Megújulásunk támogatója:  

Szíria: magyarok kutatják a johanniták várát

Az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi régészeti feltárása folyik a szíriai Margat várában. A johannita erődítményben dolgozó magyar misszió eredményeiről számol be a pécsi kiállítás.
Az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi régészeti feltárása folyik a szíriai Margat várában. A johannita erődítményben dolgozó magyar misszió eredményeiről számol be a pécsi kiállítás.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/002.jpgFotók a készülő kiállításról, Major Balázs képei Margatról, Incze Mózes festőművész alkotásai és számítógépes rekonstrukciók a várról

Csütörtökön délután nyitják meg Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában az „Akkor és Most – Magyarok Margatban, a szíriai-magyar kutatások legújabb eredményei Margat várában” című kiállítást. A megnyitó díszvendége Abdullah Dardari, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese lesz. A magas rangú látogatás is bizonyítja, hogy a közel-keleti állam ugyancsak fontosnak tartja a margati vár feltárását, amely az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi keresztes kutatása.

Major Balázs, a misszió vezetője volt az, aki helyismeretének, szakmai kapcsolatainak köszönhetően kiérdemelte a szír állam bizalmát, hogy irányítsa az egyik legnagyobb keresztes erődítmény feltárását” - mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely régész, a misszió tagja. Hozzátette: a kutatást 2007-ben kezdték el, mostanra tíz ásatási szezonon vannak túl, hiszen évente több kutató-csoport is dolgozik a várban.

Először egy hét éves kutatási programról volt szó, de ebben az erődítményben még évtizedekig lehet a feltárásokat folytatni” - tette hozzá a régész. „A kitűzött idő alatt talán a felső várat lehet feltárni, de ott van még a külső vár, valamint a hozzá tartozó erődített város is. Mivel az összefüggések megértése miatt ezeket is be kell vonnunk a kutatásba, évtől évre nő annak a területnek a nagysága, amelyen ásatásokat végzünk.”

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/015.jpgA Földközi-tenger partján, a mai margati várhegy tövében a római korban virágzó település volt. Az első erődítményt a hegytető északi részén a helyi törzsek épített fel 1062-ben, a megerősödő Bizánctól tartva. A várat al-Marqab-nak, azaz megfigyelőhelynek nevezték, hiszen innen a tengerpartnak jókora szakasza belátható. Az aggodalom Bizánctól nem volt alaptalan, hiszen 1104-ben elsőként a bizánciak, s nem a nyugati frank keresztesek vetették meg a lábukat a környéken. A várat végül antiochiai Roger herceg foglalta el 1117-18-ban, s ő változtatta a nevét Margatra. Később rövid időre muszlim kézre került a vár, majd a hegy alatti város, Valenia ura, II. Renaud de Mazoir vette be. A vár évtizedekig a család birtoka maradt, s uralmuk alatt kezdődött el a várhegy teljes beépítése és az új rezidencia kialakítása a plató déli részén.

Vagy nagyon jó érzéke volt a politika iránt, vagy szerencséje, de tény, hogy az anyagilag tönkrement Mazoir család akkori feje, Bertrand 1187. február 1-jén eladta Margatot a Johannita lovagrendnek. Július 4-én Szaladin (aki előbb egyesítette Szíriát és Egyiptomot) megsemmisítő csapást mért az egyesített keresztes hadakra Hattinnál. Októberben visszahódította Jeruzsálemet, s egy év leforgása alatt egy keskeny tengerparti sávra szorította vissza a kereszteseket. A szentföldi keresztény államok a csapást soha nem tudták kiheverni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/020.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/010.jpgMargat szerepe hirtelen felértékelődött. Valenia város püspöke a várba költözött, a Johannita lovagrend lázas építkezésbe, az erődítmény megerősítésébe fogott. Jeruzsálem elvesztése után valószínűleg Margat volt a rend központja (később Akkóba költöztették át), s itt tartották egyik legfontosabb nagykáptalanjukat is 1204 és 1206 között, amelyen módosították a regulát, a templomosokéhoz hasonlóan elsősorban harcos renddé átformálva a közösséget.

Mint arról korábban már beszámoltunk, Margatnak akad magyar vonatkozása is, hiszen II. András király, aki több mint két évtizedig halogatta, hogy felvegye a keresztet, az ötödik keresztes hadjárat keretében, 1218. elején hazafelé tartva, útba ejtette Margatot. S talán mert a Szentföldön a fegyveres összecsapásokban nem nagyon tüntette ki magát a magyar uralkodó, s a johannitákkal korábbról, Magyarországról jó kapcsolata lehetett, a lovagrendnek száz márka (23 kilogramm) ezüst évjáradékot adományozott. A nagylelkű felajánlásról ugyan fennmaradt írásos adat, arról azonban nem tudunk, hogy kifizette-e valaha – néhány évvel későbbről mindössze egy johannita levél ismert, amelyben a lovagrend emlékezteti addig beváltatlan ígéretére.

Hiába voltak az újabb keresztes hadjáratok, a szentföldi keresztesek kora leáldozott: a mamlukok 1285-ben (több sikertelen ostrom után) elfoglalták Margatot, hat évvel később 1291-ben pedig elesett az utolsó keresztes erőd, Akkó is.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/012.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101020margatpecs/013.jpgA johanniták előbb Ciprusra, majd Rodoszra, végül Máltára tették át a székhelyüket. A margati vár a 16. században az oszmán birodalom része lett, s egyre inkább pusztult. Műemléki védelmet 1950-ben kapott a szír államtól – ekkor költöztették ki belőle az alsóvár területén falusias körülmények között élő helybélieket.

Margat vára sokkal kevésbé pusztult le, mint az európai erődítmények, hatalmas a területe is, hiszen kétezer katona befogadására volt alkalmas, így nem csoda az a leletbőség sem, amivel a feltárások során találkozunk” - mondta Buzás Gergely. „Szinte teljesen épen maradt meg a ciszterna- és vízvezeték rendszere, a külsővárhoz csatlakozó, a hegy teraszaira épített erődített város templomának és temetőjének is elkezdtük a feltárását. A legnagyobb szenzációt azonban a várkápolna jelentette, ahol az egykori Szentföld legnagyobb keresztes freskójára bukkantunk.”

A pécsi kiállításon (amely november közepéig lesz látogatható), a helyszínen feltárt leletek mellett tablókon ismerhetjük meg Margat és a keresztes államok történetét. A vár mai állapotát film és fotósorozatok, míg fénykorát Incze Mózes festőművész festményei, valamint Buzás Gergely és a Narmer Építészeti Stúdió munkatársa, Tóth Márton Zoltán által készített számítógépes rekonstrukciók elevenítik meg.

 

 

Fotók a készülő kiállításról, Major Balázs képei Margatról, Incze Mózes festőművész alkotásai és számítógépes rekonstrukciók a várról

 

Korábbi cikkünk a margati kutatásról:

Bevették a magyarok a szentföldi várat


Még egy szentföldi lovagrend:

Köztünk élő templomosok

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.10.20


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (5) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (4) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (5) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (14) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (3) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (7) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (10) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (2) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (4) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)