Megújulásunk támogatója:  

Szendrő: kilátó épül a lőportorony helyén

Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. A szendrői Felsővár kutatása még mindig szolgálhatna meglepetésekkel.
Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. A szendrői Felsővár kutatása még mindig szolgálhatna meglepetésekkel.

Ugyan van még bőségesen kutatnivaló a szendrői Várhegyen, ám miután Tomka Gábor régész vezetésével sikerült feltárni a Felsővár magját, az egykori lőportorony maradványait, annak helyén az elkövetkező hónapokban sor kerül egy kilátó felépítésére, amelynek már elkészültek a tervei” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kosdi Attila építész, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi irodájának munkatársa. Hozzátette: a tervezett kilátó inkább turisztikai céllal épül, hiszen az egykori monumentális tornyot még tömegében is nehéz volna rekonstruálni. Így a Farkas Pál építész tervezte kilátó alsó szintje lesz csupán a lőportorony rekonstrukciója (ahol bemutatják a megmentett falrészleteket és egy kis kiállítás is lesz), s erre épül a huszonöt méter magas, fa szerkezetű kilátó.

Szendrő várának első okleveles említése 1355-ből való, ám hogy a várat pontosan mikor építették, nem tudni. Első említésekor királyi vár volt (a forrásban a várnagyot nevezik meg), ám Zsigmond valószínűleg még az 1390-es évek elején a Bebek-családnak adományozta. A 15. század folyamán, egész a 16. század közepéig a Bebekek tulajdonában volt, s egyik nagy központjukként szolgált. Az azonosított Bebek-vár azonban nem azonos a Várhegyen található Felsővárral. A Bebekek rezidenciája a hegy aljában, a mai Szendrő belterületén, a mai fő tértől északra állt, csekély maradványai később épült házak falába foglalva még ma is állnak.

Szendrőn a mai tudásunk szerint három vár is létezett, persze egymást követően. Nem csoda, hiszen évszázadokon át fontos stratégiai pont volt, amely a Bódva-völgyében a Felvidék, így a bányavárosok felé vezető utat ellenőrizte” - tette hozzá Paszternák István régész, az örökségvédelmi iroda munkatársa.

A település stratégiai szerepe a török megjelenésével megsokszorozódott. Várát (az Alsóvárat) már Ferdinánd király csapatai is megpróbálták elfoglalni a Bebekektől 1545-ben, de nem jártak sikerrel. Végül I. Miksa vette be 1565-1566-ban, s nekiláttak, hogy a Felsőmagyarországi Kapitányság egyik védőbástyájának építsék ki. Kezdetben az Alsóvárat igyekeztek korszerűsíteni, majd egy új, olaszbástyás erődítmény építésébe fogtak a Bódva partján a mai római katolikus templom közelében. Ez az úgynevezett Németvár 1578 és 1582 között épült fel, ám nem állt soká, mert a folyó egyik nagy áradása súlyosan megrongálta, alámosta.

Az új erődítmény számára ezután szemelték ki a Várhegyet (egyes feltételezések szerint Szendrő legelső, 1355-ben említett vára is ezen állt, ám ezt nem sikerült leletekkel igazolni, igaz, eddig csupán a plató kisebbik részén folytak kutatások). A Felsővár építése 1588-ban kezdődött el, vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök tervei alapján. A platóra egy kissé szabálytalan ötszög alaprajzú, sarkain olaszbástyákkal erősített külső védművet építették, a terület közepére pedig egy lőportornyot (talán kápolnát is) emeltek. A torony alsó szintjét föld alatti folyosók kötötték össze a várudvarral, ahol a katonaság épületei és az ágyúállások voltak.

Bár hivatalosan Felsővár a neve, katonai értelemben ez már nem vár volt, hanem erőd, s még inkább ágyúállás, amelyből ellenőrizni lehetett a völgyet” - véli Kosdi Attila.

Ugyan a szendrői vár fontos végvárként szolgált (igaz, harci szerepet nem elsősorban közvetlenül a török csapatok ellen, hanem inkább a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség közti összecsapásokban kapott), építése hosszan elhúzódott, egyik bástyáját sohasem fejezték be. Tomka Gábor kutatásai szerint az 1660-as évekre érte el leginkább késznek minősíthető állapotát. Lőportornya azonban kevéssel utóbb, 1699-ben villámcsapás miatt felrobbant. Az olaszbástyás védműveket használták még a Rákóczi-szabadságharcban is – ezekbe 1707-ben belerobbantottak a kurucok (hogy az erődítést a császáriak számára használhatatlanná tegyék), míg a bástyák közti kötőgát köveinek többségét a település lakói görgették le a hegyről az elkövetkező évtizedekben a környékbeli építkezésekhez.

A szendrői önkormányzat már tavaly nekifogott, hogy közmunkaprogram keretében megerősítse, visszafalazza a délkeleti bástya feltárt maradványait” - mondta Paszternák István. „A munka keretében sor került a terület megtisztítására, a bokrok kiirtására is, így ma már jól látható, hogy a várat még a bástyákon és a kötőgátakon túl külső, földből készült védművekkel is erődítették.

A vár teljes, több mint egy hektáros területének kutatására eddig nem kerülhetett sor. A teljes feltárás és helyreállítás – az üzemeltetéssel együtt – minden bizonnyal meghaladná a Borsod megyei település anyagi lehetőségeit. Ám a mostani turisztikai fejlesztés legalább felhívja a figyelmet az erődre.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kis magyar várhatározó

Kővárak kora

Várak végnapjai

 

A szendrői Felsővár a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2012.04.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)