A többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly decemberben bocsátották el az utolsó dolgozót. A munkatársak azóta társadalmi munkában tartják nyitva a múzeumot.
„Már tavaly év közepén látszott, hogy nagy bajok vannak a finanszírozással, hiszen az üzemeltető Textilmúzeum Alapítványnak kimerültek az anyagi forrásai” – mondta el a műemlékem.hu-nak a pápai Kékfestő Múzeum igazgatója. Dr. Méri Edina hozzátette: 2009. augusztus utolsó napján három főre apadt a múzeumban foglalkoztatottak létszáma, a minisztérium segítségével december közepéig tudták finanszírozni a béreket. December 15-én pedig hivatalosan bezárt a múzeum, hiszen nem maradt egyetlen alkalmazott sem.
„Ha úgy tetszik, félhivatalosan működünk, fizetés nélkül tartunk nyitva, lelkesedésből, no meg azért, mert hiszünk benne, hogy a helyzet rövidesen rendeződni fog” – jelentette ki Méri Edina.
A pápai Kékfestő Múzeum páratlan ipartörténeti érdekesség. A gyűjtemény alapja a Kluge család egykori üzeme. A Szászországból származó, már ott is kékfestéssel foglalkozó család a 18. század utolsó harmadában költözött Magyarországra, a pápai – akkor még apró – üzemet 1786-ban alapították. Az egyre bővülő gyárban egészen 1956-ig folyt a termelés, ekkor az épületeket és a berendezési tárgyakat műemlékké nyilvánították, majd a helyreállítást követően 1962-ben nyitották meg a múzeumot.
„A múzeum a Textilipari Kutató Intézet kezelésben volt, majd a Textilmúzeum Alapítvány lett az üzemeltető. Maga az épület- és tárgyegyüttes állami tulajdon, a kincstár kezelésében van” – mondta az igazgató.
A Kékfestő Múzeum kiállítása és gyűjteménye nem csak évente tízezernél is több látogató, de a szakma elismerését is kivívta. 1998-ban az Év Múzeuma különdíjazottja lett, 2004-ben pedig elnyerte az Év Vendégbarát Múzeuma címet.
„Sajnos nem csak a mi bérünkre nem futotta az utóbbi hónapokban, de az állagmegóvási munkálatokra sem. Ezért a napokban le kellett zárnunk az üzemépületből az udvarra vezető hidat, mert elrepedt az egyik tartógerendája” – tette hozzá Méri Edina.
A múzeum egykori – és remélhetőleg jövőbeli – alkalmazottjai abban bíznak, hogy Pápa város önkormányzata átveszi a múzeum üzemeltetését. A szerződés már csak aláírásra vár. Ha sikerül a finanszírozásról gondoskodni, nem csupán ismét hivatalosan működhet az intézmény, se folytatható annak a barokk kori lóhajtású mángorlónak a felújítása is, amely a Kluge család első lakóházának pincéjében áll. A 18. század végi berendezés – ahogy a múzeum több más tárgya is – egyedülálló Közép-Európában.
A Kluge-féle kékfestőüzem a műemlékem.hu adatbázisában
Még hogy haszontalan volna a szegénység? Szabolcs-Szatmár-Beregben az őrizte meg eredeti formájukban a középkori templomokat.
» tovább
Archeologia: szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül.
» tovább
Idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán adták át a Pulszky Társaság által meghirdetett Év Múzeuma díjat.
» tovább
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében.
» tovább
Cselovszki Zoltán látogathatóvá szeretné tenni a Táncsics utcai székház mögötti területet: a tervezett gesztus egyúttal egy nagyobb szabású terv része.
» tovább
