenlegi név – Novi grad, azaz Újvár – ennek az emlékét őrzi.

„Sajnos ez sem magyaráz meg mindent. A Nógrád név valóban a szlávból származik, azonban szláv lakossághoz tartozó leleteink sincsenek. Valószínűbbnek tartom, hogy a török-kori átépítések során nagyon sok földet kitermeltek, ezzel megsemmisítve a korábbi rétegeket. Kicsi a kutatottság mértéke és a korai földvár sánca feltehetően a mai várfal vonalán húzódott, amit még szintén nem tárt fel senki kellő alapossággal. Ez a magaslat a legjobb kilátópont a környéken, ideális egy várnak bármilyen korszakban” - mondta Tomka Gábor.

A kapuépítmény feltárása erre az idényre lezárult. Ha sikerül teljesen megkutatni, felmerült, hogy tetőt építsenek a falak fölé, amivel egy zárt tér jöhetne létre a romvárban. Hamarosan el kellene kezdeni a lakótorony csonkjának a megerősítését, mert az alacsonyabb hosszába elkezdett megrepedni. Nyilván célszerű volna fallal összekötni a két csonkot, ami stabilizálná őket, azonban ahhoz, hogy ez a kiegészítés hiteles legyen, elengedhetetlen volna belsővár omladékának feltárása, hiszen az ottani kövekből, kőtöredékekből lehetne ismereteket szerezni az egykori épületek nyílászáróiról, homlokzati részleteiről.